Beszélgessünk

Szemléletváltás roma ügyben

2011. december 28. | GGy

Ahhoz, hogy a romák helyzetét és elfogadottságát a mai magyar társadalomban megítéljük és megértsük, nem kell szociológiai és közvélemény-kutatási adatokat ismerni senkinek. Tudja, érzékeli mindenki, hogy a cigányság helyzete az egyik legégetőbb társadalmi probléma, és a romákhoz való viszonyt leginkább az fejezi ki, hogy ma a legelutasítottabb kifejezés a »pozitív diszkrimináció« – a Publicus Intézet májusban végzett felmérése szerint. Ebben a helyzetben született meg november végén a romák integrációját célul kitűző Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, mely bizonyára azért sem kapta a roma stratégia elnevezést, hogy ezzel is mérsékelje a program kapcsán esetlegesen kialakuló társadalmi feszültségeket, vitákat.

A stratégia megszületése előtti társadalmi vita egyik hozadéka volt, hogy a kormányzat felismerje és belássa: megfelelő társadalmi szemléletformálás és a program kommunikációja nélkül nem lehet sikeres a tíz évre tervezett program. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy novemberi konferencián arról is beszélt – az akkor még elfogadás előtt álló stratégia kapcsán –, hogy belátják, „a legnehezebb feladat a stratégia elfogadtatása lesz, nemcsak azokkal, akikre vonatkozik, hanem a társadalom azon részével is, akik úgy gondolják, hogy rájuk nem vonatkozik a program, de a költségeit nekik kell állni és az ő rovásukra valósul meg. A stratégia nem csupán a romákra, hanem származástól függetlenül az összes mélyszegénységben élő emberre vonatkozik” – hangsúlyozta a rendezvényen az államtitkár, hozzátéve: „a kormány kulcskérdésnek tartja, hogy ne lehessen szembeállítani egymással a roma és nem roma magyarokat.”

Balog elmondta: „a társadalmi szemléletformálás arról szólna, hogy megértessék, a többségnek is érdeke a kisebbség integrálása, mert ha a kisebbség nem zárkózik föl, arra a többség is ráfázik.”A romák társadalmi kirekesztettsége olyan méretű és mélységű társadalmi probléma, amely akkora terhet jelent a jövőre nézve és az egész társadalom számára, hogy élhetetlenné válhat az élet. Balog Zoltán szerint a többség meggyőzésében a legerősebb motiváció talán az lesz, hogy „egy élhetetlen helyzet felé megyünk együtt, és ez mindenkinek élhetetlen lesz, nemcsak a kisebbségnek”.

Orbán Viktornak lenne hatása

Braun Róbert kommunikációs szakember szerint – aki korábban az Index portál stratégiai és kommunikációs igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese volt, később Gyurcsány Ferenc stratégiai főtanácsadója – egy sikeres roma stratégia végrehajtásához két szempontból is nagyon fontos a kommunikáció. Egyik az, hogy semmilyen változásstratégia nem lehet sikeres társadalmi szemléletváltás nélkül, és ebben az ügyben majdhogynem mindenkinek szemléletet kell váltania. Magát a stratégiát is kommunikálni kell, megértetni, hogy mi és miért történik. Ráadásul mérhető célokat kell kitűzni és az eredményeket is kommunikálni kell, hogy az emberek érezzék, ennek a dolognak van értelme – vélekedik Braun. Ilyenek szerepelnek a stratégiában, hiszen annak céljai között szerepel százezer munkanélküli roma foglalkoztatásának megteremtése, tízezer roma fiatal érettségihez juttatása, ötezer roma fiatal egyetemi hallgatóvá válásának segítése.

Általánosságban igaz a kormányra is, hogy ha túl nagy politikai kockázata van egy társadalmi probléma felvállalásának – és egy politikai párt érthető okokból az elvei és a szavazatmaximalizálás közötti vékony mezsgyén próbál járni –, akkor nagy valószínűséggel jelentősen csökken a probléma felvállalásával kapcsolatos politikai cselekvési lelkesültség. Braun szerint ha azt szeretnénk, hogy sokan megértsék: a kormány ezen a területen jelentős változást szeretne elérni, akkor ez a kormány magas rangú szereplőinek a szájából kell hogy többször is elhangozzék. Ennek volna ugyanis szimbolikus jelentősége.

Rostás László, a Bács-Kiskun Megyei Cigány Érdekképviseleti Szervezet elnöke is hasonlóan vélekedik. Nem mindegy, hogy a stratégiát, a nem romák meggyőzését ki fogja kommunikálni és felvállalni kormányzati szinten. Hogyha a miniszterelnök beszél majd az integráció fontosságáról, az érhet valamit, hiszen Magyarország első emberének nyilatkozatai, meglátásai egészen másként hatnak az össztársadalomra, mint amikor egy államtitkár beszél erről. A roma politikus szerint a cigányság integrációját és egy roma stratégia sikerét az is megnehezíti, hogy a többségi társadalom hogyan fogadja el a romákat később. Hiszen jelenleg az előítéletek igen erősek, és komoly kérdés, hogy ezekkel szemben hogyan lehet közösen meggyőzni a többséget a felzárkózás szükségszerűségéről.

Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember és a Petrocelli blog egyik szerkesztője szerint ma roma ügyben egyedül a Jobbik az, amely a kormány ellenében határozottan mond valamit, a többi ellenzéki párt leginkább nem mond semmit, vagy csak valamiféle langyos és puha kritikákat fogalmaz meg nagyritkán a kormányzati programról. Roma kérdésekben pedig teljesen ellentmondó dolgokat hallhatunk, elég csak az MSZP-re gondolni. A szocialisták a parlamentben európai, baloldali emberjogi megközelítésből kritizálják a kormány roma ügyben tett intézkedéseit, viszont a vidéki önkormányzatokban – pártállástól függetlenül – előfordul az is, hogy rálicitálnak akár a Jobbikra is.

Nyári szerint a cigányságot érintően ma létezik egy jobboldali meg egy szélsőjobboldali álláspont, továbbá egy feltételezett liberális álláspont is, amelynek azonban nincs politikai képviselete a parlamentben. Ebben a közegben kell a kormánynak elmagyarázni a roma stratégia fontosságát. Nehéz helyzet, mivel a Fidesz maga is nagyon sokáig rájátszott ezekre az indulatokra. Ennek eredményeként erősödött meg a Jobbik és szélsőjobboldali mozgalmak. Akkor már késő volt erről a vonalról lejönni, de még ma is látjuk, hogy helyi politikusok ide-oda ingadoznak ebben a kérdésben – vélekedik Nyáry.

Erre jellemző példa, amikor 2009-ben Molnár Oszkár edelényi polgármester – aki egyúttal a Fidesz országgyűlési képviselője is volt akkor – egy testületi ülésen úgy fogalmazott: Szendrőládon és Lakon a roma nők szándékosan ártanak születendő gyereküknek azért, hogy emelt szintű családi pótlékot kaphassanak, ezért a cigány asszonyok gyógyszert szednek be, gumikalapáccsal ütik a hasukat. Molnár később a Jobbik támogatásával nyerte meg a választásokat Edelényben és jutott be az országgyűlésbe.

A kormányzati szintű indulatok szemlélteti, hogy a kormányprogramban, illetve a Fidesz és a KDNP 2010-es kampányában a konkrét ígéretek egyike volt a közbiztonság javítása és az ehhez kapcsolódó intézkedések. Ezek többségéről kimondatlanul is tudni lehetett, hogy a romák ellen irányul, mint például a fiatalkorúak elzárása és a kisebb súlyú bűncselekmények büntetésének szigorítása. A Roma Sajtóközpont írása szerint Orbán Viktor idén februári évértékelőjének egy része is a Jobbik szavazótáborának megnyerésére szolgált, mikor tyúktolvajokról és segélyen élőkről szólt a miniszterelnök.

Az kiderült az elmúlt néhány évben, hogy rálicitálni a Jobbikra nem érdemes, – ezt megtette szocialista és fideszes politikus is –, mert nem tudnak olyat mondani, amiről a Jobbik csípőből ne tudna tízszer akkorát mondani. Ha pusztán a politikai haszonelvűséget nézzük, akkor sem éri meg a szélsőjobboldallal a saját terepén megütköznie a pártoknak. Ebből a szempontból is elemi érdeke a kormánynak, hogy megpróbálja jól kommunikálnia a programját – mondta Nyáry.

Szavazatmaximalizálás a baloldalon is

A Szabad Emberek Magyarországért (Szema) 2009 februárjában közleményben szólította fel a demokratikus érzelmű választópolgárokat arra, hogy ne szavazzanak olyan pártokra, amelyek a társadalom legelesettebb csoportjaival szemben gyűlöletet szítanak.

A Szema szerint „az MSZP egyértelműen a Jobbikkal folytat szégyenteljes harcot a szavazatokért.” A közlemény szerint az MSZP programjából kiszivárgott, hogy bevezetnék, a rendőrség statisztikát vezessen a bűnelkövetők származásáról. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZP a Jobbik által folytatott bűnbakképzést nem megállítani akarja, hanem ennek szításától remél szavazatokat szerezni – írták a közleményben.
A Szema szerint az MSZP a javaslatával folytatja a 2008 óta tartó „szegény- és cigányellenes hangulatot szító politikáját”. Továbbra is arra törekszik, „hogy a rasszista MSZP-szavazók körében se legyen szavazatvesztés” – ezt a politikát Teleki László szocialista roma képviselő meg is erősítette. 2009 szeptemberében a Népszabadság birtokába került egy tervezet, mely arról szólt, hogy miként lehetne mind több roma szavazót megnyerni a 2010-es választásokon.

A Teleki László által jegyzett dolgozat szerint: „Szükséges tudomásul venni, hogy a magyar közvélemény többsége előítéletes a romákkal szemben. Tehát meg kell találni azt az egyensúlyt, amivel meg lehet szólítani a roma választókat, de el lehet kerülni a rasszista MSZP-választók körében is a szavazatvesztést.”

Nyáry Krisztián szerint amíg nincsenek – a hivatásos roma politikusokat kivéve – olyan sikeres roma közéleti személyiségek, akik egy ilyen kampányban bármilyen módon a nevükkel hitelesítve támogatnának egy ilyen programot, addig nagyon nehéz lesz átütő sikereket elérni. Idehaza mögöttünk van elvesztegetett húsz év. A hatvanas években Amerikában ennyi idő alatt sikerült radikális változást elérni – elsősorban a tudati szinten – abban, hogy az átlag amerikai választópolgár mit gondoljon a feketékről. Sikerült a problémákat szegénység problémává transzformálni, és a többség által is betegnek tekintett kisebbség maradt rasszista.

Megrögzött vélekedés

A stratégia szövegébe végül belekerült külön fejezetként a szemléletformálás, ebben kiemelik, hogy a romák társadalmi leszakadásának oka leginkább a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. Elismerik azt is a stratégiában, hogy az elmúlt időszakban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezelése igen kevés eredményt hozott. Az államtitkár szavait ismételve felhívják a figyelmet arra, hogy azért is szükségszerű a stratégia elindítása, mert ma Magyarországon a szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos – az állami szektorra, a társadalmi együttélésre és a gazdasági fejlődésre egyaránt kiható – társadalmi probléma. A szélsőséges élethelyzetek, kirívó társadalmi különbségek, a társadalmi zárványok kialakulása, s az ehhez kapcsolódó esélytelenség, a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése az egész társadalom stabilitását, fenntarthatóságát, biztonságát veszélyeztetik.

A romák integrációjának pozitív hozadéka is lenne – olvasható a Stratégia szövegében –, a társadalmi kohézió hiánya, a szegregációs folyamatok egyben a gazdasági fejlődés akadályai is. A leszakadó helyzetű társadalmi csoportok, a romák integrálása olyan szükséges beruházást jelent, amely hosszú távon pénzügyi szempontból is előnyös. Hatalmas potenciál rejlik a munkanélküliek tömegének munkaerőpiacra történő visszajuttatásában, amely intézkedés egyben hozzájárul a versenyképesség javításához és – a szociális transzferekből élők számának csökkenése révén – a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságához is.

Braun szerint azzal kell elkezdeni a szemléletváltást, hogy meg kell értenünk, nemhogy egy politikai ciklus, de egy emberöltő is kevés ahhoz, hogy ebben jelentősen mérhető változást érjünk el. A politikusoknak a legkevésbé a türelem a legfontosabb erényük, ebből fakadóan nagyon ritka, hogy ki tudnának várni olyan programokat, illetve azok megvalósulását, amelyek túlnyúlnak egy politikai cikluson vagy akár több politikai cikluson is. Talán ezért sem kezdték el eddig. A szemléletformálás végét és sikerét egyébként nem lehetetlen megjósolni, de a kezdetéről bárki meg tudja mondani: pont tegnap kellett volna elkezdeni.

Braun szerint a társadalom ilyen széles rétegeit jelentős érzelmi tartalommal érintő kérdés nem szakpolitikai államigazgatási cselekvési feladat elsősorban, hanem alapvetően kommunikációs. Nem a kommunikációnak kell a cselekvést támogatnia, hanem a cselekvésnek kell a kommunikációt támogatnia. A stratégia estében azért, mert a kommunikáció célja a szemléletformálás és szemléletváltás. A kommunikációnak mindig az a célja, hogy a dolgok felfogásának (percepciójának) változását okozza a fejekben, de ez nehéz feladat, mivel az emberek többségének határozott véleménye van ebben a kérdésben. Új meggyőződéseket elsajátítani ez nagyon nehéz, de ez a feltétele annak, hogy a társadalom-átalakító program, a szemléletformálás sikeres legyen – mondja Braun.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink