Beszélgessünk

„Én a békében vagyok érdekelt”

2011. november 10. | admin

Oláh Sándor, mediátor

Roma mediátorokat képez az Európa Tanács, azzal a céllal, hogy elősegítse a helyi intézmények és a romák közötti párbeszédet. 2010-es nyilatkozatában a tanács felhívta a figyelmet a cigányok kirekesztettségére, és azonnali intézkedéseket sürgetett. Ennek jegyében vállalta, hogy a tagállamokkal együttműködve kidolgozza a roma mediátorok képzéséről szóló programot. Mindezt szorosan együttműködve teszik egy-egy érintett ország kormányával, önkormányzataival.
A négyszáz mediátorjelölt az Európa Tanács 13 tagállamából került ki. Magyarországon húszan vettek részt az idén tavasszal tartott első tréningen. A kritériumok egyike a roma származás volt. Hazánkban elsősorban az egészségügy, a szociális ellátás és az oktatás területén tevékenykedő szakembereket képeznek. Az egyik résztvevő, Oláh Sándor Salgótarjánban és a környéken gyakorolja új hivatását. Őt kérdeztük a tapasztalatairól.

– Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a romaüggyel?
– A rendszerváltást megelőző évben, 1989-ben kerültem a romaügyek közelébe, itt, Salgótarjánban. Akkor úgy láttam, hogy az új, demokratikus Magyarországon nagy szükség van a romák identitástudatának erősítésére. Nekem akkor az volt a véleményem is, és ma is az, hogy a sokszínűség hozzáadott értéket jelent a nemzet számára. A közéleti munkámat egy salgótarjáni cigány kulturális egyesületben kezdem el, és ott voltam Budapesten, a Roma Parlament megalakulásánál is.

– Miért jelentkeztél a mediátornak?
– Ma Magyarországon sok a konfliktus romák és nem romák között. Ez azért van, mert a cigányság ügyét csak kevesen tudják kezelni indulatok nélkül. A megelőzés a leghatékonyabb eszköz, ez az a láncszem, ami hiányzik a békés, normális társadalmi párbeszédhez.

– Mennyire alkalmas ez a program az említett párbeszéd megvalósítására?
– A mediátor olyan aktív közreműködő, aki a közvetítő szerep révén hozzásegíti az érdekelteket a konfliktus feloldásához. Az is fontos, hogy pártatlan legyen. Persze felmerülhet a kérdés, hogyan lehet egy roma mediátor pártatlan egy olyan ügyben, ahol az egyik fél cigány. Ezért kell olyan személyt választani, aki hiteles az adott városban, régióban. Az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogyha a mediátor meg tudja győzni a feleket arról, ő a mindenki számára megfelelő végkimenetben érdekelt, és nem a konfliktus kiélezésében, akkor ez a munka sikeres lehet.

– Egyébként mit csinál egy mediátor?
– Nap mint nap információkat gyűjtök a helyi cigányságot érintő ügyekről, megkérdezem az emberek véleményét, és ezeket rendszerezem, értékelem. Ha úgy találom, hogy a romák nem érnek el valamilyen szolgáltatást, illetve konfliktushelyzet van kialakulóban, akkor megkeresem az érdekelteket, pontosítom az addig megszerzett információkat, majd ezt követően javaslatot teszek a probléma feloldására, vagyis a multikulturális mediáció lefolytatására. Én mint mediátor, a békében vagyok érdekelt.
A több mint húsz éves tevékenykedésem azt eredményezte, hogy ma már elég sokan ismernek, és eszükbe jutok, ha problémájuk van, felkeresnek vele. Sajnos nincs annyi időm erre a munkára, mint amennyit a feladat megkíván, mert a mediátor nem kap pénzt, viszont valamiből meg kell élni. Bízom benne, hogy az Európa Tanács hamarosan ráébred, ez a munka teljes embert kíván, és a finanszírozási oldalt is rendezik.

– Milyenek a konkrét ügyeid?
– Elmondok egyet. Az Idetartozunk – Népszámlálás 2011 kampány során találkoztam az egyik cigány kisebbségi önkormányzat elnökével, aki a mediátori segítségemet kérte egy kényes ügyben. Állítása szerint cigányellenes szórólapokat terjesztettek a településén a nem romák, a polgárőrök agresszívan viselkedtek velük, és azzal is megfenyegette őket néhány helybéli, hogy Gyöngyöspatát csinálnak a településből. Mondtam neki, hogy ha írásban is megbíz, akkor először majd információkat gyűjtök, utána jöhet a mediáció a kormányhivatal, a rendőrség, a települési, és kisebbségi önkormányzat, valamint a polgárőrség részvételével. Jelen pillanatban keresem az említett szereplőket.

– Mi történik, ha az egyik fél nemet mond? Lehet-e kötelezni bármire is?
– A mediátor senkit nem kötelezhet semmire. Addig mehetek el, amíg van remény a megoldásra. Úgy kell alakítanom a körülményeket, hogy a felek felismerjék, jobb a békés megoldás. Ezt megkönnyítendő különleges technikákat tanultunk a tavaszi képzésen, amit decemberben folytatunk majd. Tehát kényszerítő eszközünk nincs, hiszen nem vagyunk hatóság, ám amennyire én látom, azokat, akik élezik a konfliktust, a többi érdekelt zárja ki maguk közül.

– Mik a további feladataid?
– Minden hónapban jelentést írok a budapesti központnak az elvégzett munkáról, amit aztán az Európai Tanács illetékesei értékelnek. Ha szükséges, ajánlásokat fogalmaznak meg ezt követően, amelyeket elküldenek a magyar kormánynak. Arról nem tudok, hogy küldtek-e már ilyen ajánlást Budapestre.

– Vajon a kormányok kötelezhetők-e arra, hogy figyelembe vegyék az ajánlásokat a saját romastratégiáik kialakítása során?
– Nem kötelezhetőek, de a kormányok elfogadták az ajánlásokat. Az Európai Unió is elfogadta a romák integrációjáról szóló határozatot, amelyben a mediátori munka nagy hangsúlyt kapott. A tagországoknak év végéig el kell készíteniük a saját romastratégiájukat. A konkrétumok akkor derülnek majd ki, de az biztató, hogy van egy keretmegállapodás a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között, vagyis a hatalom komolyan veszi a konfliktuskezelés fontosságát.

– Szerinted hogyan halad a mediátori programotok?
– A puding próbája az evés. Most még túl új a program ahhoz, hogy komoly következtetést levonhassunk. Egyébként a mediátorok a feltűnést kerülve, csendben dolgoznak, talán ezért nem csapott le ránk eddig a média.

Mohácsi Andrea

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink