Jegyzetfüzet

Gyurcsány, Orbán és a rossz memória

2012. február 23. | PoFa

Gyurcsány Ferenc talán észre sem vette, hogy ugyanazt mondta a cigányokról, amit Orbán Viktor 2006-ban. Fasisztázott egy kicsit, ugyanakkor előjött a romákkal kapcsolatos sztereotípiákkal. Öngól vagy kifordított szavak?

Sokan szokták párhuzamot vonni Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc között. Természetesen nemcsak a különböző szakértőkre gondolok, hanem a közös viccekre, valamint arra, amikor az „átlagember” azt mondja: „egykutya, mindegy, melyik van hatalmon”. A napokban az a furcsa helyzet állt elő, hogy a volt miniszterelnök ugyanazt mondta, amit a jelenlegi, aki akkor, amikor mondta, szintén ex-miniszterelnök volt.

Tovább folytatva a rejtvényt, tudják, mi a közös Orbán Viktorban és Gyurcsány Ferencben?

Az, hogy mindketten azt gondolják, a romák másképpen dolgoznak, élnek, mint MI.

Folytatva az agytornát, most kutassunk a memóriánkban, és ugorjunk vissza egy kicsit az időben hat évet. Orbán Viktor a 2006-os kampány során, amikor azzal járta az országot, hogy bemutatott embereket, akik rosszabbul élnek, mint négy éve, a „talk-show” roma szereplőjének felkonferálásában arról beszélt, hogy a tiszai árvíznél is milyen sokat segítettek a cigányok. Majd hozzátette (amolyan viccesen, és a közönség persze nevetett is), hogy ugyan a munkát másképp szervezik, mint MI… Még most is a fülembe csengenek a Népszava akkori főszerkesztő-helyettesének, Dési Jánosnak a szavai, aki arról beszélt az akkor még létező Rádió C-ben, sokat elárul Orbán Viktor felfogásáról, hogy van a MI és az ŐK. A cigányok az ő olvasatában nem a MI kategóriába tartoznak.

(A helyszínen egyébként csak rossz viccnek értelmeztem Orbán Viktor szavait. Az ő humora amúgy is fura nekem. Amikor egy internetes portálnál dolgoztam éppen, az akkor még ex-, de már sejthetően leendő miniszterelnök odajött, és megkérdezte: „Maguk az online-osok? Akkor maguk nem használnak papírt?” Kényszeredetten nevettünk. Mi mást tehet az ember, ha az egy perce bemutatkozó illusztris vendég elsüt egy rossz poént?)

Érdekes visszagondolni rá, hogy akkor még nem a „cigánybűnözés” hangsúlyozásával, meg a közbiztonság javításának gyors megoldásának ígéretével kampányoltak a pártok, hanem a cigányság élethelyzetének javításával. Akkor még Olaszliszka csak borvidék volt, Marian Cozma egy magas, tehetséges kézilabdázó, Gyöngyöspata pedig egy kis mátrai falu.

Sok minden történt azóta, talán Gyurcsány Ferenc azért is felejtette el, hogy 2006-os ellenfelének szavait használja, amikor így nyilatkozik a romákról: „A cigányság társadalmi kultúrája nagyon sok tekintetben különbözik a miénktől. Másképp működik a család, más az asszony szerepe a családban, máshogy viszonyulnak az ipari-mezőgazdasági munkához. Ahogy élnek, az nagyon más, mint ahogy mi gondolkozunk az életről.”

A párhuzam egyébként az „Ide Tartozunk” facebook-csoportban lezajlott vita során jutott eszembe. Setét Jenő (aki emlékeztetett az összefüggésre) kifogásolta Gyurcsány Ferenc szavait, bár nem mindenben értettünk egyet, de abban megegyeztünk, hogy nagyon nem volt szerencsés ezen kijelentése.

A beszédnek persze ez csak egy részlete, a továbbiakban kiállt az egyre terjedő kirekesztő kommunikáció ellen: „Nem lehet engedni a radikálisnak becézett fasisztáknak, hogy cigányozzanak”. Ezzel együtt azt érzem, hogy Gyurcsány Ferenc egyet hátralépett, és tartja a távolságot a cigányságtól.

Például „Az átkozott nyomorúság és szegénység, ami sokuk osztályrésze, gyakran vitatható utakra tereli őket, ami nagy konfliktusokat gerjeszt vidéken”, messze nem olyan egyértelmű állásfoglalás a cigányok mellett. A következő mondata pedig nem mást, mint a „vannak rendes cigányok is” gondolat cizelláltabb megfogalmazása. „Nem egy roma család töri össze magát egy jobb élet reményében, és ha ez így van, akkor nem lehet a cigányt a bűn jelzőjévé tenni.”

Úgy tűnik, csak akkor fontos a cigányság, amikor az ellennek kell odacsapni, úgy izomból, fasisztázással. Hiába kezdte a gondolatmenetét úgy, hogy „ez amúgy szívesen került téma, mert egy rossz jelző könnyen kiforgatható”. Sikerült olyat mondania, amit nagyon kiforgatni sem kell. Félreérthetetlen volt ugyanis.

Mindenesetre eddig furcsálltam, hogy Gyurcsány Ferenc miért csak bukott politikusként állt ki (MSZP-s nyelvezettel szólva) a fasizálódás ellen. Azt pedig a mai napig nem értem, Daróczi Dávid temetésén miért kellett arról beszélnie, hogy roma kormányszóvivőjének csak egy pár elegáns cipője volt, amit kitömött, ha levette, és akkor azt mondta, „Joci, ez piperkőc dolog”.

Persze, ha már a kiállást számon kérjük itt, érdemes felidézni azt is, hogy Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár mit mondott a rasszista sorozatgyilkosságokról. „Visszautasítjuk azt a vádat, hogy Magyarország rasszista ország lenne. Felhívunk minden közszereplőt, hogy a romákkal vagy nem romákkal szemben elkövetett brutális bűncselekményekről, konkrét ügyekről ne alkosson elhamarkodott ítéletet, ne prejudikáljon. Hiszen számos esetben bebizonyosodott már, hogy az egyes elkövetőket nem rasszista indítékok vezették, hanem romák közötti leszámolás volt az indítéka az adott bűncselekménynek.”

Ha már szóba hoztam egy korábbi Rádió C-s interjút, rémlik még egy történet. Donáth Lászlónak akkor romlott meg végleg a viszonya az MSZP-vel, amelynek pártonkívüliként a képviselője volt, amikor szóba hozta, hogy egy bizottságban veszettül cigányoztak a szocialista képviselők. Akkor ezt mondta az első roma rádióban: „Ne gondolják, hogy a baloldali képviselők között kevesebb a rasszista beszólás.” Majd hozzátette, nem lepi meg, hogy Teleki László (az interjú idején MSZP-s képviselő, romaügyi államtitkár) védelmébe vette a szocialistákat, hiszen amíg ő képviselő, de nem a párt tagja, addig Teleki László az MSZP tagja is.

Hogy a cigányok nagy részét nem érdekli a politika, azt sokszor tapasztaltam. Azt is észre lehet venni, hogy a politikát sem érdekli a cigányság valódi helyzete. De abból már kezd elegem lenni, hogy ezt rendszeresen az arcomba vágják.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink