Bogdán Péter blogja

Aki korpa közé keveredik…

2011. december 15. | Bogdán Péter

Kamarás István elindult a Jobbiktól a kereszténydemokraták oldalvizén a második Orbán-kormány irányába – most pedig Kanadába menekülve liberális emberjogi ítéletet mond azokról, akiknek a hatalomba kerülése szívügye lehetett.

Kamarás Istvánnal egyszer volt alkalmam hosszabb ideig beszélgetni. A Rádió C egyik műsorában voltunk – másokkal együtt – vitapartnerek, és az adás alatt többször kinyílt a bicska a zsebemben. Valami nagyon nem stimmelt vele. Adás után a főszerkesztő megjegyezte, hogy Kamarás István jobbikos. Ha ezt tudom, soha sem szégyenítem meg magam azzal, hogy szóba állok és nyilvános műsorban vitázom vele. Ahogy múlt az idő, eljutott róla egy-két hír hozzám. Hallottam, hogy a neonácikkal való kollaborálás után kissé középre tolódott. Tudtam, hogy valami miatt elkezdett segítő kezet nyújtani a leendő roma értelmiségnek. Aztán a kereszténydemokraták köreihez csapódott.

Meglepődtem ezen, de nem túlságosan. Talán természetes is volt ez a lépés. A neonácik és a Fidesz között az átmeneti állomás a hazai palettán a KDNP. Több éves jobbikos múlt után az ember nem változtathat a filozófiáján rövid idő alatt olyan radikálisan, hogy azonnal annál az Orbán Viktornál kössön ki, aki Vona Gábornak sosem volt elég radikális.

Aztán híre jött, hogy a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat megalakítása erősen köthető hozzá is. Ez első közös pontot jelentette az életünkben. Merthogy az egyik neveléstudományi szakterületem az alternatív roma oktatási formációk, modellek világa. Ha csak kutatóként, az objektivitásra és a szakmai tisztességre törekedve értékelem Kamarás István akcióját, el kell ismernem, hogy oktatáspolitikai lépése várhatóan elősegíti a leendő roma értelmiség izmosodását. Olyan pedagógiai koncepciót támogatott meg, amely haladó nevelési stratégiának tekinthető, és amely a nem romáknak is hasznára van.

Azt viszont tragikomikusnak érzem, ahogyan hirtelen fellángoltak benne a jelenleg regnáló kormánnyal szembeni indulatok, és olyan retorikával menekült Kanadába, amely akár liberális vádirat is lehetne a második Orbán-kabinettel szemben. Persze meg is kapta ezért a magáét azoktól a neonáciktól, akik a távozását közzétevő országos lap internetes hasábjain követelik, hogy vigye magával a többi cigányt is. Azoktól, akik tagadják, hogy az ország lakosságának nem csekély hányada Hitler szellemi rokona. Azoktól, akik nem érzékelik, hogy csak fel kellene olvasni a híradókban a Népszava online-on amúgy is olvasható kommentjeiket, és azonnal egyértelmű lenne a kanadai miniszterelnöknek is, hogy Kertész Ákos mit és miért írt kiábrándultan honfitársainkról, nem is olyan régen.

Ha az identitásomra gondolok: gyermekkorom óta rengeteg változáson ment keresztül. Általános iskolában azt sem tudtam, hogy van különbség romák és nem romák között. Utána belém ültették a rasszisták meg az öngyűlölők, hogy a cigány önazonosság rossz, és a tévét nézve nem értettem, mit akar Horváth Aladár. Miért nem szégyelli a származását? Aztán tőle, Setét Jenőtől, Daróczi Ágnestől megtanultam, hogyan lehetek egyszerre értékes roma és magyar ember, hogyan lehetek hídverésre készülő értelmiségi a két népcsoport között, és ez az elmúlt több mint tíz évben már nem is változott.

Amikor százezreket (vagy milliókat?) kaphattam volna azért, hogy hátba támadva, nyilvánosan eláruljam korábbi nem roma, roma, zsidó, jobb- és baloldali, hazai és határon túli barátaimat – egyszerűen nem tettem meg. Ehhez a nyilvánosan vállalt, alapvető értékeimet kellett volna megtagadnom, nem tudtam volna többé tükörbe és az emberek szemébe nézni. Ehhez képest Kamarás István elindult a Jobbiktól a kereszténydemokraták oldalvizén a második Orbán-kormány irányába – most pedig Kanadába menekülve liberális emberjogi ítéletet mond azokról, akiknek a hatalomba kerülése szívügye lehetett, hiszen huzamosabb ideig a környékükön lebzselt.

Óriási dilemma, hogy Kamarás István magának főzte-e azt, amit most megeszik. Diplomás értelmiségi létére sem látott tovább az orránál, ami már nem is tragikomikus, hanem szánalmas. És hiteltelen is.

Ez a pálfordulása akaratlanul is az én értékrendszeremhez hozta őt közelebb. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hiszem el a politikai titkokat és megjegyzéseket, amiket a hazai médiának kipakolt. Hazudnék, ha azt mondanám, nem drukkolok azért, hogy megkapja a menekült státuszt. De ez nem változtat a tényen, hogy azokat segítette hatalomba, akik ma a farkasaink. És azon sem változtat, hogy kollaborálása után az itt maradókat biztatja: helyette is álljanak ellen a szennynek, aminek a felkavarásában neki is része van.

Kamarás István nem hasonlítható Bajcsy-Zsilinszky Endréhez, mert az ő pálfordulását pozitív példaként tartja számon a magyar történelem. Még a mai rezsim is vállalhatónak tartja, különben már rég átnevezték volna az utcákat, tereket. És ha egy képviselő, újságíró megengedhette magának, hogy száznyolcvan fokos fordulatot tegyen, talán Kamarás István is megteheti ugyanezt. Még akkor is, ha tudjuk: aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók.

Csak hát nagyon visszatetsző, ha ilyenkor segítségért kiabál. Akkor is, ha a farkasbőrbe bújt bárány csak azután akar a többi báránnyal tartani, amikor a farkasok mégsem fogadják be maguk közé.

További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink