Jegyzetfüzet

Morvai Krisztina a Gandhiban – program félbeszakítva

2011. november 25. | PoFa

Mit szólna ehhez a névadó, vagy épp az alapító? És mit szóljunk mi? Felháborodhatunk, tiltakozhatunk, vagy éppen tehetünk rá magasról. De miért is lepődünk meg mindig mindenen, és mikor indulunk el végre egy másik úton?

Az egyik embert felháborítja, a másikat hidegen hagyja, hogy Morvai Krisztina, a Jobbik Európa parlamenti képviselője rendhagyó történelemórát tartott a Gandhi Gimnáziumban. Pontosabban, tartott volna, ugyanis – ahogy az EP-képviselő asszisztense fogalmazott – a program félbeszakadt.

Többen is tiltakozó levelet küldtek Gidáné Orsós Erzsébetnek, a Gandhi Gimnázium igazgatójának. Az egyik protestáló, a szociológus Setét Jenő szerint az, hogy az igazgató Morvai látogatását engedélyezte (állítólag az EP-képviselő ajánlotta fel, hogy tartana órát a suliban, az igazgató pedig élt a felajánlással) méltatlan mind Gandhi, mind a gimnáziumot alapító Bogdán János, az 1999-ben elhunyt tanár szelleméhez.

Minden bizonnyal a kellemetlen visszhang hatására változott meg a tervezett program, amit a tiltakozók sikerként könyvelnek el. Kicsit olyan ez, mint mikor a labdarúgó válogatottunk legyőzte a svédeket. Persze, tudtuk, hogy csak ezt a csatát nyertük meg, de azért mégis csak örültünk a győzelemnek.

Nem tartották meg végül a rendhagyó órát, mégis sok tanulsága van az esetnek. Egyrészt érdekes, hogy a meghívott EP-képviselők közül Morvai Krisztina reagált a leggyorsabban. Egyébként a politikus honlapján látni egy videót, ahol romákkal bratyizik, persze, azért felsorolják az összes romákkal kapcsolatos sztereotípiát, továbbá agyondicsérjék az érpataki modellt. Vagyis a »Rendteremtés, együttműködés, rendre nevelés« néven elhíresült koncepciót.

A közélettel nem foglalkozó munkatársam azt mondja, szerinte teljesen mindegy, hogy mit csinálnak a politikusok, mind az országnak, mind az egyszerű embernek ennél sokkal nagyobb gondjai vannak, azokkal meg persze senki nem törődik.

A napokban cikkünk jelent meg annak kapcsán, hogy a VII. kerületben egyik hónapról a másikra duplájára emelték a lakbért. Ez az intézkedés is éppen a legszegényebbeket sújtja (főleg a romákat), volt tiltakozás is, aláírásgyűjtés, de mindez nem ért sokat, a csekkeket így is, úgy is be kellett fizetni. Aki tudta, meg is tette, mivel nem volt más választása.

Egyrészről nyilván fontos, hogy tiltakozzunk (s ezért minden tiszteletet megérdemel Setét Jenő, hogy ennyire aktív) olyan lépések ellen, amelyek felháborítanak, de hogy ennek mi az eredménye, akár rövid, akár hosszabb távon, az már kérdéses. Ha végignézzük a roma politikusok életútját, láthatjuk, hogy jó néhányukat teljesen más felfogású szervezet „nevelte ki”, mint amelyik hatalomba segítette. Rossz nyelvek szerint többen még a rendszerváltás előtt, a Hazafias Népfrontból indultak, kubikosból lettek öltönyös díszcigányok, és (sajnos) hosszan sorolhatnám, miket tartanak a romák nagyon is idézőjeles vezetőikről.

Biztos lesz majd olyan jellembajnok, aki majd a Jobbiknál köt ki, és azt fogja hangoztatni, hogy mennyi mindent tettek Vonáék a cigányokért. Ezen kár lesz hüledezni: aki egyszer balra kavart, aztán jobbra kavart, és ott tett keresztbe másoknak, ahol csak tudott, miért éppen a Jobbik hívó szavára ne állna készen? Szóval felháborodhatunk, tiltakozhatunk, hüledezhetünk, hogy mik vannak – de az igazi mégiscsak az lenne, ha kilépnénk már ebből a szerepből.

Mondjuk, de jó lenne a helycsere! Egy ezerfős netes közösség tiltakozik egy egymilliós szavazótáborral rendelkező roma politikus kampányolása ellen. A cigány vezető meg csak nevet, mert semmi sem veszélyezteti, hogy véghezvigye elképzelését. Tudom, hogy ez még csak álom, de ne feledjük: a hatvanas években egy fekete férfi is az álmáról beszélt Washingtonban, és azt a beszédet ma már elég fontosnak tartják. Mi is merhetnénk végre (nagyot) álmodni, ha már úgyis ilyen szürke az idő mostanság – a szó valódi és átvitt értelmében is.

Ha nincs egy komoly cél, akkor maradunk a jelenlegi helyzetünkben. Írhatjuk a leveleket, felidegesíthetjük magunkat, de csak az időt pazaroljuk, az egészségünknek ártunk. Egyik ismerősömmel sem értek egyet: sem felháborodni nem kell, sem apátiába süllyedni. Kezdjük el álmodni, majd tervezni, végül dolgozni. Amíg nem késő.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink