KomolyanVideók

Népszerűbbek voltunk, mint a Beatles

2011. december 24. | PoFa

Az ex-Beatles John Lennon híres mondása volt (meg is orroltak érte): „népszerűbbek vagyunk, mint Jézus”. December 6-án Télapónak öltözve azt tapasztaltuk, hogy akárcsak korábban a Beatlesért, értünk is rajonganak. Amint kiléptük a Vas utcai szerkesztőségből, két tini lány sikoltozni kezdett. Mivel egyikünk sem szerepelt korábban Kozsó menedzselte bandában, kicsit meglepődtünk, és ijedtünkben ki is osztottunk nekik néhány szaloncukrot.

Ezután végiggyalogoltunk a Baross utcán, folyamatos dudaszó kíséretében. Az autósok integettek, mi meg aggódtunk, de szerencsére nem okoztunk balesetet. A Körút sarkán letámadtak minket (itt még nem szó szerint), hál’ Istennek volt elég szaloncukrunk, így aztán jutott annak a 70 év körüli úrnak is, aki hirtelen elém toppant: „Mikulás bácsi, tudsz nekem adni egy kis csokoládét”? A helyzet legalább olyan bizarr volt, mint a tini lányok rajongása, hiszen engem még sosem bácsizott le egy nálam legalább negyven évvel idősebb férfi.

Kicsit csúsztunk időben, ugyanis útközben megállított egy apuka is, hogy menjünk be a négyéves kislányához. Ismét nem tudtunk nemet mondani, viszont elutasítóak voltunk, amikor pénzt kínált.

Heider Csilla, a Lakatos Menyhért Általános iskola pedagógusa segített, hogy eljussunk két rászoruló családhoz. A VIII. kerületben sok hasonló sorsú ember él, de amit a tanárnő mutatott, az túltett mindenen. Az egyik családban a nagynéni nevel hét árván maradt gyermeket, a másikban az apuka tízet. Bármennyire is rosszak a körülményeik, a gyerekek fegyelmezetten fogadtak bennünket. Csillogó, ugyanakkor fürkésző tekintettel. Látszott rajtuk, nem értik, hogyan jutott el ez a szakállas öreg az Északi-sarkról a Dobozi utcába, de el akarták hinni, amit láttak. Addig jó, amíg él bennük a mesevilág, mert a valóság rémisztő, főleg ha a Diószeghy utcán megy végig az ember, csokival a batyujában.

Megfogadtuk, hogy nem szomorodunk el, még akkor sem, amikor egy gyerek kevesellte a maréknyi szaloncukrot, és nyomatékul petárdát dobott utánunk. Mindennek van árnyoldala, a rajongásnak is, a jótékonyságnak is. De még így is megéri.


szólj hozzá: Sosi Mikulás a nyolcban

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink