Bogdán Péter blogja

Avas sztori

2012. január 26. | Bogdán Péter

A Demokratikus Koalíció „kirándulása” egyszerre próbálta megnyerni a romákat és azokat a szélsőségeseket is, akik az elmúlt időszakban Orbán Viktor rendpárti és Vona Gábor cigányellenes megnyilvánulásaihoz szoktak hozzá.

Gyurcsány Ferenc az Avason lakik. Valami ilyesmivel volt tele a napokban a média. Eleinte azt gondoltam, hogy valami nem stimmel a kollégákkal, ha ezt a mondatot képesek voltak címként leírni, de aztán gyorsan kiderült az írásokból, hogy a csoda csak három napig tart. A történet így hihetőbb, de akkor is fogalmi zavarokat érzek. Ugyanis amikor a Babes-Bolyai egyetem vendéghallgatója voltam, valahogy eszembe sem jutott telekürtölni a világot azzal, hogy egy hónapig Kolozsváron lakom. És valószínűleg azért nem tettem, mert tisztában voltam azzal, hogy az állandó letelepedés és az ideiglenes tartózkodás között van némi különbség.

Aztán hallgattam a Gyurcsány Ferenccel Kálmán Olga által készített telefoninterjút az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Sok minden kiderült az ex-miniszterelnök őszinteségéről és a nép iránti elkötelezett érdeklődéséről. Csak az zavart, amikor pár képet bevágtak arról, ahogy a Demokratikus Koalíció vezetője a romákkal is szóba elegyedett. Nem az borzolta az idegeimet, ahogy az avasi cigány közösség néhány tagjával való találkozását tálalta a szerintem objektív hírműsor, hanem az, ahogyan Gyurcsány Ferenc a miskolci lakótelepen szerzett tapasztalatairól beszélt.

Ő ugyanis egyértelművé tette, a romákon kívül a nem cigányokra is gondol, amikor az avasi látogatása kapcsán azon gondolkodik, hogy meddig terjednek a jogai a lakók többségének életét megkeserítőknek egy társasházon belül. Mégis az volt az érzésem, hogy a bevágott képeken szereplő romák miatt az ember azt a konzekvenciát is levonhatja, hogy lám, Gyurcsány Ferenc most a saját bőrén megtapasztalta, milyen együtt élni a cigányokkal.

Ez a hatás nemcsak azért alakulhatott ki a nézőben, mert az ATV szerencsétlenül illusztrálta a telefonos interjút. Azért is, mert amikor a problémás lakókról beszélt Gyurcsány Ferenc, akkor azonnal magyarázkodni kezdett, mondván, nem csak a romákra gondol. Azaz éppen az ellenkező hatást érte el, mint amit akart: a romákat kezdte védeni az együttélési problémák kapcsán – de miért nem a nem romákkal foglalkozott inkább. Erre lehet azt mondani, hogy ez már paranoid megközelítése Gyurcsány Ferenc avasi kiruccanásának, merthogy éppen az válik a javára, hogy azonnal odasózott azoknak, akik azt hitték, hogy a cigányságot pellengérezi ki. Ráadásul nagyon korrekten azt is egyértelművé tette, hogy a renitenseket a származásuktól függetlenül kell valahogyan kezelni.

Igazából azért választom mégis inkább a paranoid megközelítést, mert a másnapi hírekből aztán kiderült az is, az ex-miniszterelnök szerint a magántulajdon egyértelmű tiszteletben tartása mellett el kellene gondolkodni azon, hogy ki lehetne vásárolni azokat, akik megsértik az együttélési normákat. A várható siker kettős lenne, mert javulnának az adott lakóközösség életkörülményei, és nőne az ingatlanok értéke.

Vajon miért van az, hogy erről az elgondolásról azok az élményeim ugranak be, amikor beszámolnak nekem a romák arról, hogy nem vehetnek X vagy Y településen ingatlant, mert a háztulajdonos nem adja el nekik? A szomszédai ugyanis „nem engedik” megkötni az üzletet, mert félnek, hogy a romák beköltözése után csökken a lakásuk értéke. Miért van az, hogy erről az ötletről eszembe jut az, amikor egyszer albérletet kerestem a fővárosban, és azt mondták, hogy a származásom miatt nem adják ki a lakást akkor sem, ha pedagógus vagyok, mert félnek a környezet reakcióitól? És elgondolkodom azon is, hogy miközben Gyurcsány Ferenc egymillió forintot adományozott a gyöngyöspatai romáknak, nem gondolta azt, hogy oda kell költöznie, de nem három napra, hanem akár egy hónapra is.
A Demokratikus Koalíció „kirándulása” egyszerre próbálta megnyerni a romákat és azokat a szélsőségeseket is, akik az elmúlt időszakban Orbán Viktor rendpárti és Vona Gábor cigányellenes megnyilvánulásaihoz szoktak hozzá. Gyurcsány Ferenc az egyik hír szerint a következőket mondta: „Normálisnak kell maradni, manírmentesnek, nem kell színházat játszani. Tőlem nem kérdőjelezheti meg senki, hogy tisztességes, normális szándékkal jöttünk. Jó érzéssel tölt el, hogy ezt tesszük.” Miért van az, hogy miközben egyetértek az ex-miniszterelnökkel, érzem az abnormitást, a manírt, a színházat? És miért van az, hogy az esetek többségében inkább elkötelezett liberális szociáldemokrataként, az esetek kisebb hányadában pedig konzervatív értelmiségiként, vagyis abszolút demokrataként azt gondolom, alapvető jogom, hogy firtassam egy közszereplő morális feddhetetlenségét? És miért van az, hogy miközben Gyurcsány Ferencet jó érzéssel töltötte el, amit tett, engem meg nem?
Szerintem a Demokratikus Koalíció avasi látogatása olcsó PR-fogás. Az ex-miniszterelnök, akivel egyébként számtalan dologban egyetértek, ugyanis egyszerre segített rá az integratív és a diszkriminatív tendenciákra. Nem tudom eldönteni, hogy Gyurcsány Ferenc tényleg ennyire naiv, ennyire nem érti a nép lelkét, vagy rendkívül intelligens gondolkodó, aki ugyanúgy tudja, mint Orbán Viktor, hogyan kell egyszerre hideget és meleget fújni úgy, hogy ne is izzadjon le, és ne is fagyjon meg senki.
Ami különösen érdekel a renitensek kivásárlása kapcsán, hogy az ex-miniszterelnök hová telepítené az antiszociális lakástulajdonosokat és azok családját. Ugyanis, ha komolyan gondolja, hogy egy közösséget az antiszociális tagjai kiemelésével lehetne sikeresebbé tenni, akkor a renitens honfitársaink bizony nem költözhetnének be egyetlen hazai településre sem. Hiszen milyen alapon mondhatná azt Gyurcsány Ferenc, hogy amíg a renitens avasiak miatt Miskolcon csökken a lakások értéke, addig mondjuk Pápán ugyanezek a renitensek már nem zavarnának senkit?
Ha egy ilyen elképzelésnek az lenne a célja, hogy mindenki biztonságban érezze magát és a háza értéke is emelkedjen, akkor az antiszociális lakókat valahová a semmibe kellene kitenni. Nem is merem végiggondolni, hova. A Hortobágyra? Vagy Auschwitzba? Hiszen ennek a logikának a mentén az lenne a végső megoldás. Ugyanis még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a mai közgondolkodás egy antiszociális kolónia többségét nem romaként képzeli el. Az antiszociális cigányok „megnevelésére” pedig még létezik a hitleri időkből egy rajtuk is kipróbált infrastruktúra. De akkor ez már nem a mi problémánk lenne, hanem a lengyeleké. Itt, az avasi lakótelepen, itt, Magyarországon ugyanis nem lenne többé viszály. Még gazdagodnánk is, mert hirtelen mindannyian meg akarnánk venni egymás házát, minél magasabb áron. A lengyelek meg oldják meg, ahogyan akarják…
Gyurcsány Ferenc biztosan soha nem akarna ilyesmit. De lehet, hogy időnként fogalma sincs arról, mit beszél. Vajon miért gondolom azt, hogyha a rendszervisszaváltást esetleg ő akarná végrehajtani, akkor a romák cseberből vederbe kerülnek? Hiszen csak addig lesznek a középpontban, amíg rá nem veszik őket arra, hogy a szavazatukkal járuljanak hozzá a demokrácia helyreállításához – és a nélkülük élni nem tudó demokraták hatalomra jutásához.

További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink