Komolyan

Nem oszlik a köd – rossz kilátások a csődbe ment Versenden

2011. december 22. | PoFa

Jó eséllyel utoléri magát a versendi önkormányzat és év végéig kifizetik a közmunkások elmaradt béreit, valamint a segélyeket. A Baranya megyei bíróság pénzügyi gondnokot rendelt ki az önkormányzathoz októberben, miután a falu képviselőtestülete egyhangúlag megszavazta az adósságeljárást. A jövő azonban továbbra is bizonytalan, februárra válságköltségvetést kell kidolgozni, májusig pedig teljesen új koncepciót kell bemutatnia az évek óta több tízmilliós adósságot görgető önkormányzat vezetőinek. A településen élők márciustól októberig napszámban dolgoznak, télen viszont egyáltalán nincs munkalehetőség, csak az iskolában, valamint a polgármesteri hivatalban.

Az előítéletek miatt nem jött létre a kistérségi társulás

Amikor elmondtam a buszsofőrnek a számlacímet, és világossá vált számára, hogy újságíróként megyek Versendre, csak annyit mondott: lesz miről írnod!

Sokkal rosszabb a híre a közeli Ormánságnak és nagyobb a szegénység, ugyanakkor Versendről is érkeztek aggasztó hírek. Augusztusban a Magyar Rádió beszámolt róla, hogy két hónapja nem kaptak segélyt a rászorulók, és tartoztak a közmunkásoknak is, mivel a bank inkasszózta az önkormányzat bankszámláját.

Nem sokkal az iskolakezdés előtt még az is bizonytalan volt, hogy egyáltalán kinyitja-e kapuit idén ősszel az általános iskola Versenden. Az önkormányzat ugyanis nem tudja fenntartani az intézményt. Kárász István, Versend polgármestere (aki MSZP-s színekben nyerte a választást, de később csatlakozott a Demokratikus Koalícióhoz) elmondta, évente 20-30 millió forintba kerül az iskola fenntartása. A terv az volt, hogy társulnak a közeli – 23 kilométerre található – Kölkeden található iskolával, ahova szintén nagyrészt cigánygyerekek járnak, azonban az ottaniak leszavazták a kezdeményezést. Az új polgármester szerint azért, mert ott a beás csoporthoz tartozó cigányok laknak, míg Versenden javarászt romungrók élnek.

Körtési Károly, a korábbi polgármester is az iskola fenntartását tartja a legnagyobb problémának az adósság csökkentése szempontjából. Éveken keresztül próbálták elérni, hogy kistérségi társulásban működjön az intézmény. Az, hogy az együttműködés nem jött létre, annak fő oka a rasszizmus – állítja a volt polgármester. Bár a faluban mindössze 940-en élnek, az iskolába valamivel több mint 100 gyermek jár, nagy többségük roma. A Versenden élők 80%-a cigány, ezen kívül jelentős még a német és a horvát nemzetiséghez tartozók száma is. Bólyban német nemzetiségi iskola is található, a helyi németek oda járatják gyermekeiket.

Az előző önkormányzatnak meg volt kötve a keze – állítja Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Zongor elmondta, az alkotmány eddig nem tette lehetővé a kötelező társulást, az csak önkéntes alapon jöhetett létre.

„A TÖOSZ álláspontja szerint nem olyan rossz az önkormányzatoknak, ha kivételes esetben előírják a kötelező társulást a megfelelő közszolgáltatás érdekében. Előfordulhat, hogy csupán azért, mert a településvezetők nem tudnak kompromisszumot kötni, a lakosok nem jutnak hozzá előnyös feltételek mellett valamilyen szolgáltatáshoz. Az ésszerűség miatt kötelezővé lehetett volna tenni a társulást korábban is.” Zongor Gábor még hozzátette: az önkormányzatok szabad társulása továbbra is az elsődleges cél, de ha szükséges, kötelezni kell őket az együttműködésre. „Az új alaptörvény mindezt megoldja, mert lehetővé teszi a kötelező társulást. De azért vigyázni kell, hogy ne nagyon szeressen bele ebbe az állam” – intett óvatosságra a TÖOSZ főtitkára.

A szövetség főtitkára szerint kevesebb az adósságrendezési eljárás, mint gondolnánk. A pénzügyi gondnok kirendeléséről pedig azt gondolja, hogy végső megoldásként jó intézmény, hiszen így, ha takaréklángon is, de megkapják a településeken az alapvető közszolgáltatásokat. Az sem utolsó szempont, hogy a hitelezőknek is esélyt kapnak, hogy az adósságrendezés által a pénzükhöz juthatnak.

Pénzügyi gondnok segít az adósságeljárásban

Augusztusban az MTI adta hírül, hogy a versendi postán kikapcsolták az áramot a díjtartozás miatt, az iskolakezdés bizonytalansága pedig a levegőben lógott. Ezután októberben a Baranya megyei bíróság pénzügyi gondnokot rendelt ki az önkormányzathoz, akinek a falu vezetésével együtt májusig koncepciót kell kidolgoznia a falu további működésére.

A financiális problémák nem idén nyáron kezdődtek Versenden. Tavaly decemberben már fizetésképtelenné vált a falu, de akkor még a polgármester nyert egy kis időt. „Decemberben még sikerült egy kisebb hitelt felvenni, majd hamarabb ’elkértem’ a vállalkozóktól az iparűzési adót – meséli a polgármester. – Március 15. az eredeti határidő, azonban a cégek megértőek voltak, és korábban befizették a pénzt.” Az időhúzás azért volt fontos, mert márciustól októberig még akad napszámos munka, vagyis még tudnak keresni a lakók, de télen szinte semmi munkalehetőség nincs.

„Tavaly év végén, amikor láttam, hogy nagyobb a baj, mint gondoltuk, megkerestem egy barátomat, Gyurcsány Ferencet, hogy tanácsot kérjek – folytatja a Demokratikus Koalíciónak kampányoló faluvezető. – Ő javasolta, hogy jelentsük csődöt.” Ekkor a képviselőtestület (a DK-hoz tartozó polgármester négy független képviselővel irányítja a falut – P. F.) öt igen szavazattal az adósságrendezés mellett döntött, ennek a következményeként kapott pénzügyi gondnokot a falu.

„Most elértük azt, hogy a bank nem tudja inkasszóval kiüríteni a számlánkat, a közüzemi számlatartozások miatt pedig nem kapcsolják ki a közszolgáltatásokat. Decemberig az összes bért kifizetjük, amivel a közmunkásoknak tartozunk, valamint az elmaradt segélyeket is. Februárig pedig olyan költségvetést készítenünk, amelyben benne van az adósságcsökkentés is. Az összes tartozást biztosan nem tudjuk egyben kifizetni, de a beszállítókkal leülünk tárgyalni és kompromisszumos megoldást találni. Ha ez a tárgyalás nem lesz eredményes, akkor banki hitelt kell felvennünk. Ha ez meghiúsul, akkor vagyonmegosztással juthatnak a cégek a járandóságukhoz. Az önkormányzatnak azonban nincs vagyona, az ingatlanaink mind jelzáloggal terheltek…” – mondja a polgármester.

Kárász István szerint az is gondot okoz, hogy korábban több olyan pályázatban is részt vett a falu, amihez sok önerő kellett, ehhez pedig hitelt vettek fel. Az évente akár 30 milliós adósságot termelő általános iskolán kívül ez is közrejátszott a falu eladósodásában.

A korábbi polgármester nagyon sajnálja a Versenden kialakult helyzetet, állítása szerint továbbra is jó kapcsolatban áll a helyiekkel. Annak ellenére, hogy most valamivel messzebb, Mohácson dolgozik, hetente ellátogat most is Versendre.

„Elfogadok minden kritikát, hiszen közszereplő voltam – mondja Körtési Károly. – Talán politikai felelősségem van a most kialakult helyzet miatt, de sok mindent nem tudtam tenni. A legtöbb pénz az iskola miatt megy el Versenden, a többi adósság pedig kezelhető volt. Azonban könnyen lehet, hogy ezt rosszul intézte az utódom. Talán nem a legfontosabb kifizetéseket vette előre, és nem egyeztetett a beszállítókkal. Tartoznak még önkormányzati dolgozóknak is. Nekem sem fizették még ki a végkielégítésemet, bár erről is bírósági határozat van. Persze ez most nem annyira számít. Szerencsére nekem van munkám, tudom, hogy sokan vannak nálam rosszabb helyzetben. Nem tudom, lehet-e ilyet kérni, de lehetőleg írja le, hogy én nagyon szurkolok Versendnek, hogy kilábaljon ebből a helyzetből, de ehhez összefogás kell!”

Körtési Károly szerint korábban nem volt probléma a közösséggel a faluban, most viszont megosztottságot tapasztal. Ezt ott jártunkkor mi is tapasztaltuk.

Meddig lesz béke?

A 2011-es év nem volt könnyű Versenden, azonban a következő legalább olyan ködös, mint az időjárás volt, amikor a faluba ellátogattam. Bizonyosan nehéz lesz a 2012-es esztendő itt. A bánya bezárása óta nincs munkalehetőség. Nyáron napszámmal lehet akár napi négyezer forintot is keresni, ahova a többség el is megy, ennek ellenére szükségük van a segélyre.

Jónak mondható itt az együttélés romák és nem romák között. A népcsoportok közötti feszültséget rendszerint kihasználó Jobbikra a helyiek szerint mindössze tizenegyen szavaztak, abból egy állítólag tévedésből… Azt mesélik, együtt dolgoznak a cigányok és a radikális nézeteket vallók, kicsit „osztják is egymást” néha, de csak szóban és nem vadul. Ha kell, és ha baj van, akár segítenek is egymásnak.

A jövő évtől viszont nagyon tartanak a versendiek. Azt mondják, amikor elmaradtak a segélyek, néhányan napokig csak főtt kukoricát ettek, de volt, aki penészes kenyérről vágta le a még ehető részeket, és azt kente meg vajjal – ennyit tudott a gyerekeinek enni adni.

„Ha így megy tovább, a mostani béke nem lesz tartós a faluban – mondják Kovácsék, akiknél szeptemberben megalakult az ÉKE (Magyarországi Nemzeti-Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete) helyi szervezete. – Most még össze tudunk fogni, segítünk egymásnak. Volt, hogy mindenki összeadta, amije van, úgy főztünk levest. Viszont ha majd sokan tartósan éheznek, félő, hogy megnövekszik a bűncselekmények száma.”

A Magyarországi Nemzeti-Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete, amelynek országos vezetője Száva Vince, szeptemberben alapított Versenden helyi csoportot. Céljuk az, hogy megakadályozzák a korrupciót, nyomon követik a híreket, az információkat továbbadják másoknak, akik nem tudnak tájékozódni a világban. Úgy érzik, ők állami támogatás nélkül szeptember óta többet tettek Versendért, mint mások sok pénzből hosszú évek alatt. Osztottak a rászorulóknak élelmiszer-adományt és ruhákat is.

„Mi sem vagyunk gazdagok, de sokan nálunk is sokkal rosszabb helyzetben élnek – mondja Kovács Anikó, a helyi ÉKE elnöke. – Kapcsolatok révén jutottunk adományokhoz, melyeket idehoztunk, és minden rászorulónak adtunk, nem csak az ismerősöknek.”

A falu vezetésével most már lényegesen jobb a kapcsolatuk, mint korábban, de sok mindennel nincsenek megelégedve. Úgy vélik, túl sokan dolgoznak a polgármesteri hivatalban. Hasonlóan vélekedik Körtési Károly, a korábbi polgármester is, aki hallott túl magas fizetésekről. A szóbeszédet cáfolja a jelenlegi vezető, Kárász István. Azt mondja, csak annyian dolgoznak és annyi pénzért, amennyi a minimális működtetéshez szükséges.

„Most még a pénzügyi gondnok felügyeli az önkormányzatot, addig nincs gond, de mi lesz, ha elmegy?” – teszi fel a kérdést Kovács Anikó. A polgármester azonban úgy véli, nem ettől függ a falu jövője. „Régebben a fizetési morál sokkal rosszabb volt, például a súlyadót senki nem fizette. A pénzügyi szigor miatt most már ez is javult. Utat kell mutatni az embereknek, hogy ne a segélyből akarjanak megélni. Kellenek példaképek nekik. Ez lassú folyamat, nagyon nehéz, de hiszek a változásban” – állítja Kárász István

A helyiek természetesen nehezen viselték a járandóságok elmaradását, de Versend helyzete nem egyedi. Zongor Gábor szerint a ’90-es években több olyan település volt, amelyik felelőtlenül, az erejét meghaladóan fejlesztett, de a 2008-as válság óta még olyanok közül is kerültek lehetetlen helyzetbe, akik célszerűen, átgondoltan gazdálkodnak.

„Pintér Sándor már a korábbi regnálása alatt felismerte a problémát – emlékezik vissza Zongor Gábor. – 2000-ben a Belügyminisztérium az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (önhiki) önkormányzatok számára kiírt pályázatokon túl miniszteri keretet hozott létre, ami azóta is létezik. A túlnyomó többség nem a felelőtlensége miatt kerül bajba, hanem a finanszírozási rendszer nincs összhangban a feladatokkal. A kormány azt akarja, hogy 2013-tól ne legyen olyan helyzet, hogy az önkormányzat nem tudja finanszírozni a feladatait. A céllal mindenki egyetért. Még egy teljes naptári év van a „hogyan” kitalálására, hiszen a közpénz mennyisége korlátozott. Csak nehogy az legyen a megoldás, hogy az önkormányzatoktól vesznek el vagyont. Nem szeretnénk, ha úrrá lenne az államosítási láz a kormányon” – teszi hozzá Zongor.

Hogy mennyire rosszak a kilátások a következő évre, azt jól jelzik a Kárász István polgármester által megadott adatok.

„A faluban 182 segélyezett van, jövőre csak három hónapra jár majd a segély, és 30% önrész kell, amit az önkormányzatnak kell előteremtenie. A közmunkát száz százalékban finanszírozzák. Ez jó, de ez sem old meg mindent: 169 emberre pályáztunk, és örülünk, ha 85 kap majd munkát. Így nehéz lesz” – sóhajt nagyot a polgármester beszélgetésünk végén.

A faluban néhányan a polgármestert okolják a csőd miatt. A jelenlegi faluvezető szerint a korábbi polgármester vett fel túl sok hitelt. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a település nehezen fenntartható iskolájának problémáját meg kell oldani, és ezen kívül a kiadások további racionális csökkentésére van szükség. Ha ez nem valósul meg, nagyon rossz útra tévedhet Versend.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink