Komolyan

Széttagolt, átpolitizált ünnep egy szép tavaszi napon

2012. március 16. | PoFa

Volt kormányt támogató, de vele egyet nem értő roma, anarchista antifasiszta fiatal, és haverkodó szélsőjobbos srác. Politikailag sokszínű március 15., ahol világnézettől függetlenül mindenkinek volt véleménye a cigányokról. Tüntetésekből, megemlékezésekből kaptunk éppen eleget.

Nem biztos, hogy erre a sokszínűségre vágytunk, de láttuk, hogy léteznek a Jobbiknál szélsőségesebbek is. A millásokat kerestük, de a Ferenciek terénél rémisztő, „Fegyverbe, fegyverbe” jelszót kiabáló kopaszokba botlottunk.

Néhány száz méterrel arrébb…

A szélsőbal viszont Magyarországon biztosan nem tényező (bár Thürmer Gyula és családja állítólag így sem él rosszul. link: http://index.hu/belfold/2011/08/19/csaladi_vallalkozas_lett_a_magyar_kommunista_part/), ennek ellenére létezik valami kis vörös, hiszen egy antifasiszta rendezvényen egy fiatal srác anarchiáról, a kapitalizmus lebontásáról és alulról szerveződő új rendszer építéséről szónokolt.

Bár a Petőfi szobornál a megemlékezést szervező Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke, Hanti Vilmos arról beszélt a kötekedő Hír Tv riporterének, hogy ők középen helyezkednek el. Lehet, hogy Pelikán elvtárshoz hasonlóan én sem vagyok ideológiailag elég képzett.

Lakatos Pista, a tudatlan

Legelső állomásunk egyébként a Kossuth tér volt, ahol jó sok lengyel zászlót, meg Orbán Viktort spirituális áhítattal figyelő, hatalmas kokárdás embereket láttunk. Ijesztő volt, ahogy kísértetiesen egyszerre nevettek Orbán Viktor számomra továbbra is érthetetlen humorán (link: http://www.sosinet.hu/2012/02/23/gyurcsany-orban-es-a-rossz-memoria/).

Találkoztunk nem túl boldog lungo dromos cigányokkal, akik továbbra is támogatják a kormányt, de nem értenek egyet vele. Mindenesetre megtudtuk tőlük, hogy bár Lakatos Pista a nevét sem tudja leírni, felhozta az egész családját Pestre az önkormányzat pénzén. Persze, egyik sem ellenőrzött információ, de mondandójuk elgondolkodtató, szomorú korrajz a most már nemzetiséginek hívott önkormányzatokról, és arról, ahogy a romák viszonyulnak az intézményhez.

Miközben Lakatos Pistán járt az agyunk, átsétáltunk az Egy millióan a Sajtószabadságért rendezvényére. Azt hittük, hogy eltévesztettük a házszámot, mert árpád-sávos zászlókat, Longsdale pulcsis fiatalokat, és Nagy-Magyarország kitűzős sapkákat láttunk. Útitársamat, Szirmai Norbertet meg is találta egy magát egy szélsőjobboldali csoport vezetőjének tituláló fickó, és bizonygatta, hogy ne dőljünk be a zsidózásnak, cigányozásnak, nekik semmi bajuk velünk. Mivel érezhetően sok bort megivott már, és hol haverkodó, hol agresszív volt, nem bíztunk benne. Norbi keze a kamera „Felvétel” gombján volt, én pedig igyekeztem felidézni a teljes harcművészeti tudásomat, ami szinte csak a Bruce Lee és Bud Spencer filmekre korlátozódik, vagyis nem voltam túl magabiztos.

Ekkor szembe jött egy rég nem látott, volt Rádió C-s kollégánk, Baranyi Sanyi, az egy éve elhunyt Baranyi Laura testvére. Hogy nem tévedtünk el teljesen, arra ő volt a bizonyíték, hiszen éppen a millás tüntetésről jött. Találkozásunk arra is jó volt, hogy ne akarjon tovább beszélgetni velünk a részeg szélsőjobbos gyerek. Szóval, dupla öröm volt újra látni Sanyit, sőt, tripla, mert nyilatkozott is nekünk.

Végül a már említett antifasiszta „buliba” botlottunk a Petőfi szobornál, itt az anarchista gyerekkel és Hanti Vilmossal dumáltunk az ünnepről, és persze a cigányság mai helyzetéről. Zárásként pedig, visszatérve az autóhoz, a Szabadság téren hallhattuk, ahogy Toroczkai László hazaküldi a Longsdale pulcsis, Nagy-Magyarország kitűzős, kissé agresszívnak tűnő fiatalokat.

Megosztott ünneplés

Tehát ez volt a megemlékezés, kicsit több izgalommal, mint amikor 15-20 éve az általános iskolában meghallgattuk a Ha én rózsa volnék című dalt, meg az Európa csendest. Akkor még megfért egymás mellett a Varga Miklós (2002-ben még FIDESZ rendezvényeken láttuk, mostanában inkább jobbikos) által énekelt, megzenesített vers, és Bródy János (inkább baloldali, liberális nézeteket vall) szerzeménye. Most már ehhez sétálni kell a városban, az egyik oldal ezt hallgatja, a másik meg azt. Köztük pedig belefut az ember a dühös szélsőségesekbe, akikre a készenlétis rendőrök vigyáznak.

Magasztos ünnep, 22 évvel azután, hogy először szabadon ünnepelhette az ország a márciusi ifjakat.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink