Komolyan

A holokauszt árnyékában

2012. január 26. | Nótár Ilona

Tegyük fel.


Tegyük fel, hogy minden kék szemű embernek, meg aki szeplős, távoznia kell. Mármint az élők sorából. Persze ez így túl direkt, durván hangzik, izzad az ember tenyere egy ilyen vérlázító és eszement kijelentéstől. De mi van akkor, ha egy bizonyos – szakmailag nagyra becsült – tudós genetikus társaság, mely történetesen feddhetetlenül tiszta vérvonalú, igazi hazaffyas lelkületű tagokból áll, kijelentené és minden kétséget kizáróan bizonyítaná is (bár szigorúan titkos vizsgálatok nyomán), hogy a klinikai kutatások szerint ezeknek az embereknek a génjeikben van a hajlam a bűnözésre, s megrontják a jó erkölcsöket. Tegyük fel, hogy ezek az igaz hazaffyak – egyetértésben a legfelső vezetéssel – eldöntik, hogy ez ellen tenni kell. Azonnali hatállyal. Törvényi szabályozás születik, természetesen kizárólag a nemzet érdekeit figyelembe véve. A cél: kiiktatni a veszélyesnek ítélt egyedeket. Az akció titkos neve: Féregtelenítés. Ezt kívánja a haza, a nemzet érdeke, kerüljön bármibe.

Friss hírek: a kékszeműek gyilkosságot követtek el, a merényletben két barna szemű derék hazafi halálát lelte. (Némelyek ugyan önvédelemről beszélnek, de ez a lényegen mit sem változtat). A béke érdekében európai összefogást sürgetnek, hiszen ez a hatalmas baj kezdete: a kék szeműek (ahogy várható volt) támadnak. Könyvtárnyi bizonyítékot tesznek az asztalra: már eddig is furcsán viselkedtek. Mások a szokásaik, a hagyományaik, az értékrendjük. Tanulatlanok. Egyértelműen tolvajok, becsapják az embereket, börtöntöltelékek, aszociálisak, csalók, mások kárára nyerészkedők.
Egyezmény születik. Némelyeket kiutasítanak a hazájukból, másokat megszorításokkal próbálnak rávenni, hogy személyes hozzájárulásukkal szorítsák vissza a gyermekszületési rátát. Magyarország ellenben sokkal engedékenyebb. Mert ez azért mégiscsak a demokrácia és a szabadság hazája. Meg hát a cenzúrázott közvélemény is háborog. Kicsit talán félnek is: mi történne, ha a gyermekük valami szörnyű véletlen folytán kékszeműnek születne, ne adj isten napvilágot lát, hogy volt a családban kék szemű, szeplős. A kormány hosszasan mérlegel, és megtalálja a mindenki számára megfelelő megoldást. Kolóniákat hoznak létre, Miskolcon először, aztán Gyöngyöspatán is egyet és így tovább. Ingyen házakat kapnak a kékszeműek. Pozitív diszkrimináció. És: emelt szociális segély az először odaköltözőknek. Az akció titkos fedőneve: Szeparálás – első fázis.
Néhány év alatt létrejönnek a jól elkülönült, a többségtől hermetikusan elzárt „szeplős” falvak. A kijárási tilalom már megszokott, a fejkvóta szerinti vásárlást a kékszeműek rég elfogadták, hiszen ez állítólag az ő érdekükben történik így. Néhány renitens lázadozó (vagyis titkon a többség) tudja jól, hogy végleges csapdában vannak: vagy éhen halnak, vagy törvényszegés miatt börtönbe kerülnek.
Az egyik „szeplős” kolónia azonban tömegesen lázadni mer. Két nap alatt polgárháborús helyzet alakul ki. Nyilvános mészárlás: a „tisztavérűek” védik, ami az övék. A törvény mellettük áll. Elkezdődik a kék szemű, szeplősök irtása. A népirtás.
Nonszensz ugye?
Akkor mi alapján tudtak megölni nem is oly régen több százezer embert, ártatlanul? Miért tudott sok-sok-sokezer ember hallgatag cinkos vagy tevékeny gyilkos lenni a mészárlásban? Mért nem bántotta őket az égő emberhús szaga? Nem tudni. Nincs válasz. Akkor haltak a barnák meg a ferdeorrúak.
Persze ismerjük a híres kísérletet, amely a pszichológus Philip Zimbardo nevéhez fűződik. A résztvevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el egy, az egyetem alagsorában berendezett börtönben. Két hét sem kellett ahhoz, hogy az addig mélyen vallásos férfiból vagy az éppen éretté váló fiatal fiúból brutális, kegyetlen, megalázni és kínozni képes börtönőr legyen, és a másik oldalon elveiket, méltóságukat feladó, hitehagyó, összeroppant, magát bűnösnek érzővé váljanak a kísérlet fogva tartottjai. A kísérletet hat nap után be kellett rekeszteni az embertelené váló brutalitás miatt.
Én félek. Mindig félek. Mert az emberek mind azt mondják: jók. Csakhogy a jó nevében követnek el gonoszságokat. Hitler azt mondta, a legnemesebb célért küzd, a német nemzet látnokaként viselkedett. Mengele tiszta lelkiismerettel szerint vágta fel a még élő cigányasszonyok hasát, hogy kivegye a pár percig élő ikermagzatokat.
A nevesített cigányösszeírások állítólag az összetartozást erősítik, a szegregáció állítólag önkéntesen vállalt, a pozitív megkülönböztetés állítólag a büszkeséget erősíti…
Emlékezzünk! Akkor sem mondta nekünk senki, hogy meg fogunk ölni benneteket, és halálnak halálával mészárolunk le benneteket. „Munka, jólét, biztonság, igazságosság” – ezzel hitegettek akkor is.
Isten adjon nekünk kegyelmet. Adjon bölcsességet, adjon jó szerencsét, hogy többé soha, de soha nem történhessen meg mindez. Mert – nincs ok. Nem volt semmi bűnünk. Csak gonoszság volt. Mérhetetlen. Emberi vagyis inkább embertelen. Kérlek, Istenem, könyörgök.

Most legyünk bátrak, emeljük fel a szavunkat, amikor kell: magyar, cigány, kék és zöld szemű, szeplős és szeplőtelen. Emlékezzünk, és az őseink szomorú történetén okulva ne engedjük idáig korcsosulni az emberiséget. Minden lehetséges eszközzel fékezzük meg a gyűlölködő indulatokat.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink