AjánlóKomolyanNili blogja

Szabadságot Geréb Ágnesnek!

2012. március 8. | Nili

Nili

Engedjék meg nekem, hogy egy kicsit elkanyarodjak választott témámtól, a Tudatos Családtervezéstől.
Ugye ismerjük a történetet Geréb Ágnesről, a szakemberről, aki merészelt másként gondolkodni.

Szeretném tisztelettel megkérdezni, tudjuk-e, hogy a kórházban hányan halnak meg vagy szenvednek élethosszig tartó sérüléseket. Az elmúlt év nem végleges adatai szerint 2011 első tizenegy hónapjában 80 560 gyermek született – olvasható a KSH idén januári közleményében. A védőnői jelentések alapján az intézményen kívüli tervezett szülések aránya az összes szülések 0,1-0,2 százalékát teszi ki, ami a nemzetközi átlag alatt van. Ha az összes, tervezetten vagy váratlanul kórházon kívül történt szülést viszonyítjuk az összes kórházi szüléshez, akkor is csak 0,5 százalék az otthonszülési arány.

Egy 2010-es, az Egyesült Államokban, Kanadában az Egyesült Királyságban és néhány (erős gazdaságú) országra kiterjedő felmérés szerint a tervezett otthonszülések és kórházi szülések körében a perinatális (közvetlenül a szülés előtti és utáni időszakban bekövetkező) halálozás hasonló volt, bár az otthonszülések körében a szülést követő 28 napban bekövetkező halálozás magasabb értéket adott. Azonban ha az otthonszülések közül csak a valóban tervezett, szaksegítséggel történő szüléseket vették figyelembe, vagyis azokat, amelyeknél szakképzett bába volt jelen, úgy az újszülöttek halandóságában ez a különbség eltűnik.

Egy hazai kutatás 2011-ben közzétett eredményei szerint leginkább a magasabb iskolai végzettségű szülők választják a szülést az otthoni környezetben. (Az egy évvel korábban lefolytatott felmérés 795 nő 1095 szülését vizsgálta, vagyis az elérhető szűk, de már reprezentatív mintát.) Nem ostoba és felelőtlen döntés következményei tehát az otthonszülések, ahogy sokan feltételezik. Vajon hogyan jut el egy értelmiségi Magyarországon oda, hogy nem kér a kórház adta lehetőségekből?

A „Miért választotta az otthon szülést?” kérdésre a legtöbb válaszadó – 88,2 százalék! – a beavatkozások minimalizálását jelölte meg. A megkérdezettek kétharmada említette a családi közeg fontosságát, és 40 százalék fölött volt a korábbi negatív kórházi élményt vagy a rossz kórházi viszonyokat említők aránya. A megkérdezettek 90 százaléka legközelebb is otthon szülne. Tehát döntésüket nem bánták meg, és nem szereztek negatív tapasztalatot sem, amitől sokan félnek.

A megkérdezettek nagyobb része kivonja magát a terhesgondozás és az orvossal való folyamatos kommunikáció alól is – a válaszaik alapján azért, mert félnek az intézmény negatív hozzáállásától, attól, hogy a döntésük miatt megkülönböztetésben lesz részük, illetve hogy a szülés menetébe beavatkozik a rendőrség. Hiába hozták meg ugyanis tavaly – húsz évnyi bizonytalankodás után – az otthonszülésről szóló rendeletet, az anyukák, akik élnének a lehetőséggel, sok negatív tapasztalatot szereznek.

A már említett külföldi összehasonlító vizsgálat azt mutatta, hogy „a tervezett otthonszülések során az anyák kevesebb orvosi beavatkozást szenvedtek el, kisebb volt az epidurális (gerincvelőbe adott) érzéstelenítések, az elektronikus magzatmonitorozás, a gátmetszések, a műszeres szülésbefejezések (vákuum- és fogóműtétek), valamint a császármetszések száma. Kevesebb volt az anyai fertőzés, a gáttáji és hüvelyi sérülés, szakadás, a szülés utáni vérzés és a visszamaradó méhlepény, és az ezekből eredő komplikációk, szövődmények száma. Az otthonszülések körében kisebb volt a koraszülés, a kis születési súly és a légzési rendellenesség (az újszülött kori halálozás vezető okai).” Ezek a tények vitathatatlanok.

Geréb Ágnes

Dr. Világhy István szülész-nőgyógyász évtizedekig dolgozott Svájcban. Tapasztalatai szerint az otthonszülés jól működtethető módszer, mely kedvez a családoknak: „Saját gyakorlatomban Svájcban 28 év alatt összesen 681 tervezett, kórházon kívüli szülést vezettem. Elvileg minden szülésnél jelen voltam a bába mellett, de csak akkor avatkoztam be, ha erre tényleg szükség volt. Megfelelő szakmai felkészültséggel a bonyolultabb esetek többsége is megoldható kórházon kívül. Mindössze 6 kismama került kórházba a szülés előtt és ezekből is csak kétszer volt szükség császármetszésre. A szülés után kórházba utalt eseteim száma: 15 kismama és 20 újszülött, szintén csekélynek mondható.” Anyai vagy csecsemőhalálozás egy esetben sem történt.
Térjünk vissza Geréb Ágneshez, végzettsége szerint szülész-nőgyógyászhoz, aki nem mellesleg négy gyermek édesanyja, s aki egy kamasz gyermeket hagyott otthon, míg letölti a rá kiszabott büntetést. Jó néhány évvel ezelőtt ez a nagyon vékony, apró, ámde annál bátrabb nő hazajött amerikai tanulmányútjáról, és új tapasztalatait párosította orvosi munkájával. Tizenhét évet szolgált egy szegedi nőgyógyászati klinikán, majd ’89 után nyíltan vállalta, hogy önálló bábaként dolgozik. Azóta több mint háromezer-ötszáz szülésnél volt jelen bábaként. ’94-ben munkatársa lett a Napvilág Születésháznak, ahol az anyukák otthoni környezetben, családtagjaik körében szülhetnek, a legkevesebb mesterséges beavatkozással. Ő volt az ember, aki renitens módon már 1977-ben csempészte be az apukákat a vajúdó asszony mellé a kórházba, hogy együtt éljék át a szülés nagyszerű élményét.

Néhány év múlva kórháza, a Szegedi Női Klinika büszkén vállalta, hogy elsőként engedélyezik az apás szüléseket. Amikor bevonták doktori címét, Geréb Ágnes mindenkinél erősebbnek mutatkozott, és ifjú kezdőkkel egy padba ülve ismét levizsgázott a szülésznői tudományokból, mégpedig a Semmelweis Egyetemen. Ekkor már több per is folyamatban volt ellene, de ő dolgozott. Több könyvet lektorált, és úgy segítette a bábák és anyák munkáját, ahogyan a lehetőségei engedték. Feltette az életét valamire. Teljes szívvel hitt a természetes szülésben, az asszonyok szabadságában, hogy szülhessenek úgy, ahogy számukra a legmegfelelőbb. Nem ítélt el senkit a döntései miatt. Soha nem hallottam tőle egyetlen indulatos mondatot sem. Egyetemi diáktársamként (de furcsa így nevezni, pedig azok voltunk) mindig csodálkoztam, hogyan figyelhet másokra olyan tisztelettel, és hogyan lehet benne annyi alázat, mikor közülünk is sokan ok és magyarázat nélkül megvetették, rosszindulatú megjegyzéseket tettek rá.
Személyiségét ismerni, munkáját tanítani fogják az egyetemeken, főiskolákon, felsőfokú szakképzéseken. Ebben biztos vagyok. Ember azt el nem képzelheti, hogy mekkora árat fizetett ez a törékeny, mégis hatalmas erejű asszony azért, mert kiállt valami mellett, amiben szívből hitt, és nem sorolt be a többiek közé, még ha az sokkal könnyebb is lett volna számára.
Régen megtanultam, hogy az embernek nem attól lesz igaza, hogy mindenki neki bólogat. Lehet valakinek akkor is igazsága, ha csak ő maga tudja, hogy az a helyes.
Én innen üzenem: büszkék vagyunk a munkádra, Ágnes! Az Isten adjon neked erőt!
Szabadságot Geréb Ágnesnek! / Free Geréb Ágnes!

További cikkek a rovatból
Roma fiatalok Londonban I. Roma fiatalok Londonban I.
Balogh Csaba öt éve ment ki Londonba, egy jobb élet reményében. Terveiről, munkájáról mesélt a fiatalember, aki idehaza gyerekkorát a berkeszi és tiszadobi nevelőotthonban töltötte. Nézze meg videónkat!
Tehetség, tudás, pályázat Tehetség, tudás, pályázat
Az olvasást, a tanulást népszerűsítő kampány indult a Roma Oktatási Alap (Roma Education Fund - REF) támogatásával. A programsorozat első eleme egy videó, amelyben cigány fiatalok rappelnek a tudás fontosságáról. Kampány indult A Tudás hatalom címmel, amelynek keretein belül slam poetry versenyt is hirdettek. A Wikipédia szerint a slam poetry egy olyan alulról szerveződő esemény, ahol a résztvevők saját verseiket, műveiket adják elő pár percben, és ezek után értékelik egymást. Célja egymás szórakoztatása, kisebb hírnév szerzése, az elgondolkodtatás. A klip főszereplői - a Telepy utcai diákok mellett - Horváth Kristóf, Horváth Gyula, egy autóalkatrész gyártó cég vezetője, Balogh Vera, a Pesti Magyar Színakadémia tanulója, Oláh Edmond, pincértanuló, Váradi Márk, a Közgazdasági Politechnikum tanulója, Pászik Cristopher gimnáziumi tanuló, valamint Lovas Emília, Orsós Róbert és Farkas Franciska.
TTT 2013-14 – Újra színpadon a PanoDráma előadása TTT 2013-14 – Újra színpadon a PanoDráma előadása
Életpályamodell vagy pályaelhagyás. Százhúszezer forint vagy hatezer svájci frank. Pofozkodó tanár vagy tanárverő diák. Cigány a földszinten, paraszt az emeleten - integrált oktatás. Ezekről volt szó a Hátsó Kapu színpadán, a közoktatás mai állapotáról szóló PanoDráma darabban. Nézze meg az előadásról készült videónkat!
Online rádiós fúzió Online rádiós fúzió
A jelek szerint összeáll a két roma online rádió, a C-Street és a Rigó Rádió. Mindkét adó szinte azonos időben indult, még 2011-ben. A vezetők, Jánoska István és Zsiga Ottó eltérő ízlést akart kielégíteni, most viszont úgy gondolják, hogy ideje összefogni és egyesíteni az erőiket, összehangolni az elképzeléseiket. Elmondták, hogy eddigi működésük alatt rengeteg nehézséggel kellett szembenézniük, de Szilvásy István biztosította őket támogatásáról. Munkájukat továbbra is a megszokott csapattal folytatják. Stábunk megkereste őket.
“Nácik, takarodjatok!” “Nácik, takarodjatok!”
A "becsület napi" megemlékezésre érkezők és az antifasiszta ellentüntetők ellepték el a Budai Várat. Rendőrkordon választotta el egymástól a két csoportot.
A Nő és az eltakarítás A Nő és az eltakarítás
- Rendet kell rakni, rakni, el kell pakolni, pakolni! Minden szanaszét! Segítsen már valaki, a rohadásba! Nem halljátok? Felállni! – veszem ki a lányom kezéből a távirányítót. Ott döglik a fotelban, és hiába kiabálok, úgy tesz, mintha semmit nem hallana. Alkalmi süketek. Nekem meg csak azon jár az eszem, hogy anyámék két nap múlva megérkeznek, és a ház szalad, nem lett kipakolva, ahogyan azt a telefonban hazudtam. Jönnek, hozzák a kicsi Franciskát is, a legújabb szerzeményüket.
Kampány a nőkért Kampány a nőkért
A pécsi "Színes gyöngyök" színt visznek a város életébe. Évek óta újabb és újabb ötletekkel rukkolnak elő, hogy a híres-hírhedt Meszes városrészében minőségi programokat kínáljanak a romák részére. Várnainé Orsós Anna azonban legújabb ötletével nehéz fába vágta a fejszéjét. A családon belüli erőszak ellen indított kampányt, mert úgy véli, ez nem része a cigány hagyományoknak, hanem csupán egy rossz beidegződés.
„Hagytuk, hogy idáig aljasodjon a politika” „Hagytuk, hogy idáig aljasodjon a politika”
Az idén tavasszal alakult Magyarországi Cigány Párt szeretné megmérettetni magát a 2014-es országgyűlési választáson. A roma szervezet vezetése bizakodó, és reálisnak látják a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges 250 ezer szavazat megszerzését...
Szeretem a hazámat Szeretem a hazámat
Több ezren gyűltek össze szombaton az Alkotmány utcában, hogy az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozzanak. Beszédet mondott több civil szervezet képviselője is, köztük Mércse Pál, a Város Mindenkié aktivistája, aki elmondta: " azoknak a cigány magyaroknak a nevében is beszélek akik eddig nem tudták kimondani, ezért kimondom helyettük is: Szeretem a Hazámat!
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink