Szomszédolás

A hagyomány arcai

2012. január 26. | CJI - Románia

Szerző: Oana Dan & Vlad Stoicescu, www.dela0.ro
Fotók: Iulian Nan

A roma kézművesek vásárokon szoktak találkozni. Régen százan vagy akár ezren is voltak, ma már csupán pár tucatnyian. De mindnyájuknak megvan a maga története.  Akár egy utazásról, akár egy hagyományról, akár a megmaradt nyelvről vagy tudásról, akár a büszke és szabad kitaszítottakról, akik mindent maguk mögött hagynának az ismeretlenért. Akár a népről, amely csak azért telepszik le, hogy aztán továbbálljon.  Változhatnak az évszakok és a helyek, a mesterséghez azonban ragaszkodnak. Ezüst, réz, bronz, arany, selyem… Mind értékes anyagok, melyeken gyakorolják mesterségüket. A tárgyak viszik tovább a történetüket generációról generációra, miközben a készítők keze lassan ráncos és töpörödött lesz, más kezek viszik tovább a mesterséget. De a varázslatos kezek mögött emberek és arcok vannak. A világ a roma közösséget egy túl absztrakt minta alapján képzeli el (amely szerint az úgynevezett integrációs programokat szabják), de a hagyomány lehet az utolsó jellegzetesség, amellyel őket azonosítani lehet. És ez még fontosabb egy olyan országban, mint Románia, ahol az etnikai csoportokat sztereotípiákkal azonosítják.  A programokon, hivatalos számadatokon, statisztikákon és társadalmi integráción túl mindig van egy történet. Ez az, amit érdemes átadni a következő generációnak az egyedi arany és ezüst ékszerekkel, edényekkel, hagyományos szoknyákkal és egyebekkel együtt. Most egy olyan utazásra hívjuk az olvasót, amelynek során felfedezheti a hagyomány arcait.

Ioan Nistor bőr öveket és nyergeket készít. A munkája legjavát a segesvári várban találjuk, ahová elhívja látogatóit, hogy megtekintsék a nyergeket, melyeket évek óta gyűjt. Nagyon szellemes ember, azzal viccelődik, hogy hasonlósága Alain Delonnal minden nőt megőrjít, és emiatt nem tud biztonságban eljutni hazáig. A kézzel készített hámjairól híres Nistor mindenféle összeesküvés elméletekben hisz és elmondja a sajátját is a „roma” kifejezés eredetéről, melyet ő elvet, mert úgy gondolja, ez a szó nem képviseli őt.

Mircea Craciunt a kézzel munkált ezüst ékszereiről ismerik. Mesterségét legényként tanulta ki és most próbálja megtalálni a módját annak, hogyan adja tovább azt a fiataloknak. Egyszer, mikor felbosszantotta, hogy egy romát a román cigányok királyává koronáztak, csinált magának egy hatalmas ezüst koronát. Egyébként jókedélyű ember, telve népi bölcsességgel, aki könnyedén elbeszélget a vásárokon, ahol ékszereit árulja és készíti.

Sonia Craciun Mircea felesége. Ő hagyományos szoknyákat készít selyemből és mindig elkíséri férjét a vásárokba. Sonia felnéz férjére, dicséri a „varázslatos érintést”, amellyel Mircea megmunkálja az ezüstöt, és a képzelőerőt, amelyből megszületnek a csodálatos ékszerek. Három gyermekük van, de egyikük sem tanulta el a mesterséget.

Emil Caldarar egy Nagyszebenhez közeli faluból, Baráthelyről származik. Nagyszeben világszerte ismert érc- és bronzművességéről. Az itt készített tárgyakat Ausztriába, Csehországba, az Egyesült Államokba, Németországba és Szlovákiába adják el.

Eva és Niculae Caldarar Baráthelyről származnak. Bronz kannákat készítenek, szerintük kávéhoz az a legjobb. A nyelvet puhábban beszélik, erős hatással volt rájuk a helyiek akcentusa, bőbeszédűségük pedig azonnal elvarázsolja a vásári népet.

Hagyomány: a romák kézzel készített tárgyainak autentikussága a megmunkálás módjából ered. A mesterek csak hagyományos módszereket használnak és kerülnek minden mechanikus beavatkozást – mondja Mircea Craciun.

További cikkek a rovatból
Civil tapasztalatcsere az Alapvető Emberi Jogok területén Civil tapasztalatcsere az Alapvető Emberi Jogok területén
A hazai és azeri civil és állami szektor képviselői a két ország Emberi Jogi helyzetéről és a két ország között már megvalósult kooperációkról értekeztek Budapesten a közelmúltban. Az előadók a két ország jó gyakorlatai mellett megvizsgálták azon hazai, EU-s és azeri támogatásokat, melyek azeri és magyar szervezeteknek nyújtanak együttműködési lehetőségeket. Nézze meg videónkat!
A tismanai roma rabszolgaság története A tismanai roma rabszolgaság története
Tismana ma kisváros, amely a Tismanai Kolostor közelében épült. A kolostor a romák történetének egyik legsötétebb fejezetével függ össze: 1600 és 1800 között ez volt az egyik legnagyobb roma rabszolgakereskedő intézmény. A korabeli rabszolgaságról csak régi dokumentumok tanúskodnak. Sok-sok év után egy helyi lakos, Elena Trîncă Buzneri úgy döntött, hogy könyvben gyűjti össze a romák történeteit. Így írta meg „A világ és az idő, mióta ismerem őket” című művét, amit aztán saját történeteivel egészített ki. Így született meg a tismanai cigányok történetének első kézirata.
A Koncert a Toleranciáért megmutatta, hogy Kassán a multikulturalizmus él, és köszöni, jól van A Koncert a Toleranciáért megmutatta, hogy Kassán a multikulturalizmus él, és köszöni, jól van
Kassa április 18 (RP) – A Roma Médiaközpont (MECEM) szervezésében a kassai Művészetek Házában megrendezett Koncert a Toleranciáért című rendezvényt körülbelül 700 látogató követte figyelemmel. „Kassa multikulturális város és a művészetnek igazán nagy ereje van az emberek összeboronálásában. Szerintem ez egy univerzális nyelv, ugyanakkor jó módja annak, hogy megismerjünk más kultúrákat” – mondta Richard Raši, Kassa polgármestere közvetlenül a koncert után.
A gettóból a zeneakadémáig A gettóból a zeneakadémáig
Mihai Grigore tízévesen költözött el otthonról. Barládról származik, hat fiútestvére van. Szüleivel szegény környéken laktak, a szülők alkalmi munkákból tartották el a családot, ezért nem tudtak megfelelő életkörülményeket biztosítani gyermekeiknek. „Voltak olyan napok, amikor nem volt mit ennünk” ‒ emlékszik vissza Mihai.
„A diszkrimináció ellenes kampányok hatása száz év múlva lesz látható“ „A diszkrimináció ellenes kampányok hatása száz év múlva lesz látható“
Ciprian Necula hatalmas irodájában ellenőrzött káosz uralkodik: bögrék, tollak, laptop, pipák és egy rakat régi tárgy. „Nem szabad idebent dohányoznom” ‒ mondja íróasztala mögül, cinkos mosollyal az arcán. Majd felkap egy pipát és rágyújt. Gogol Bordello pólót visel öltöny és nyakkendő helyett. Nagyon visszafogott és ironikusan kedves tekintete egy nyugodt párbeszédre csábít.
Tanulás villany nélkül Tanulás villany nélkül
Nyáron szerencsések. Mert hosszabbak a nappalok. Amikor besötétedik, gyertyát gyújtanak. Ennek fényénél írja leckéjét az öt gyerek. Jó jegyeik és komoly céljaik vannak. Maria ügyész akar lenni. És biztos benne, hogy sikerülni fog.
Iskoláztatás és házasság Iskoláztatás és házasság
Az iskola udvarán minden nap szülők várnak lányaikra az órák végén. Mindannyian a roma közösség tagjai Targu Jiu (Zsilvásárhely) „Meteor” nevű kerületéből. A nők eltakarják az arcukat a kamera láttán, a tanítási idő végén pedig gyorsan elvegyülnek a gyerekek között, hogy minél hamarabb megtalálják lányaikat, nehogy elrabolják őket.
A szegénység az iskola elhagyására ösztönöz A szegénység az iskola elhagyására ösztönöz
A tanulmányok idő előtti abbahagyása az egyik legnagyobb probléma, amivel az Európai Uniónak szembe kell néznie – derül ki egy nemrégiben, egész Európa-szerte folytatott felmérésből. Románia helyzete egyáltalán nem rózsás: a romániai Oktatási Minisztérium által készített jelentés szerint az iskolából kimaradások aránya 20 százalékos.
Házasság vagy középiskola? Házasság vagy középiskola?
A fiatalkorúak házasságával és az iskolából való kimaradással kapcsolatos gondokat meg lehetne oldani, ha a helyi hatóságok nagyobb figyelmet fordítanának e problémákra – mondta Dr. Gheorghe Sarău professzor, a Bukaresti Egyetem professzora. Szerinte a települések vezetőinek ebben jóval fontosabb szerepe van, mint a roma családoknak.
Porrajmos, az elfeledett roma holokauszt – videó Porrajmos, az elfeledett roma holokauszt – videó
Annak ellenére, hogy immár 65 év telt el a második világháború befejezése óta, a közvélemény még mindig alig tud valamit a roma holokausztról. Az iskolai tanítási rendből még mindig hiányzik a roma holokauszt témája. A hiány pótlására bemutatjuk a kassai Roma Média Központ dokumentumfilmjét. - videó!
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink