Egészségünkre

Folytatódik a roma orvosképzés

2012. február 27. | kutivili

Dr. Rosivall László, a Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézetének igazgatója néhány éve álmodta meg a programot, melynek célja, hogy a hátrányos helyzetű, de eltökélt és ambiciózus fiatal romák megkapják életük nagy lehetőségét. Orvosok lehetnek, majd az egyetem, a szakvizsgák után segíthetik a kistelepüléseken nehéz körülmények között élő romákat és nem romákat, akik ma nem jutnak megfelelő ellátáshoz. Ezzel óriási hiányt töltenének be a hazai egészségügyben, ugyanakkor roma értelmiségiként példaértékűek lehetnek az egész társadalom számára.

A Semmelweis Egyetemen 2009-re már bizonyossá vált, hogy megvalósul a cigány orvosképzési program, és 2011-ben el is kezdődött. Az előadás-sorozat célja, hogy pótolja azokat az ismereteket, melyeket a fiatalok hátrányos helyzetük miatt nem tudtak megszerezni. A program ideje alatt egész napos előadásokkal telnek a hétvégék. A hallgatók tizenöt héten keresztül főként kémiai, biológiai, anatómiai és angol nyelvi felkészítésben részesülnek. Esténként közös programokon vesznek részt: színház, mozi stb. A leadott anyagot hétről hétre számon kérik. A nagyon intenzív kurzus végére érve valamennyi hallgató készen áll orvosegyetemi tanulmányaira a választott szakon.

A jelenleg is tartó, 2012-es képzést megelőző meghallgatáson dr. Rosivall László kemény, és eltántorító dolgokat is mondott a hallgatóknak, persze csakis azért, hogy minden jelentkező jól gondolja át, mit vállal, és kizárólag a legelszántabbak vágjanak bele a programba. Emlékeztette őket, hogy évtizedes szakadatlan tanulás vár rájuk, és utána jön még a java. Hiszen kistelepüléseken – vagyis „szükségterületeken” – kell orvosként segíteni azokat a hátrányos helyzetű, főként roma embereket, akiknek nagyon nagy szükségük a megfelelő egészségügyi ellátásra, s a minimálbérnél nem sokkal több pénzért. A professzor hozzátette, ez egyesek számára eltántorító lehet, mások viszont kivételes lehetőségnek, sőt életcélnak érzik, hogy valóban rászoruló embereken segíthetnek. Akik így éreznek, azok kezdjék el járni ezt a sok-sok nehézséggel és lemondással járó utat – tette hozzá dr. Rosivall László, aki a program célját a következőképpen foglalja össze: „Olyan cigány értelmiségiek felnevelése, akik a saját környezetükben köztiszteletben részesülve, a foglalkozásuknál és tanultságuknál fogva automatikusan kiemelkedő szerepet játszanak majd a cigány kisebbség integrálódásában, felemelkedésében.”

Kalányos Richárd már a nehéz és lemondásokkal teli út egy lényeges szakaszát járja. Sikeresen elvégezte a kurzust, és megkezdte tanulmányait az orvosi egyetemen. Richárd meglátogatta a 2012-es programot most kezdő hallgatókat, hogy elmondja tapasztalatait, és hogy kitartásra buzdítsa őket. Richárd sebésznek készül, de tanulmányai mellett már most ápolóként dolgozik. Elmondta, hogy két életcélja van. Először is, hogy egyszer majd orvos legyen. A második – mely szintén nagyon fontos számára –: személyesen járuljon hozzá ahhoz, hogy egyszer valamennyi cigány büszkén vállalja a cigányságát, és nem csak azt, hogy magyar. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a minél több értelmiségi cigány legyen, akikre az egész társadalom felnézhet valamiért, és ez bele is kerüljön a köztudatba.

„Fontos hogy sem ti, sem azok, akik tudomást szereznek erről a programról, ne tekintsék ezt igazságtalan előnynek. Hiszen aki bejut az orvosira, és elvégzi a tanulmányait, kamatostul adja vissza a társadalomnak ezt az egészet – mondta tanácsként az orvostanhallgató fiatalember a programot most kezdőknek. – Hiszen valamennyiünk célja ezzel a programmal, hogy másoknak segítsünk, olyan embereknek, akik nagy rászorulnak az orvosi ellátásra, és hogy egész társadalom, de legfőképpen a romaság számára pozitív és követendő példát

állítsunk.

További cikkek a rovatból
Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai
A romák étkezési szokásairól legtöbben úgy foglalják össze: sok hús, sok zsír. Ez részben igaz is, mivel a cigány gasztronómia sokban hasonlít a magyar paraszti konyha stílusához. A hasonlóságok és a különbségek közt kalandozzunk egy keveset!
Harc a genetikus örökség ellen Harc a genetikus örökség ellen
Távol áll tőlem a személyes dolgaim kiteregetése blognak álcázott formában, most mégis kivételt teszek. A közelmúltban olvastam Bogdán Péter kollégám írását az életmódváltásról, ahol kifejtette, hogy milyen kemény és kiszámíthatatlan volt küzdelme a saját rossz adottságai ellen, mennyire nehéz volt megszabadulni a súlyfeleslegétől, és az időszakos kemény diéták után beállni egy másfajta életmódra, rendszerre.
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Négy fal között Négy fal között
Foci és az ökölvívás - ez az a két sportág, amelyben a roma fiatalok kiemelkedő eredményt szoktak elérni. Filmünkben azonban egy másik sportágról lesz szó. Talán ma még furcsán hangzik, hogy egy pesti civil szervezet cigány diákokat karol fel, és tanít fallabdázni. Heti három alkalommal tartanak edzést, és fizetnek minden további költséget, beleértve a felszerelést is. A gyerekek többsége a nyolcadik kerületben él, és céljuk, hogy edzőjükhöz hasonlóan bajnokok legyenek.
Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk
Miért is különösen fontos számunkra a Cabernet franc? Ez a bordói fajta az őshonos területen kívül nálunk mutatja a legszebb változatát. Olyannyira, hogy talán csak nálunk préseltek önálló prémium fajtabort ebből a fajtából. A magyar borokkal foglalkozó nemzetközi szakértők is észrevették az itteni Cabernet-ben rejlő óriási lehetőségeket, ami – Michael Broadbent szavai szerint – második otthonára lelt nálunk. Elizabeth Gabay – a magyar borokkal sűrűn foglalkozó Master of Wine – és még sok más nemzetközileg elismert szakértő hasonlóképpen vélekedik a fajtáról.
Az élő múzeum – Szomolyai pinceház Az élő múzeum – Szomolyai pinceház
Szomolya község a Bükkalja lankái között, a Kánya patak völgyében fekszik, bár csak Egertől 20 kilométerre, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A közeli dombok kőzete a mészkőre rakódott vulkáni hamuból és porból keletkezett, mely az évezredek során riolittufává alakult át. A jól megmunkálható építőanyag tette lehetővé a 18. században a helyi parasztoknak, hogy borospincéket faragjanak a hegyoldalba – de a szomolyai szőlőtermesztésről és borkészítésről még esik elég szó. Később a pincék mellé lakásokat is vájtak a hegyoldalba, majd ólakat, istállókat is, ahol az állatokat tartották. A barlanglakásnak rendkívül sok az előnye. Először is télen-nyáron egyforma a hőmérséklete. Ezt látogatásunk alkalmával tapasztaltuk is, nagyon kellemes hűvös van odabent, a mostani elviselhetetlen kánikulában is. Azonkívül jól beolvadnak a környezetbe, ezért háborúk idején az ide menekült falubeliek biztonságban érezhették magukat.
Pirlóék jobban koncentráltak Pirlóék jobban koncentráltak
Kenyeres Imre, a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője szerint az olaszok megérdemelten jutottak tovább, többet tettek a sikerért és a végén a szerencse is melléjük állt. Az Olaszország-Anglia negyeddöntőben gól nélküli kilencven perc után a hosszabbításban sem sikerült eldönteni a mérkőzést. A tizenegyesek következtek, amelyben az olaszok bizonyultak jobbnak és 4-3-ra nyertek. A cigány családból származó Andrea Pirlo, a legendás Csehszlovák válogatott Panenka büntetőjét utánozta le.
Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet
Kertész Zoltánnal beszélgetve azt érzi az ember, hogy határtalan a lendülete, és képtelen megalkudni, ha komoly minőségű bor előállítása a tét. Ráadásul határozott elképzelései vannak a borvidék lehetőségeit és jövőjét illetően. Borait kóstolva pedig megbizonyosodhatunk arról, hogy a motiváltságot és szorgalmat komoly tehetség egészíti ki. Karakteres borok, csillogóak, tartalmasak, jól ihatók – igazi etyekik. Erről nemrégiben meggyőződhettünk az Ihatóbb Magyarországért Egyesület szakmai kóstolóján, a Váci utcai Paul’s bisztróban, ahol átfogó képet kaptunk a Kertész Családi Pincészet borairól, az alkotójuk bemutatásában.
Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010 Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010
Egy közelmúltban megrendezett merlot vakkóstolón, különleges karakterével minden szempontból kiemelkedett egy tétel. A levetkőztetése után sokunk számára meghökkentőek, voltak a borral kapcsolatos információk. A szőlő szempontjából borzalmasnak számító 2010 évben született, mégis komplex, egyedi karakterű, tartalmas és minden pillanatában vibráló, izgalmas bort alkotott a 2Ha Szőlőbirtok és pincészet tulajdonos-borásza, Török Csaba.
Spanyol kapcsolat – Vino Castillo Spanyol kapcsolat – Vino Castillo
Mostanában rengeteget hallani arról, hogy a hazai borok rendkívül jók, egyediek, fejlődésük rohamos a világ reflektorfényében. Azonban fontos, hogy a magyar borokat összehasonlítsuk más, legfőképpen Európa bornemzeteinek boraival, felfogásával. Ők hogyan vitték annyira amennyire, mit tanulhatunk és profitálhatunk az európai bor nagyhatalmak sikeréből, és hogyan tudjuk bővíteni a szakmai ismereteinket a határainkon túl?
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink