Jegyzetfüzet

Isten veled, Bátyó!

2012. január 21. | Black Joe

In memoriam Csemer Géza

A Kócos című film forgatásán találkoztunk először. Megfogott, ahogyan a múltról beszélt. Az ’56-os eseményeket úgy elevenítette meg, mint még soha senki. Írt, rendezett és szeretett. 68 éves volt.

Az élet, mondhatni a sors hozta úgy, hogy az említett film révén kapcsolatba kerültem vele 2004-ben. Segített korhű díszleteket, ruhákat szerezni, és kérte, hogy megbeszélés céljából menjek törzshelyére, a belvárosi Centrál kávézóba. Az ajtón belépve jobbra az ötödik asztal, mindig itt ült. Akárhányszor mentem, napilapot olvasott. Leültem mellé, a pincérek már szó nélkül hozták a „mentes” vizet. Akárki elment az asztal mellett, tisztelettel köszönt neki, jól ismerték, tudták, hogy az öreg cigány már letett valamit az asztalra. Emlékszem, a kávézó emeletén egy szőke büntetőjogász nő tartott sajtótájékoztatót, talán éppen a szegények, romák jogvédelméről. (Később a jobbikosok szónokaként láttam viszont, amint szavaival megtapossa korábbi elveit.)

Csemer Géza elmesélte, hogy zenész családból származott, Szegedről jött Budapestre. Erre azonnal rávágtam, hogy vásárhelyi vagyok. Kutakodtunk a múltban, kiderült, hogy az anyai dédanyám, Csemer Gizella közeli rokonságban volt az ő édesapjával. Na, innentől kezdve már nem Géza bá, hanem bátyó lett. Örültünk mindketten, hiszen rokona egyikünknek sem volt a fővárosban. Rekedtes hangján mindig ezt kérdezte először: hogy vagy, öcsém?

Egy fagyos estén megkért, kísérjem haza. Nehezen tudott járni, félt, hogy elesik. Sétálva mindössze öt percnyire lakott a kávézótól, nekünk egy óra alatt sikerült megtenni az utat. Végig nevettük, a könny az arcunkra fagyott. Belém karolt, úgy baktattunk az általa csak „prosztók utcájának” titulált Váci utcában. Elmesélte gyermekkorát, mennyire szerette nagynénjét, milyen megpróbáltatásokat állt ki az iskolában a származása miatt. Persze a beszélgetések mindig az ételekre futottak ki: ki hogyan főz, ezt így, azt úgy kell. Töltött káposzta, lecsós nokedli, rántott hús. Mondhatni ezek voltak a búcsúszavaink. Később még gyakran találkoztunk, ott, az ötös asztalnál.

Mindig jókedvűen és büszkeséggel beszélt cigányságáról, hitt önmagában és a fiatalokban. Emlékezésekben csak a szépet és jót illik írni, de én nem is tudnék mást. Ha rá gondolok, mosoly jelenik meg arcomon – Géza bátyó szerette, ha jókedvre deríthette a környezetét.

Nem akarom felsorolni az érdemeit. Nem akarom pusztán szavakba ölni, hogy milyen szerepet töltött be az első generációs roma értelmiség köreiben. Nem akarom, hogy felsorolásból álljon ez a kis megemlékezés. Elég annyi, hogy színház, cigány musical, és persze az első cigány szakácskönyv, a Habiszti. Ezekről mindenkinek a bátyó fog eszébe jutni. Az ember, aki köszönéskor József Attilát vagy Tóth Árpádot idézte, az ember, aki a kultúra nagykövete volt.

Az elmúlt három évben kevesebbet találkoztunk. Beteg volt, műtötték. Rekedtes hangját még nehezebben lehetett érteni. Tavaly hallottam először panaszkodni, de ezt is úgy tette, hogy meg ne sajnálják.

December közepén elsétáltam kedvenc kávézója mellett. Benéztem, de nem volt az asztalnál. Senki nem ült ott. Felhívtam. Vártam. Nem vette fel. Egyszerűen nem tudtam semmi rosszra gondolni. Biztos csak nem veszi észre, vagy hangosan hallgat valamit. Majd este megpróbálom ismét – gondoltam. De nem hívtam.

Azóta sem. Ne haragudj rám, Bátyó! Úgy emlékszem rád, mint legutolsó találkozásunkkor. Csak többet nem fogod megkérdezni tőlem: mit főzzek neked, szép öcsém? Bár mehetnék még hozzád, bárcsak felvetted volna azon a napon a telefont!

Hiányozni fogsz. Szép álmokat, Bátyó!

A Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztjével is kitüntetett Csemer Géza író, forgatókönyvíró, színházi rendező a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1967–1985 között az Operaház segédrendezője volt, 1970-től az ORI és a Magyar Média műsorait állítja színpadra. 1994 és 1997 között a Napház alapító igazgatója. A Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány és az ennek keretén belül működő Cigány Színházi Társulás elnöke és rendezője volt. Utolsó színpadi munkája a Gyűlölet nélkül című komédia. Csemer Géza számos regény, rádiójáték és színdarab szerzőjeként vált ismertté. Nevéhez fűződik többek között A bestia és a Cigánykerék című musical, amelyeket Szakcsi Lakatos Bélával közösen írt, de feldolgozta Czinka Panna és Dankó Pista történetét is.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink