Szomszédolás

„A diszkrimináció ellenes kampányok hatása száz év múlva lesz látható“

2012. január 13. | CJI - Románia

szerző: Livia Cimpoeru

Ciprian Necula hatalmas irodájában ellenőrzött káosz uralkodik: bögrék, tollak, laptop, pipák és egy rakat régi tárgy. „Nem szabad idebent dohányoznom” ‒ mondja íróasztala mögül, cinkos mosollyal az arcán. Majd felkap egy pipát és rágyújt. Gogol Bordello pólót visel öltöny és nyakkendő helyett. Nagyon visszafogott és ironikusan kedves tekintete egy nyugodt párbeszédre csábít.

Ciprian Necula egy roma Bukarestből, aki egyáltalán nem hasonlít azokra a romákra, akiket a média megpróbál eladni. A Nemzeti Politikatudományi és Kormányzati Iskola (SNSPA) diákja volt, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) volt politikai elemző. Ma már egy cég tulajdonosa és doktori dolgozatát írja antropológiából. Harminckét éves és életének első tizenhét évében nem volt hajlandó elismerni, hogy roma. „Nem volt egy jó okom se arra, hogy elmondjam valakinek, cigány vagyok. Ugyanolyan előítéleteim voltak a romákkal szemben, mint bárki másnak” ‒ vallja be. Amikor 18 éves lett, rájött, hogy nem kell szégyellnie származását. Ma egy palesztinnal együtt üzemelteti a K Consulting Management and Coordination (KCMC) nevű cégét. A cég egy olyan program fejlesztésén dolgozik, amely visszavezeti a hagyományos készségekkel rendelkező romákat a munkaerőpiacra.

Hogyan segít a romákon?

A Roma Ház egy program, amely arra bátorítja a roma kézműveseket, hogy azt csinálják, amihez a legjobban értenek. Már nincs szükség patkóra, emiatt éheznek a kovácsok. De ha beíratjuk őket egy átképzésre, akkor csak a terméket változtatjuk meg és nem azt ahogyan kereskednek. Tíz roma kézművesekből álló csoporttal csináljuk ezt a programot, különböző területeken dolgoznak különböző anyagokkal: fával, ezüsttel, rézzel. Elindítottunk egy honlapot is nekik, a mesteshukarbutiq.ro-t, ahol online árulhatják a termékeiket.

On Ciprian's desk there are some handicrafts made by Roma artisans

Ciprian Necula asztalán roma kézművesek által készített tárgyak vannak

Roma zenészekkel alapított együttest…

A Romano ButiQ zenekart ugyanennek a projektnek a keretében indítottuk el, hogy átkonvertáljunk egy régi roma hivatást. Olyan zenét játszanak, amelyre ma a balkáni rock, funk, reggae vagy punk jelzőt használjuk. Legtöbbjük maneát¹  játszott előtte. Kellett egy kis idő mire ráhangolódtak az új stílusra, még mindig érezhető a régi zenei stílusuk hatása, de bele fognak jönni. Mindenesetre létrehoztak egy saját stílust és sikeresek. Maneát játszanak, de nem roma zenét. A Romano ButiQ új ritmusokkal próbálja meg feléleszteni a hagyományos roma népzenét.

A Romano ButiQ funk és rock elemekkel dúsítja fel a hagyományos roma zenét

Szeptemberben tüntetést rendezett a Cotroceni-palota elé, követelve, hogy nyilatkozataikban Traian Basescu elnök és más tisztviselők mutassanak több tiszteletet. Üzenete így szólt: „A disznó disznó marad, mindegy milyen származású”. Hogy értette ezt?

Basescu elnök panaszkodott, hogy Románia egyes román állampolgárok miatt nem tud belépni a Schengen-övezetbe. Elsiklott afelett, hogy a határok biztonságához, az igazságszolgáltatáshoz és a korrupcióhoz milyen ügyek kötődnek, és mindent leegyszerűsített a populista megközelítés szintjére, a cigányokat hibáztatva a kormány ostobaságáért.

Az üzenetem világos volt: szolgáltassanak igazságot! Menjenek el Țăndăreibe vagy Călărașiba, ha tudnak arról, hogy ott embercsempészet, prostitúció és koldulás zajlik, de ne kriminalizáljanak kisebbségeket. Természetesen Basescu tisztában van ezzel, és azt is tudja, hogy a rendőrök nem végzik a munkájukat. Rengeteg embert tartóztatnak le embercsempészés miatt, de aztán elengedik őket az eljárás során. Persze, van néhány tíz nagyon szembetűnő ember Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, akik attól függetlenül, hogy romák-e vagy románok, koldulnak, lopnak, földre köpnek. A baj az, hogy a romák a többieknél is szembetűnőbbek.

Több év diszkrimináció ellenes kampánnyal a háta mögött lát bármilyen változást a közbeszédben?

Ötszáz évbe tellett, hogy létrejöjjön egy mentalitás a romákkal szemben: mindig is alsóbbrendű pozícióban voltak, szolgák vagy deportáltak vagy – a kommunizmus idején – olyasmivé kellett válniuk, amik nem voltak. Száz év múlva meglátjuk. Ez egy hosszú folyamat, amely generációs változásokat, egyetértést és kommunikációt hoz magával.

Hisz abban, hogy a roma közösségnek nem megfelelő a hozzáállása?

A romák opportunisták. Mert a szegénység opportunistává tesz. Hadd mondjak egy példát. Dumbrăveniben, Sibiu megyében minden roma gyerek – körülbelül ötszázan – a sajátos nevelési igényű gyerekek iskolájába jár. Azért, mert csak romani nyelven beszélnek. A szüleik boldogok, mert az iskolában a gyerekek meleg ételt kapnak és kicsit magasabb ösztöndíjat.

A nyolcadikosok nem tudnak sem írni, sem olvasni. Csak rajzolni tudnak. Nincs esélyük arra, hogy folytassák tanulmányaikat. Be kellene zárni ezeket az iskolákat, mert csak a rossz modellt viszik tovább egyik generációról a másikra.

Országos szinten szükség lenne integrációra és figyelemfelhívó stratégiákra?

Szerintem nem jó általában beszélni a romákról, mert 18 nagyon különböző csoportba szerveződnek, különféle értékrendekkel, hagyományokkal, társadalmi dinamikával és különböző szinten asszimilálódtak. Csak a helyi roma integrációs stratégiákban hiszek és nem az országos vagy európai szintűekben. Ám a polgármestereket nem érdekli ez, mert a roma szavazók könnyen manipulálhatók. Egy okos szavazó nem egy üveg olajért adja a szavazatát.

Kétezer romaügyi szakértő van Romániában, akiket a helyi hatóságok alkalmaznak, ha a lakosság több mint 20 százaléka roma. A legtöbb helyi szakértő szemétszállító munkás, aki most részmunkaidőben szakértő, mert a helyi önkormányzat nem tudott új embert felvenni. El tudja képzelni, hogy milyen megoldásokat ajánlhat egy volt szemétszállító munkás a kormányzat egészségügyi vagy közpolitikai stratégiájához? Ez egy nagyon sekélyes megközelítés!

Lát valamilyen összeegyeztethetetlen különbséget a roma és a többségi társadalom között?

Őszintén? Szerintem már kiegyeztünk. Romániában van a legnagyobb roma populáció és nem hiszem, hogy ez véletlen. Mindkét népcsoportnak ugyanolyan a társadalmi struktúrája, azt leszámítva, hogy a romák rabszolgák voltak. Nagy családok vannak, ahol a másodunokatestvér is a család része és a családi kapcsolatok bizalmon alapulnak.


[1] manea, többes számban manele – a keleti és a roma zene keveréke, az elmúlt évtizedben nagy népszerűségre tett szert Romániában és más dél-európai államokban

További cikkek a rovatból
Civil tapasztalatcsere az Alapvető Emberi Jogok területén Civil tapasztalatcsere az Alapvető Emberi Jogok területén
A hazai és azeri civil és állami szektor képviselői a két ország Emberi Jogi helyzetéről és a két ország között már megvalósult kooperációkról értekeztek Budapesten a közelmúltban. Az előadók a két ország jó gyakorlatai mellett megvizsgálták azon hazai, EU-s és azeri támogatásokat, melyek azeri és magyar szervezeteknek nyújtanak együttműködési lehetőségeket. Nézze meg videónkat!
A tismanai roma rabszolgaság története A tismanai roma rabszolgaság története
Tismana ma kisváros, amely a Tismanai Kolostor közelében épült. A kolostor a romák történetének egyik legsötétebb fejezetével függ össze: 1600 és 1800 között ez volt az egyik legnagyobb roma rabszolgakereskedő intézmény. A korabeli rabszolgaságról csak régi dokumentumok tanúskodnak. Sok-sok év után egy helyi lakos, Elena Trîncă Buzneri úgy döntött, hogy könyvben gyűjti össze a romák történeteit. Így írta meg „A világ és az idő, mióta ismerem őket” című művét, amit aztán saját történeteivel egészített ki. Így született meg a tismanai cigányok történetének első kézirata.
A Koncert a Toleranciáért megmutatta, hogy Kassán a multikulturalizmus él, és köszöni, jól van A Koncert a Toleranciáért megmutatta, hogy Kassán a multikulturalizmus él, és köszöni, jól van
Kassa április 18 (RP) – A Roma Médiaközpont (MECEM) szervezésében a kassai Művészetek Házában megrendezett Koncert a Toleranciáért című rendezvényt körülbelül 700 látogató követte figyelemmel. „Kassa multikulturális város és a művészetnek igazán nagy ereje van az emberek összeboronálásában. Szerintem ez egy univerzális nyelv, ugyanakkor jó módja annak, hogy megismerjünk más kultúrákat” – mondta Richard Raši, Kassa polgármestere közvetlenül a koncert után.
A gettóból a zeneakadémáig A gettóból a zeneakadémáig
Mihai Grigore tízévesen költözött el otthonról. Barládról származik, hat fiútestvére van. Szüleivel szegény környéken laktak, a szülők alkalmi munkákból tartották el a családot, ezért nem tudtak megfelelő életkörülményeket biztosítani gyermekeiknek. „Voltak olyan napok, amikor nem volt mit ennünk” ‒ emlékszik vissza Mihai.
A hagyomány arcai A hagyomány arcai
A roma kézművesek vásárokon szoktak találkozni. Régen százan vagy akár ezren is voltak, ma már csupán pár tucatnyian. De mindnyájuknak megvan a maga története. Akár egy utazásról, akár egy hagyományról, akár a megmaradt nyelvről vagy tudásról, akár a büszke és szabad kitaszítottakról, akik mindent maguk mögött hagynának az ismeretlenért.
Tanulás villany nélkül Tanulás villany nélkül
Nyáron szerencsések. Mert hosszabbak a nappalok. Amikor besötétedik, gyertyát gyújtanak. Ennek fényénél írja leckéjét az öt gyerek. Jó jegyeik és komoly céljaik vannak. Maria ügyész akar lenni. És biztos benne, hogy sikerülni fog.
Iskoláztatás és házasság Iskoláztatás és házasság
Az iskola udvarán minden nap szülők várnak lányaikra az órák végén. Mindannyian a roma közösség tagjai Targu Jiu (Zsilvásárhely) „Meteor” nevű kerületéből. A nők eltakarják az arcukat a kamera láttán, a tanítási idő végén pedig gyorsan elvegyülnek a gyerekek között, hogy minél hamarabb megtalálják lányaikat, nehogy elrabolják őket.
A szegénység az iskola elhagyására ösztönöz A szegénység az iskola elhagyására ösztönöz
A tanulmányok idő előtti abbahagyása az egyik legnagyobb probléma, amivel az Európai Uniónak szembe kell néznie – derül ki egy nemrégiben, egész Európa-szerte folytatott felmérésből. Románia helyzete egyáltalán nem rózsás: a romániai Oktatási Minisztérium által készített jelentés szerint az iskolából kimaradások aránya 20 százalékos.
Házasság vagy középiskola? Házasság vagy középiskola?
A fiatalkorúak házasságával és az iskolából való kimaradással kapcsolatos gondokat meg lehetne oldani, ha a helyi hatóságok nagyobb figyelmet fordítanának e problémákra – mondta Dr. Gheorghe Sarău professzor, a Bukaresti Egyetem professzora. Szerinte a települések vezetőinek ebben jóval fontosabb szerepe van, mint a roma családoknak.
Porrajmos, az elfeledett roma holokauszt – videó Porrajmos, az elfeledett roma holokauszt – videó
Annak ellenére, hogy immár 65 év telt el a második világháború befejezése óta, a közvélemény még mindig alig tud valamit a roma holokausztról. Az iskolai tanítási rendből még mindig hiányzik a roma holokauszt témája. A hiány pótlására bemutatjuk a kassai Roma Média Központ dokumentumfilmjét. - videó!
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink