Komolyan

Romák a szabadságharc résztvevői között I.

2012. március 15. | Nótár Ilona

A történészek szerint a magyarországi romák is jelentős szerepet játszottak az 1848-49-es szabadságharcban. Többségük nevét nem őrizte meg a történelem, de jó néhány fegyverkovács-fegyverjavítóról, ágyúöntőről, és tábori muzsikusról tudunk. A szabadságharcban nagy hasznát vették a romáknak, akik örökölt fémmunkás mesterséggel, illetve muzsikus tehetséggel bírtak. A zenész cigányokat leginkább verbuváló vagy katona muzsikusként sorozták be a bandériumokba.

Alábbi összeállításunkban azokról a romákról olvashatnak, akik részt vettek a szabadságharcban. A mi őseink is ott voltak, mert a mi hazánk is Magyarország, amelyért közülük is sokan adták az életüket.

Pityó József prímás

A liptószentmiklósi Pityó József volt a honvédsereg talán legidősebb cigány prímása. A hatalmas növésű zenész 1790-ben született és 1888-ig élt. Önként csatlakozott Görgey Artúr csapatához, amely 1849. január végén vonult át Liptó vármegyén.

Részt vett az iglói, valamint a híres branyiszkói csatában. A feljegyzések szerint az „Ég a kunyhó…” című nótával lelkesítette a honvédeket 1849. július 15-én a váci Fő téren, amikor roham indult az ott gyülekező orosz katonák ellen.

Sárközi Ferenc prímás

A híres zenész, Sárközi Ferenc a forradalom kitörésekor az elsők között jelentkezett, később Kossuth Lajos cigány hadnagyaként vált ismertté, és a 47. honvédzászlóalj karmestere lett. Ott volt Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és a debreceni ütközetben is. Sárközi Ferenc zenekarának tagjait a Szózatot megzenésítő Egressy Béni válogatta össze, saját költségén ruházta fel és élelmezte őket. Sokan először tőlük hallották a “Kossuth Lajos azt üzente” kezdetű dalt. Miután hadnaggyá léptették elő, Kossuth Lajos a hadseregben szolgáló összes cigányzenész vezetőjévé nevezte ki. Zenekarával beosztották Nagy Sándor tábornok hadtestébe, Inkey Gáspár huszárezredébe. Világosnál elfogták, és az aradi vár börtönébe akarták zárni, amikor egy osztrák kormánybiztos felismerte, és szabadon engedte.

Az 1850-es években Pesten muzsikált és táncai is megjelentek (Elfogyott a nóta, csárdás, 1853). A magyar zene külföldi úttörőjeként is számon tartott Sárközi Ferenc 1860-tól sokat szerepelt a határokon túl, előbb Hannoverben muzsikált, majd részt vett az 1867-es párizsi Világkiállításon.

Farkas József prímásról feljegyezték, hogy menetelés közben is hegedült. Tizennégy fős zenekarával valószínűleg ő lehetett az első, aki a fővárosi honvédtoborzásokon lelkesítette az önkénteseket. Később a zenekar a Délvidékre került, és tagjai több, a szerb felkelők ellen vívott csatában is részt vettek.

Sági Balogh Jancsi (1802-1876) honvédkarmester volt, aki az utolsó nagy összecsapás, az 1849. augusztus 9-i temesvári vereség után is követte tábornokát, Guyon Richardot a törökországi emigrációba. Hamarosan azonban haza húzta a szíve.

A győri Farkas Miska (1829-1890), Bihari Janos unokája sem hozott szégyent nagyapja nevére: Klapka György felső-tiszai hadtestében működött zenekarvezetőként.

Salamon János (1824-1899) huszonkét fős zenekarát honvéddé sorozták, és a 31. zászlóalj katonai lettek. A zenekarvezető vadászkürtre cserélte a hegedűjét, és a muzsikusok egy részét is fúvós hangszerekkel látták el. Bem József erdélyi hadtestében vettek részt a csatákban. A később híressé lett városi cigányprímások is jeleskedtek a szabadságharc idején.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink