Komolyan

Az első bírósági ítélet szegregációs perben Szlovákiában

2012. január 13. | GGy

Mérföldkő jelentőségű bírósági döntés születetett Szlovákiában, az iskolai szegregáció felszámolása érdekében – tudósít az Amnesty International és a szlovákiai Polgári és Emberi Jogi Központ közös sajtóközleménye. Az eperjesi kerületben található Szentmihályfalvát (Šarišské Michaľany) a területileg illetékes bíróság 2012. január 3-án hozott ítéletében arra kötelezte, hogy számolja fel a szegregációt a falu iskolájában, és szüntesse meg a roma osztályokat. A kiemelkedő fontosságú ítélet azután született, hogy 2011. december 5-én megállapították, az iskolában elkülönített tantermekben tanították a roma gyerekeket anélkül, hogy ennek jogosságát igazolni tudták volna.

Idehaza sem jobb a helyzet ezen a téren – fűzi hozzá a hírhez Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója. A szervezet több éve küzd a szegregált iskolákban és osztályokban tanuló roma gyerekek jogaiért, valamint esélyegyenlőségükért, iskolai sikerességükért. Csaknem húsz perük volt eddig, és ezek közül Kaposváron, Győrben, Hajdúhadházán, Miskolcon, Nyíregyházán és Jászladányban született hasonló jogerős bírósági ítélet, mint a szentmihályfalvai iskola elleni.

Mohácsi Erzsébet elmondta, hogy alapítványukat is meghívta tavaly novemberben, az ítélethozatal előtt a szlovákiai Polgári és Emberi Jogi Központ. „Figyelemmel kísértük az ügyet, és a jövőben is együttműködünk, annak érdekében, hogy a szervezet képes legyen minél több ilyen esetet felvállalni, mert hozzánk hasonlóan Szlovákiában is súlyos a helyzet.

Amíg el nem marasztalja a bíróság az adott települést, addig nyugodtan szegregálnak. Ahol jogerős bírósági ítéletek születtek, ott vagy pozitív irányba változtak a körülmények, vagy ellenálltak az érintett önkormányzatok. Kaposváron például a polgármester nyíltan kimondta, hogy nem fog változtatni a szegregált oktatáson. Nyíregyházán felszámolták a Huszár telepi iskolát és átadták az egyháznak, de most újra nyitják.

Nagyon sok tennivaló van, nem tudjuk büszkén mutogatni, hogy mi itthon mindent megoldottuk, és mehetünk Szlovákiába tanácsokat osztogatni, mert hiába vagyunk túl a huszadik ügyön, még mindig azon kell dolgoznunk, hogy csökkenjen a szegregáció – tette hozzá  Mohácsi Erzsébet.
Keretes:

Papp Z. Attila „Roma tanulók az általános iskolában” című tanulmánya a legfrissebb adatokra épülő kutatás ebben a témában. Az anyag szerint jelenleg a magyarországi általános iskolások mintegy 13 százaléka, azaz több mint százezer gyerek roma származású.

Viszonylag pontos képet kapunk a gettósodó (31-50 százalék közötti), illetve gettó iskolának nevezett (50 százalék fölötti roma arányt mutató) telepek számáról is: országos szinten 2008/09-ben például 255 telephelyről állították azt, hogy „gettósodó”, további 263-ról pedig azt, hogy a roma tanulók aránya meghaladja az 50 százalékot is. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolai képzést folytató intézmények mintegy 20 százaléka e két típusba sorolható. A regionális különbségek újra markánsak, hiszen az észak-magyarországi települések mintegy fele már e két típusba tartozik. Ha csak a gettóiskolákat tekintjük, megállapíthatjuk azt is, hogy ezek csaknem fele (43 százaléka) Észak-Magyarországon, és mintegy harmada (30 százaléka) Észak-Alföldön működik. Település típus szerinti bontásban azt bontakozik ki, hogy a gettóiskolák mintegy háromnegyede (73%), a gettósodó iskoláknak pedig közel kétharmada (65,1%) községekben működik.

„Először történik meg, hogy Szlovákiában a bíróság fellép a széles körben, törvénytelenül alkalmazott, roma gyermekek ezreinek életét sújtó szegregált oktatás ellen, amely fogva tartja őket a szegénység és diszkrimináció ördögi körforgásában” – nyilatkozta Barbora Cernušáková, az Amnesty International Szlovákia-szakértője. „A szentmihályfalvai általános iskolás roma gyermekek az új félévet még szegregált osztálytermekben kezdik meg, de ez már nem sokáig marad így. Az iskolának azonnali lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az érintett gyermekek ugyanazt a minőségű oktatást kapják, mint integrált diáktársaik” – tette hozzá Stefan Ivanco, a Polgári és Emberi Jogi Központ munkatársa.

A szentmihályfalvai általános iskola évek óta indít osztályokat kizárólag roma származású gyermekeknek, általános oktatási programmal, az iskolaépület egy teljesen külön emeletén. Ez a helyzet akkor vált teljessé, amikor a 2008/09-es tanév során azokat a roma gyermekeket is áthelyezték az elkülönített osztályokba, akik korábban az integrált osztályok tanulói voltak.

Az iskola elleni eljárást a Polgári és Emberi Jogi Központ kezdeményezte 2010 júniusában. A szervezet azzal érvelt, hogy a roma gyermekek folytatólagos, külön osztályokba történő elkülönítése a törvénytelen, etnikai alapú diszkrimináció súlyos esete, amely sérti az érintettek diszkriminációmentes tanuláshoz való jogát. Az Amnesty International az ügyben írásos beadványban érvelt, kiemelve azt, hogy a roma gyermekek külön, csak romáknak fenntartott osztályba való elhelyezése a nemzetközi jog szerint sérti mind az egyenlő bánásmód, mind a diszkrimináció tilalmának elvét.

Az Eperjesi Kerületi Bíróság visszautasította az iskola azon érvelését, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű roma gyermekek elkülönített oktatása az egyetlen mód arra, hogy egyenlő minőségű taníttatásban részesülhessen az összes diák. Az iskola szerint a külön osztályokat úgy szervezték meg, hogy a tanítóknak több lehetősége legyen az egyedi igényekhez igazítani módszerüket a tanítás során. Mindazonáltal az iskola bizonyítékokkal nem tudta igazolni sem azt, hogy az elkülönített osztályokban tanított roma gyermekeknek ebből bármilyen haszna származott volna, sem azt, hogy ez a gyakorlat csak átmeneti, és nem hosszú távra tervezett volt.

A kerületi bíróság továbbá kimondta – alkalmazva több nemzetközi és regionális emberi jogi normát és az Emberi Jogok Európai Bírósága hasonló vonatkozású ítéleteit –, hogy a szegregált oktatás iskolai gyakorlata az ország emberi jogi kötelezettségeit sérti. Az iskola most azt fontolgatja, hogy fellebbezzen-e a bíróság döntése ellen.

„Az intézmény vezetőinek meg kell szüntetniük a szegregáció minden formáját, és mindenkire egyaránt kiterjedő (inkluzív) oktatást kell bevezetniük. Ez nem könnyű feladat, de nincs más lehetőség, hogy maradéktalanul teljesüljenek a minden tanulót megillető jogok. Szívesen leszünk az iskola segítségére, hogy kialakítsa és megvalósítsa az intézmény deszegregációs tervét, összhangban a bíróság ítéletével” – mondta Stefan Ivanco, az emberjogi központ munkatársa.

„A bíróság döntésének jelentősége és üzenete túlmutat a szentmihályfalvai általános iskola esetén. Ez egy, általában a szlovák iskoláknak szánt ébresztő, hogy olyan befogadó és integráló nevelési megközelítést vezessenek be, amely a gyermekek etnikai, kulturális és szociális különbözőségén alapul. A változatos közegben alkalmazott befogadó nevelés arra tanítja a gyermekeket, hogy barátságossá, toleránssá, előzékennyé és felelősségteljessé váljanak egy alapvetően sokszínű társadalomban – tette hozzá. – Valamennyi általános iskolának olyan személyre szabott megközelítést kell kidolgoznia, amely egy gyermeket sem zár ki igazságtalanul a főáramú oktatásból. A nemzeti és helyi kormányzatoknak minden téren támogatniuk kell ezeket a kezdeményezéseket, összhangban a hazai és nemzetközi jogi kötelezettségeikkel.”

Az Amnesty International és a Polgári és Emberi Jogi Központ többször fejezte ki aggodalmát a szlovák kormánynak amiatt, hogy az ország iskoláiban általánossá vált a roma gyermekek szegregációja és diszkriminálása. 2010 szeptemberében az Amnesty International intézkedéssorozat ajánlott a szlovák kormány figyelmébe, annak érdekében, hogy a szegregáció tilalmát betartsák és alkalmazzák.

„A bíróságnak az etnikai alapú iskolai szegregáció ügyében hozott elmarasztaló ítélete, bár egyetlen konkrét iskolát érintett, cselekvésre kell késztessen minden szlovák hatóságot. A kormány 2011 novemberi lemondását követően, a márciusi választások után kormányt alakító pártoknak el kell kötelezniük magukat amellett, hogy megszüntetik az ország oktatási rendszerében jelenleg általános és rendszerszinten megjelenő diszkriminációt és szegregációt – tette hozzá Barbora Cernušáková. – Nem várható valódi változás, ha hiányzik az alapvető politikai akarat. Eddig nagyon keveset láttunk a szlovák hatóságoktól. A szlovák kormány felelőssége, hogy eltörölje a roma gyermekeket sújtó diszkriminációs akadályokat, és sikeresen integrálja őket az oktatás fősodrának (mainstream) világába.”

Szerdán már arról olvashattunk a www.bumm.sk oldalán, hogy fellebbezni készül a bíróságí döntés ellen a szentmihályfalvai iskola. Az erről szóló cikket itt olvashatja.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink