Komolyan

Lakás-kálvária, kérdőjelekkel

2012. február 13. | PoFa

Öröklakását veszítheti el egy beteg, idős asszony

Idős, beteg asszony kerülhet utcára, legrosszabb esetben pedig még kártérítésre is kötelezhetik, ha február közepén úgy dönt a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság). Tóth-Balog Józsefné fordulatos története 1999-ben kezdődött, amikor belevágott egy lakáscserébe.

A Budapest VIII. kerületében található Karácsony Sándor utcai lakásba azután költözött be férjével – aki később 2003-ban itt hunyt el –, hogy Kutrucz Lászlóval kötött lakáscsere-szerződést. A férfi évekkel később „milliomos hajléktalanként” vált ismertté az újságolvasók körében. A lakáscserét pedig 2011 júniusában semmisé nyilvánította a Legfelsőbb Bíróság.

Kutrucz László azt állítja, hogy kálváriája a lakáscserével kezdődött. Egy Pesty Lászlónak 2001-ben adott interjúban azt nyilatkozta, hogy egy barátja csapta be, és lakásmaffiás módszerekkel megfosztotta az otthonától. Kutrucz szerint tudatmódosító szereket kapott és bántalmazták, amikor aláírta a lakáscsere-szerződést, másnap pedig ismeretlen helyen ébredt. Tóth-Balogék – akik a fent említett videót a bíróságon látták – ezzel szemben azt mondják nekünk: mindent hivatalos úton intéztek, nem is mentek volna bele a lakáscserébe, ha azt látják, hogy Kutrucz drog hatása alatt áll. „Láttuk, hogy Kutrucz nem a legjobb körülmények között él, a lakás sem volt túl jó állapotban, de ennek nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget akkor” – meséli Tóth-Balog Józsefné menye, ifj. Tóth-Balog Józsefné, Sárközi Gabriella. „Úgy voltunk vele, hogy nem lehet mindenki olyan, mint mi.” Azt pedig végképp nem tudhatták, hogy Kutrucz László később egy hatalmas visszhangot kiváltó ügybe keveredik.

Miközben Tóth-Balogék felújították a lakást, kifizették a tartozásokat, majd megvásárolták az önkormányzattól az ingatlant, Kutrucz hajléktalanként tengette életet és vastagon belekerült az ún. Siemens-ügybe. A 2006-ban kirobbant botrányban Kutrucz más fedél nélküliekkel együtt fantomcégek vezetője lett, miután nevét adta olyan, valójában nem létező cégek alapításához, amelyek számlájára összesen mintegy másfél milliárd forint folyt be. (A munka és fedél nélkül tengődő férfiakat egy presszóban környékezte meg Schrödl András könyvvizsgáló. Alkalmankénti pár ezer forintért a beszervezett csöveseknek különböző céges dokumentumokat kellett aláírniuk. A cégek „tanácsadói munkájáért” 800 millió forintot fizetett ki a Siemens. Az ügyben szereplő öt hajléktalant a bíró 2010 őszén első fokon egy, illetve két évre próbára bocsátotta. Az ügy kulcsfigurája, Schrödl András azóta is szökésben van.

Kutrucz László a Siemens-ügy kirobbanása után, 2007-ben döntött úgy, hogy bírósághoz fordul. Nyolc év elteltével vissza akarta szerezni ingatlanát. Első és másodfokon nem járt sikerrel, de nem adta fel sem ő, sem pedig ügyvédjei. Felülvizsgálatot kértek, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került.

2011 júniusában az LB úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi az 1999-es cserét és visszaállítja az eredeti állapotot. Bár azt nem fogadta el a bíróság, hogy Kutrucz drog hatása alatt szerződött, mivel ezt nem tudta bizonyítani, de az ítéletben azt mondták, hogy jogilag nem volt rendben a csere, Tóth-Balogék egyoldalú haszonszerzéssel szerezték meg a lakást. Az LB szerint azért volt aggályos a lakáscsere, mert a szerződés arra irányult, hogy Tóth-Balogék önkormányzati bérlővé lépjenek elő. A másik lakást Tóth-Balogék az iratok szerint dr. B. István magánszemélytől bérelték. B. István a tárgyaláson azonban azt mondta, hogy Tóth-Balogék soha nem voltak a bérlői.

Tóth-Balogék állítják: kétmillió forintot fizettek a lakás bérleti jogán túl Kutrucznak (és kifizettek minden ügyvédi költségeket, valamint az illetéket), de nem találták meg a papírt a pénz átvételéről. Hét tanú állította, hogy átadták a pénzt, amit az első és másodfok is elfogadott, de az LB elfogultnak találta a tanúkat. Ha bebizonyosodott volna, hogy Kutrucz megkapta a kétmillió forintot, akkor nem lehetett volna egyoldalú haszonszerzésről beszélni.

„Kemény ítélet, de jogilag nem nonszensz” – ezt mondja a Sosinetnek az LB döntéséről Udvari Márton, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) jogásza. Szerinte azért sem megalapozatlan, mert például B. István állítása nagyon erős, miszerint Tóth-Balogék nem voltak soha az albérlői. Ugyanakkor Udvari szerint kemény az ítélet, hiszen Tóth-Balogéknál éppen a jóhiszeműség állapítható meg. Bár a módszer emlékeztethette a bíróságot a lakásmaffiára, de ez esetben egyértelmű, hogy nem a lakás nyomott áron való megszerzése, majd továbbadása volt a cél, hiszen a néni már 13 éve az ingatlanban él. „Tóth-Balogék nem tudhatták, hogy a szerződés rosszul volt dokumentálva, mert véleményem szerint erről van szó, nem színlelt szerződésről. Ők csak egy lakáscserét szerettek volna” – véli Udvari.

Tóth-Balogék azt állítják, hogy Kutrucz ragaszkodott ahhoz az ügyvédhez, M. Gyulához, akinél a cseréről szóló szerződést megkötötték. Szerintük ők maguk jóhiszeműen jártak el az ügyben, M. Gyulát pedig fel akarják jelenteni az Ügyvédi Kamaránál.

A Jogvédő Iroda levélben fordult a Józsefvárosi Önkormányzathoz, hogy foglalkozzanak az üggyel. Ugyanis Tóth-Balog Józsefék hiába keresték a hivatalt, időpontot nem kaptak, pedig gyakorlatilag „együtt ültek az alperesek padján”, hiszen Kutrucz az önkormányzatot is perelte a lakáscsere miatt. Az önkormányzat többszöri megkeresésünkre sem reagált, így a hivatal álláspontját még most sem ismerjük. Azonban a NEKI-nek válaszoltak a levelére, és azt írták, nem zárkóznak el a peren kívüli megegyezéstől.

„Azért várnánk méltányosságot az önkormányzattól, mert a hivatal is alperes volt az ügyben” – mondja a NEKI jogásza, hozzátéve: „ezért is javasoltuk, hogy az önkormányzathoz forduljanak, mert ők tudják megoldani a néni lakhatását. A legjobb megoldás az lenne, hogy ha Kutrucz, Tóth-Baloghék és az önkormányzat egyik embere egy asztalhoz ülnének, és rendeznék a konfliktusukat” – ajánlja Udvari Márton.

Folyamatban van még egy elszámolási vita is. A jogász szerint a február közepén esedékes tárgyaláson az volna az igazságos, ha nem köteleznék Tóth-Balogékat kártérítés megfizetésére. Kutrucz László ugyan azt követeli, hogy fizessenek neki az elmúlt évekre bérleti díjat, de Tóth-Balogék minden, a lakással kapcsolatos korábbi tartozást kifizettek, és rendszeresen fizettek minden költséget is. Később, amikor lehetőség nyílt rá, az ingatlant megvették az önkormányzattól. Ha a három fél megegyezne, elkerülhetnék a hosszadalmas pereskedést.

Meg nem erősített információnk szerint Kutrucz László már kapott lakást a VIII. kerületben. Ezt az állítást megerősíteni látszik, hogy bár az LB részítélete kötelezte az önkormányzatot az eredeti állapot visszaállítására, de a hivatal nem hajtotta végre nyár óta a kilakoltatást, Kutrucz László pedig nem kért végrehajtást, pedig a részítélet alapján ezt megtehette volna.

Udvari Márton szerint Kutrucz László és ügyvédei biztosra mehettek. Igaz, hogy Kutrucz családja szegény, és ő maga is sokáig élt hajléktalanként, a várható magas költségek ellenére továbbment, még felülvizsgálatot is kért. Megkeresésünkre Kutrucz azt mondta, hogy ő nem is tudja, mikor lesz a következő tárgyalás, és nem akar már azzal a lakással foglalkozni.

Jelenleg tehát úgy áll, hogy egy kemény részítélet miatt a 67 éves néninek ki kellene költöznie a lakásából, de ennek végrehajtására még nem került sor. A család azt is kifogásolja, hogy a Helyi Témában 2008-ban megjelent egy cikk, amelyben őket a lakásmaffia tagjaiként tüntették fel. Természetesen bántja őket a gyanúsítás, hiszen immár tizenharmadik éve él a lakásban Tóth-Balog édesanyja, ez pedig szerintük nem vall „maffiamódszerre”. Ráadásul idős asszony két agyembólián van túl, sokszor nem emlékszik tisztán eseményekre, a cikkhez mégis az ő általa elmondottakat használták fel. Tóth-Balogék szerint az újságíró kizárólag a beteg nénit kérdezte meg (a család többi tagját nem), és egy mondatot használt tőle, pedig ő nem is akart nyilatkozni, „erőszakkal” szedték ki belőle az újságban megjelenteket. (A HT-ban az jelent meg a nénit idézve, hogy az ügyvédtől vették meg a lakást. Ezt a bíróság az ítéletben is megemlíti.)

Az ítéletben döntő szerepet játszott az újságíró vallomása, valamint a bíróságon bemutatták a 2001-ben a Pesty Fekete dobozban leadott Kutrucz-interjút is. Az LB részítéletében egyébként nem esik szó lakásmaffiáról.

A per tehát hamarosan folytatódik. A család úgy véli: végzetes következménye is lehet a kilakoltatásnak, az idős asszony még bele is halhatna, ha költöznie kellene.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink