Komolyan

Olimpiai láng, Sportcsillagok Fala és sportintegráció

2012. január 31. | Fény

Veres Richárd fotó:kiralyteam.hu

Ha azt kérdeznénk, hogy mi vagy ki az, aki összeköti a sportintegrációt, a Sportcsillagok falát és az olimpiai lángot, akkor a válasz: a kick-box és Veres Richárd. A roma harcos kétszeres világ-, és háromszoros Európa-bajnok. A tizenkilenc éves versenyző a nehéz szociális helyzetben élő fiatalok sportintegrációs programjának vezető mentora. Tavaly a kézlenyomata felkerült a Sportcsillagok falára, és egyike azoknak a sportolóknak, akik futhatnak az olimpiai lánggal.

„Most már tudja a világ, hogy mi vagyunk a legjobbak, bármilyen korosztályban – mondta Veres Richárd, a Halker-KiralyTeam Kick-box Akadémia kétszeres világbajnok sportolója. A roma harcos 14 éve választotta ezt a sportágat, és mára a világon egyre több helyen ismerik a nevét. – Idehaza viszont a kézrázáson kívül semmilyen elismerést nem kaptunk, miután visszatértek egy külföldi versenyről, pedig mindig egy csomó érmet és kupát hozunk magunkkal” – panaszolta Ricsi.

Tavaly ősszel úgy tűnt, lesz valami változás. Veres Richárd lett az első kick-box sportoló – és az is lehet, hogy az első roma sportoló –, akinek a kézlenyomata felkerült a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dísztermében található Sportcsillagok falára, 155 kiváló magyar sportember gipszbe öntött emléke közé. Király István, a Semi-contact kick-box válogatott szövetségi kapitánya szerint Veres Richárd ilyen magas szintű elismerése nemcsak a sporteredményeinek szólt, hanem annak az elhivatott integrációs munkának is, amit a kick-box akadémia vezető mentoraként végez a súlyosan hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi felzárkóztatásáért.

Király István, Ricsi edzője volt az, aki elsőként állt az apa nélkül maradt család mellé. „Már akkor is hatott a csepeli csapattársaira az elhivatottságával, dolgozni akarásával, amikor bekerült közénk” – meséli a mester. A szövetségi kapitány szerint Ricsi mind kiemelkedő sporteredményeit, mind az integráció terén végzett úttörő jellegű szociális munkásságát tekintve példaértékű sportoló.

Voltak olyan fiatalok az elmúlt években, akik félve mentek be az edzőterembe, és megkérdezték, hogy be lehet-e iratkozni, mert őket egyébként a diszkókba sem nagyon engedik be. A válasz Király István szerint mindig ugyanaz volt: gyere be, dolgozz velünk, és majd meglátjuk, mit tudunk belőled kihozni. A csepeli tornateremben működő kick-box csapat sokszor pótolta már a családot a mélyszegénységben élő gyerekek számára, és bár eleinte nem ennek nevezték, ebből alakult ki később a sportintegráció. „Mindig elmondjuk, hogy valaki nem attól lesz elismert, mert hangos vagy agresszív. Tudjuk, hogy sok gyerek az utcán él, lófrál, és odakint harcolnak egymással, szinte minden nap. De ha bejönnek ide, és látják, hogy itt egyenlő esélyeik vannak, ha elvégzik a munkát, akkor ez mindig működik” – mondta Király István.

A Heves megyei falucskából a világbajnoki dobogó csúcsára eljutó roma harcos elsődleges feladatának és hivatásának tartja, hogy a hasonlóan nehéz szociális helyzetben élő fiataloknak példát és kiutat mutasson. Ricsiék tavaly Tarnabodon jártak, és ott élő fiatalokat hívtak meg az edzőtáborukba. Tizenöt tarnabodi roma fiatal egy hétig volt együtt a sportolókkal, de azóta is rendszeresen találkoznak, mert Ricsi eljár a fiúkhoz edzést tartani. „Amikor Ricsi azt mondta a srácoknak, hogy nézzetek rám, én is a szegénységből jöttem, és most én vagyok a világon a legjobb, nem kellett már sokat győzködni őket. Nem kérdezik, ki ő, meg honnan jött, hanem azt mondják neki: Ricsi a bajnok” – meséli Király István.

„Egy gyerek legyen csibész, de jöjjön el az a pillanat, amikor komollyá válik. Nekem azt tanították meg a barátaim, hogy rájöjjek, mikor van itt a pillanat” – mondta Ricsi, és hozzátette – „Példát tudok mutatni, hogy edzésmunkával, önfegyelemmel, kitartással el lehet érni bármit”.

De beszélhet bárki integrációról, hogy ha nem teremtik meg hozzá a feltételeket. „Sem a KirályTeamnek, sem pedig Tarnabodnak nem volt pénze edzőtáborra. Viszont a Máltai Szeretetszolgálat szívesen költött ránk – részletezi Király István. – Ez a sportintegrációs modell bekerülhet a testnevelési egyetem tananyagába, és nemrég a csepeli önkormányzat uniós pénzt is nyert »Csepel kapuja« címmel, amelynek szerves része a sportintegrációs tanoda, így végre intézményes keretek között folytatódhat a munka« – magyarázta a szakember.

„Sajnos, a kick-box még nem olimpiai sportág, pedig 146 országban vannak sportolók, akik közül mi a legjobbak közé tartozunk. Ha máshogy is, de a mostani olimpiának én mégis a részese lehetek” – meséli Ricsi, aki jelölt a Samsung Olimpiai Fáklyafutás idei programján. Ezt azt jelenti, hogy július közepén tizedmagával, de egyedüli roma sportolóként futhat az olimpiai lánggal Londonban. Minden résztvevő egy-egy számára fontos ügyet képvisel, Ricsi a sportintegrációt.

„Nagyon sok segítséget kaptam, nagyon sok mindent tanultam, és ezt tovább akarom adni. Ez a sport nem csak arról szól, hogy megütjük, megrúgjuk a másikat, hanem használjuk az eszünket. És ha itt használjuk, akkor ezt tesszük az utcán, az iskolában, a munkahelyünkön is. Ha majd sokan így gondolják, akkor már megérte” – búcsúzott Veres Richárd kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok.

Veres Richárd 14 éve kick-boxol.
Kétszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok, négyszeres junior világbajnok, junior Európa bajnok, huszonegyszeres Világkupa-győztes, nyolcszoros magyar bajnok.

S: Mit jelent neked a sport?
VR: A legnagyobb szerelmem, el sem tudnám képzelni az életemet sport vagy kick-box nélkül.

S: Miért éppen ezt a sportágat választottad?
VR: Gyerekként sokat betegeskedtem, az orvosok tanácsára kezdtem sportolni. Imádtam a verekedős filmeket, a Bruce Lee-st meg a nindzsásokat, és szerettem volna karatézni. Az véletlen volt, hogy ötévesen éppen egy kick-box edzésre estem be. Azonnal beálltam, úgy ahogy voltam, farmerban csináltam végig. Legbelül éreztem, hogy ez az, ami kell nekem. Ez még Debrecenben volt, az egyik környékbeli faluban laktunk, és onnan költöztünk a fővárosba, Csepelre.

S: Mikor indultál először versenyen?
VR: Hét éves voltam az első versenyemen, ami világkupa volt, és harmadik lettem.

S: A családodban mindenki sportol. Kérlek, mondd el, hogy ki mit csinál?
VR: A kisebb testvéreim is kick-boxoznak. A nővérem is sportolt, de ő már elköltözött tőlünk. A három fiatalabb testvéreim is egytől egyik világbajnokok. Büszke is vagyok rájuk, és úgy érzem, hogy az ő sikerük az én sikerem is. Édesanyám egyedül nevel minket, és nincs könnyű dolga. Sokat betegeskedik. Ha nem kaptunk volna segítséget a csapattól, a társaktól és az edzőmtől, akkor nem tartanánk itt. Amikor apukám elhagyott bennünket, nagyon igyekeztem, hogy egyben maradjon a család, és hogy senki ne sérüljön lelkileg. A csapat a családunk lett, az edzőnk pedig a pótapánk.

S: Már nem csak versenyző vagy, hanem edző is. Van különbség?
VR: Nem érzek különbséget, mert mindig arra törekszem, hogy a legjobb legyek. Versenyzőként, hogy a legtöbbet hozzam ki magamból, edzőként pedig, hogy a hozzám járó fiúkból és lányokból a legjobb versenyzőket faragjam. Sokan közülük ugyanolyan mélyszegénységből jöttek, mint én. Harcolok magamért, a testvéreimért, a csapatért és másokért is.

S: Sosem érezted hátrányát a származásodnak?
VR: Mondták már nekem is, hogy hülye cigány, egy senki vagy, de ettől én csak több lettem. Büszke vagyok arra, hogy roma vagyok, és be akarom bizonyítani magamnak, hogy nincs igazuk. 2004-ben, amikor fent álltam a világbajnoki dobogón, és nekem szólt a himnusz, akkor 12 éves fejjel nem tudtam, hogy mi ez, csak azt, hogy „de jó, nyertem”, mindenki engem néz. 2006-ban, 14 évesen már felfogtam, mennyi munka kell ahhoz, hogy újra a dobogó tetején legyek. Európa- és világbajnokságot nyertem folyamatosan, 2010-ig nem veszítettem világversenyt. Fantasztikus érzés, hogy a munkának megvan a gyümölcse. Elszántság, kitartás, rengeteg edzés és a csapatom adja a lökést ahhoz, hogy nyerni tudjak.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink