Komolyan

Uzsora – „Fizettem már eleget, neked nem tartozom!”

2012. február 26. | GGy

Terepmintás ruhába öltözött, golyóálló mellényes rendőrök futva közelítették meg az éj leple alatt a keresett házat. Elemlámpa fényénél osonva ugrottak fel a magas kőkerítésre, fegyvereiket az ajtóra szegezve várták a kommandósok a ház bejáratánál az alsónadrágban és pólóban, felemelt kezekkel kilépő férfit. Őt is, az élettársát is megbilincselve vitték el. Az Egertől északra fekvő Szúcson nagyjából 450 ember él, roma közülük 200 lehet. A férfit és a nőt zsarolás és uzsora bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt vette őrizetbe és kezdeményezte előzetes letartóztatását a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrség weboldalain számos akciófilmszerű videót láthatunk az uzsorával vádolt emberek elfogásáról, s ezek a felvételek az elmúlt évben rendszeresen bekerültek a híradókba és az újságokba. A médianyilvánosság sokat segített abban, hogy minél többen merjenek kilépni az adósrabszolgaságból a rendőrség segítségét kérve. Így tett az a négy szúcsi lakos is, akik uzsorázás miatt tett feljelentést. A rendőrségen elmondták, hogy kisebb összegű kölcsönöket vettek fel az említett 37 éves férfitól, de rövid idő alatt a tartozások kamata olyan magasra emelkedett, hogy nem tudták fizetni, hiába törlesztették két éve folyamatosan a részleteket. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a korábbi fenyegetések miatt féltek visszamenni a lakásukba.

Sokszor muszáj kérni

Másnap a Szúcs melletti Tarnaleleszen már mindenki a pár elfogásáról beszélt, sokan a tévében is látták az akcióról készült képeket. Ennek az 1700 fős településnek csaknem a felét adják a romák. A felvételeket látta Erzsike is, akivel a falu határában, a temető mellett beszélgettünk. Az önkormányzat által kivágott szilvafák gallyait tördelte éppen, hogy hazahúzza gyújtósnak. Erzsike a szerencsésebbek közé tartozik. Van munkahelye, de sokszor a hónap végére így is elfogy a család pénze. „Minekünk nagyon is jó, ha van olyan ember, aki ad kölcsön pénzt. Csak az a rossz, amikor az ember nem tudja megadni a kamatot sem, meg a tőketartozást sem. Akkor eljönnek, elviszik a tévét, fenyegetőznek vagy megvernek, azt már én is elítélem. Emberségnek kellene lennie mindenkiben” – mondja a fiatal asszony, de az nem derül ki, hogy saját élményeiről beszélt-e.

Tarnaleleszen a falu felé magasodó Dankó-telepen, a domb oldalában élnek a romák. Lászlót a háza előtt szólítjuk meg, a helyi kamatos pénzekről kérdezősködünk. Ismerték ők is az előző nap letartóztatott párt. „Félnek most már az emberek – mondja László. – A faluban már korábban leálltak azok, akik uzsorával foglalkoztak, mert senki nem akart börtönbe kerülni. Ők a kért összeg három-négyszeresét kérték vissza a kölcsönért cserébe. A környéken mindenhol nagy a szegénység.” „Sokan túlzásba vitték itt – veszi át a szót László felesége –, az emberek nem bírták már a kamatokat fizetni, a végén több lett, mint a kért összeg. Ez megy mindenfele az országban, mert aki szegény és családja van, annak muszáj kérni, hogy kenyeret adjon a családnak.”

Az ózdi rendőrkapitányság weboldalán részletesen beszámolnak egy másik, a szúcsihoz hasonló esetről. Ott tavaly májusban csapott le a kommandós osztag egy hattagú bandára. A négy ózdi férfit és a két nőt azzal gyanúsítják, hogy nagyjából 1999-től az elfogásuk napjáig szóbeli kölcsönszerződéseket kötöttek, melyeknek keretében különböző összegeket adtak kölcsön több embernek, 50 és 100 százalék közötti kamatra. A rendőrségi beszámolóból pontosan látszik, hogy az emberek úgy kerültek adósságspirálba, hogy a kamattal növelt összeget nem tudták egy összegben visszafizetni. A vádlottak így a kölcsönkért összeg többszörösére tartottak igényt. Ezeknek az irracionális követeléseknek a teljesítése a megfélemlített adósokat további nélkülözésnek tette ki.

Akik nem tudtak vagy már nem akartak fizetni, azzal fenyegették meg, hogy karddal levágják a fejüket, megverik őket, rájuk gyújtják a házat, szétcsapják őket, el kell takarodniuk lakóhelyükről, ha nem fizetnek, illetve a sértettek gyermekeit bántalmazták annak érdekében, hogy a kölcsönkért összeget, illetve annak kamatait a sértettek továbbra is fizessék.

A hattagú banda megosztotta egymás között a feladatokat: ketten irányították és engedélyezték a pénzmozgásokat, illetve ők koordinálták a pénzügyi tevékenységet, pontos nyilvántartást vezetve az ügyletekről. A pénzek beszedését a családi vagy szociális segélyek érkezésekor a másik négy végezte szervezetten. A gyanúsítottak lakásán a rendőrség lefoglalt több olyan füzetet, amelyben az adósok tartozásait vezették, valamint ingatlanok adás-vételi szerződéseit, késeket, kardokat, egy teljes fegyverarzenált, továbbá egy gáz-riasztó fegyvert is. A hat vádlott nem csupán egyszerű uzsoraügyleteket bonyolított le. Két esetben úgy adtak el két lakást, hogy az egyikük részére a lakásvásárlásra járó szociálpolitikai támogatás összegét elvették, de a sértett nem költözhetett be, mert az ingatlanban továbbra is a gyanúsítottak laktak. A másik áldozat olyan lakást vett az uzsorásoktól és fizette a törlesztő részleteit, amelyet egy másik személynek is eladtak az uzsorások, így onnan a sértettnek családostul ki kellett költöznie.

Az egyik ózdi tíz éve kölcsönkért százezer forintot, erre 100%-os kamatot számítottak fel. Amikor a kölcsön felvette, összes havi járandósága 120-130 ezer forint volt. Tíz éven keresztül minden hónapban le kellett adnia az összes járandóságát, csupán két-három ezer forintot kapott belőle vissza. Csaknem másfél millió forintot fizetett vissza évente a sértett család. Mivel ennivalóra nagyon kevés pénzük maradt, 2010-ben abban egyeztek meg, hogy a „bankos” 50 százalékra csökkentik az uzsorások a kamatot, és ezt követően már „csak” havi 54.000 forintot kell törlesztenie.

Egy másik kiuzsorázott ügyfél 2010-re olyan anyagi helyzetbe került, hogy el kellett hagynia a házát. Az uzsorahitelezők pár nap múlva megtalálták őket, és kérdőre vonták, miért nem fizetik a hatvanezer forintnyi tartozásukat. A rendőrségi iratok szerint ekkor a sértett azt válaszolta: „Fizettem már eleget, neked nem tartozom!”, mire a gyanúsított bandatag megfenyegette, hogy ne merjenek visszaköltözni, mert rájuk gyújtja a házat. A 2007-ben felvett húszezer forintos kölcsönre 2010. végéig – a fenyegetések hatására – 1,8 millió Ft-ot fizettek az uzsorásoknak.

„Boltocskázás”

De itt még nem ér véget a hattagú csoport bűnlajstroma. Sok esetben ugyanis a sértettek havi jövedelme meghaladta a követelt összeget, ezért az uzsorások arra kényszeríttették őket, hogy postai meghatalmazást írjanak alá számukra. Az egyik esetben ennek birtokában hat éven keresztül a beérkező összes pénzküldeményt a gyanúsítottak egyike vette fel, összesen 3,6 millió forintot.
2005-ben az egyik sértettől a gyermekei után járó 2,9 millió forint szociálpolitikai támogatást úgy vette el az egyik gyanúsított, hogy eladott egy ingatlant, amelyben továbbra is az uzsorások laktak. A sértett által az önkormányzatnál igényelt lakásfenntartási támogatást is elvették, továbbá a 2007 és 2010 között a neki járó havi 98 ezer forintot szintén. Ennek következtében a gyermekei éheztek, és később emiatt intézetbe is kerültek. Ettől a családtól tíz év alatt (1999 és 2010 között) legalább tízmillió forintot vettek el.
A rendőrségi beszámoló szerint a társaság azonban még ezzel sem elégedett meg. 2011 elejétől boltot nyitottak, ahol élelmiszert lehetett vásárolni úgy, hogy a vásárlók nevére füzetet nyitottak, napi limitet határozva meg. A vásárlások összegét minden hónap elején, a családi pótlék és a segély kifizetésekor kellett rendezni. A boltban azonban minden élelmiszert aránytalanul magas áron adtak. Az üzlet működésével kapcsolatban rendőri és vámellenőrzést indítottak.
Kiigazítás

„Kevés kegyetlenebb dolgot tudunk elképzelni, mint amikor bűnözők arra hoznak létre bűnszervezetet, hogy a bajban lévőket, a különösképpen védteleneket, a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, és menekülésre kényszerítsék – mondta a miniszterelnök tavaly szeptemberben a Parlamentben, amikor bejelentette a hatpontos „országvédelmi tervet”.

A miniszterelnök szerint „ebben a képletben nincs helye olyan élősködő bűnözőknek, akik ezeket a jövedelmeket erőszakkal elveszik a családoktól. A rendőri munka és a büntetőjog minden eszközét felhasználva zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdetünk az uzsorás bűnözők ellen.”

A miniszterelnöki hadüzenet után az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tapasztalt nyomozókból létrehozott egy 12 fős nyomozócsoportot, hogy a megyei főkapitányságokon folyó uzsoranyomozásokat figyelemmel kísérje és összehangolja. Azóta országszerte 182 nyomozás folyik uzsora és hozzá kapcsolódó, más bűncselekmények ügyében. A minden megyében zajló munka megmutatta, hogy az arányokat tekintve magasan a legfertőzöttebb az ország keleti régiója. A legtöbb nyomozást Borsodban rendelték el, csaknem 90 uzsorást fogtak el, a sértettek száma meghaladja a 300 főt. Januári adatok szerint Szabolcsban 34 nyomozás folyik, Budapesten 4. Az ORFK-tól kapott tájékoztatás szerint a már folyó eljárásoknak országosan összesen 711 sértettje van, nyomozás 232 gyanúsított ellen folyik, közülük 108 van előzetes letartóztatásban.

„A kezdeti időszakban nehezebben szánták rá magukat a sértettek, hogy a hatósághoz forduljanak, a médianyilvánosság azonban sokat segített. Az emberek többször láthatták, hogy egyre több felderítést hajt végre a rendőrség, így ezek hatására mind nagyobb számban érkeztek a rendőrségre feljelentések” – mondja Gaskó Bertalan, a BAZ megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs irodavezetője. Szerinte nőtt a rendőrségbe vetett bizalom ezen a téren. A Borsod megyei Alsózsolcán tavaly október elején például közterületen fogták el az uzsorásokat, és akik jelen voltak, megtapsolták a rendőröket. Majd rögtön, ott a helyszínen jelentkezett egy sértett, hogy ő is feljelentést akar tenni.

Az ORFK-n elismerik, hogy a törvényalkotónak ezen a területen jelentős deficitje volt. Ugyanis a jogszabály megalkotása, majd utólagos szigorítása is kellett ahhoz, hogy a rendőrség hatékonyabban tudjon fellépni az uzsora ellen, mely nevesítve csak 2009 márciusától szerepel a büntető törvénykönyvben. A Gyurcsány-kormány akkor az egyre szaporodó esetek hatására döntött úgy, hogy ezt is büntetni kell. Egy évvel később az ORFK egy elemzést követően jelezte: az akkor hatályos jogszabály szövege nem teszi lehetővé a hatékony fellépést a bűncselekménnyel szemben, mivel csak az volt büntethető, akire rá lehetett bizonyítani, hogy az uzsorát üzletszerűen követte el. Ezt továbbra is bünteti a hatóság, de a tavaly november elsejével életbelépő szigorításnak köszönhetően már azt is szabadságvesztés fenyegeti, aki csak egyetlen kölcsönért követel uzsorakamatot.

Törvények születése

Az uzsora önálló tényállásként való beemelése a büntető törvénykönyvbe (Btk.) azt jelzi, hogy a törvényhozó nagy jelentőséget tulajdonított neki, így könnyebb eljárást indítani azokkal szemben, akik megvalósították ezt a bűncselekményt – mondja Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársa. Korábban a jogosulatlan pénzügyi tevékenység alapján lehetett eljárni, vagy ha más erőszakos bűncselekménnyel, behajtással, zsarolással kapcsolódott össze az uzsorázás.

Az OKRI-ban készült 2005-ben „Az uzsorakölcsön hatásainak kriminológiai vizsgálata” című beszámoló egyik szerzője Kó József volt. Ebben a tanulmányban külön megvizsgálták, hogy milyen mértékű kamat minősül uzsorának. A pénzintézeti kínálatban is vannak nagyon magas kamatterhek, amelyek már uzsorának minősülnek – mondja Kó József. (Korábban voltak olyan hivatalosan bejegyzett, engedéllyel működő cégek Magyarországon, több száz százalékos teljes hiteldíj mutatóval [THM]. A magas kamat ellenére mégsem volt szó uzsora tevékenységről, ugyanis a hitelezés feltételeit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tudtával, a hivatalos engedélyek birtokában állapították meg, és a PSZÁF ellenőrizte a tevékenységüket.)

A közelmúltban erre született törvény (2011. évi CXLVIII.) kimondja, hogy 2012-től a kamat mértéke nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt értékét. Ami tehát efölött van, már uzsorakamatnak számít. (Az uzsora történetéről lásd keretes írásunkat.)

Az OKRI vizsgálata kiterjedt arra is, hogyan zajlanak ezek az ügyletek, és próbáltak megoldási javaslatokat tenni, hogyan lehetne kivédeni az ilyen cselekedeteket. Ezek a javaslatok leginkább a törvényi szabályozás kérdését érintették, és azóta meg is születtek a jogszabályok, amelyek révén hatékonyabban lehet fellépni az uzsorásokkal szemben. A kutatás szerint a fő probléma, hogy azok az emberek fordulnak uzsoráshoz, akik más módon nem tudnak pénzhez jutni. A javuló jogszabályi környezet ellenére is nehéz a rendőrök dolga. Az uzsorás kölcsönügyletek rendszerint úgy indulnak, hogy a sértett megy az uzsoráshoz, nem az uzsorás tukmálja a kölcsönt a sértettre. Az is várható, hogy sokan továbbra sem tesznek majd semmit az uzsorások ellen, sok esetben a feljelentést is visszavonják, mert félnek, vagy éppen attól tartanak, hogy nem kapnak tőlük kölcsönt a későbbiekben.

Szuhay Péter antropológus jól ismeri a romatelep világát. A szakértő az uzsora megjelenését a rendszerváltás előtti társadalmi, gazdasági viszonyok drámai megváltozásához köti. A romák körében rohamosan terjedő munkanélküliség és elszegényedés hozta magával az uzsora intézményét. Szerinte jobban megértjük a problémát, ha a kamatos pénz kifejezést használjuk az uzsora szó helyett, mivel a romák is inkább az „értékmentesebb” „kamatos pénz” kifejezést használják, amivel könnyebben megérthető a jelenség, az emberek döntései, értékrendje. „Van egy szolidaritás a kamatos pénzt igénylő és a kamatos pénzt kihelyező emberek között. Hiszen sokszor nincs más lehetőség pénzhez jutni, amikor a családban valamilyen váratlan esemény történik – például haláleset és a hozzá kapcsolódó temetés. Ez olyan társadalmi probléma – és egyben tünet is –, amit valamilyen módon kezelni kellene. Ha a szociálpolitika, a gazdaság nem tudja ezeket kezelni, akkor a kamatos pénz intézménye fönn fog maradni, mert társadalmi szükséglet van a létezésére. Ezt csak a munkanélküliség nagyarányú csökkentésével lehetne megszüntetni, illetve nagyon jelentősen visszaszorítani” – vélekedik Szuhay Péter.

Az ORFK tájékoztatása szerint eddig egy jogerős ítélet született, amelyet a Pécsi Törvényszék – korábbi nevén Baranya Megyei Bíróság – szabott ki még az elmúlt év októberében. Az „ormánsági uzsoraügy” gyanúsítottját jogerősen nyolc év 10 hónap fegyházra ítélte a bíróság.

A Dunántúli Napló szerint az eljárás érdekessége volt, amikor a bíró megjegyezte: a bíróság előtt ismeretlen okból a hatóságok korábban megszüntették a vádlott ellen indult eljárásokat, így az több éven keresztül tovább folytathatta tevékenységét. Csak akkor indult újra a nyomozás, amikor Drávapiski polgármestere a nyilvánossághoz fordult és feljelentést tett.

Bizonyára kell néhány év, hogy lássuk, hogyan hatott az uzsora visszaszorítására együttesen a politikai akarat, a törvényi szigorítás és a hatékony rendőri fellépés. A bírósági döntések még hátra vannak az eddig meggyanúsított 232 uzsorás ügyében, de várhatóan az ítéletek is visszatartó erejűek lesznek.

Durst Judit nemrég a Beszélőben írt a kamatos pénzek világáról. Ebben az írásban az uzsorakritika történetét nézve kiemeli, hogy nemcsak Borsodban, de a történelemben több ezer éve is küzdöttek a probléma ellen. „Az indiai védikus iratokban például már csak az számított uzsorásnak – idézi az antropológus Michael Goddardot –, aki a társadalmilag elfogadott mértéken felüli kamattal kölcsönöz pénzt.” A zsidók törvénykönyve, a Tóra egyértelműen bár tilt mindenféle, kamatra történő pénzkölcsönzést, a „külföldiekkel”, azaz az idegenekkel történő üzletelést kivételként kezeli. A Bibliában Mózes ötödik könyve is említi az uzsorát: „Ne végy kamatot atyádfiától se pénz, se élelem, se más egyéb után, amit kamatra szokás adni!” (Móz5 23:20), ugyanakkor: „Az idegentől vehetsz kamatot, de atyádfiától ne végy kamatot!” (Móz5 23:21).

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink