„Azt éreztük, semmik vagyunk”

illusztráció

Elutasította a bíróság annak a fitneszteremnek a keresetét, amelyikbe 2009-ben nem engedtek be két roma fiatalembert. Az üzemeltetőnek 200 ezer forintos bírságot kell fizetnie a polgári perben megítélt kétszer 150 ezer forintos kártérítés mellett. A jogvédők keveslik a kiszabott összegét.

„A sógorommal szerettünk volna kicsit sportolni, és ezért elmentünk a közeli edzőterembe. Köszöntünk, de be már nem mehettünk, a tulajdonos az ajtó előtt kérdezett minket. Mondtuk, hogy szeretnénk két napi jegyet venni, erre a középkorú férfi azt mondta, hogy csak havi jegy van, amikor azt kértünk, akkor meg azt, hogy az sincs, egyébként is kell valaki, aki beajánl minket, mi meg mondtuk, hogy máris hívjuk az egyik ismerősünket, aki ide jár rendszeresen. Akkor azt mondta: már pedig ti ide be nem jösztök, és bezárta előttünk az ajtót” – mesélte a Borsod megyében élő István a két évvel ezelőtt történteket. „Ott minket porig aláztak, azt éreztük, semmik vagyunk” – mondta István.

A két fiatal férfit a Nemzeti Etnikai kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) képviselte. Először az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordultak, amely megállapította, hogy az üzemeltető megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért 200 ezer forintra bírságolta őt. Ezután polgári peres eljárásban kártérítést is kértek a férfiaknak. Az elsőfokú bíróság az EBH-val szemben úgy döntött, hogy a belépés megtagadása és a felperesek roma származása közötti ok–okozati összefüggést nem sikerült bizonyítaniuk a jogvédőknek. A NEKI fellebbezett, mivel törvény szerint nem a sértetteknek kell bebizonyítaniuk, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket. A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla jogerősen, fejenként 150 000 forint kártérítést ítélt, mert megállapította, hogy az alperes nem tett eleget a rá háruló bizonyítási kötelezettségnek. Az üzemeltető az eljárás során arra hivatkozott, hogy azért nem engedte be a fiúkat, mert egyrészt nem volt ajánlásuk, másrészt a terem abban a pillanatban túlzsúfolt volt. A zsúfoltsággal kapcsolatos érvet a bíróság nem látta bizonyítottnak, az ajánlásra vonatkozóan pedig kifejtette, hogy „a vállalkozás üzleti jellege miatt az alperes nem köthette ajánlásokhoz a terem használatát”. A bíróság kifejtette, hogy „az alperes által tanúsított eljárás, amellyel megakadályozta, hogy a felperesek a nyilvános edzőterem szolgáltatásait igénybe vegyék, az etnikai diszkriminációtól függetlenül is sértette a felperesek emberi méltóságát.”

Az edzőterem tulajdonosa a Fővárosi Bíróságon fellebbezett az EBH döntése ellen, amit november 8-án elutasítottak.

Magyarországon az emberi méltóság megsértéséért megítélt kártérítések összege még mindig nagyon alacsony – mondta Iványi Klára, a Nemzeti Etnikai kisebbségi Jogvédő Iroda szociális referense. Az első hasonló ügyükben, 1995-ben, amelyben szolgáltatás megtagadásáért ítélt meg kártérítést bíróság, csak 150 ezer forint kártérítést kaptak a sértettnek. „Akkor egy presszós egy romát azzal az indokkal nem szolgált ki, hogy ott cigány ember nem ehet, nem ihat. Elgondolkodtató, hogy azóta nem változott semmit a bírói gyakorlat”– mondta Iványi Klára.

„Legalább nyertünk, bár ez nem túl sok azért, hogy porig aláznak bennünket, és azt éreztetik, hogy te kevés vagy. Azóta van bennem félsz, mert folyton arra gondolok, hogy mi lesz, ha máskor, máshol is megaláznak” – mondta István.