Romák a szabadságharc résztvevői között II.
A történészek szerint a magyarországi romák is jelentős szerepet játszottak az 1848-49-es szabadságharcban. Többségük nevét nem őrizte meg a történelem, de jó néhány fegyverkovács-fegyverjavítóról, ágyúöntőről, és tábori muzsikusról tudunk. A szabadságharcban nagy hasznát vették a romáknak, akik örökölt fémmunkás mesterséggel, illetve muzsikus tehetséggel bírtak. A zenész cigányokat leginkább verbuváló vagy katona muzsikusként sorozták be a bandériumokba.
Alábbi összeállításunkban azokról a romákról olvashatnak, akik részt vettek a szabadságharcban. A mi őseink is ott voltak, mert a mi hazánk is Magyarország, amelyért közülük is sokan adták az életüket.
Kálózdy János zenész
Hihetetlen élete volt a Dembinszky hadtestében szolgáló, és a szabadságharc után Angliába emigráló Kálózdy Jánosnak. A bécsi konzervatóriumban tanult, öt nyelven beszélő Kálózdyt a londoni Alhambra Színházban karmesterként alkalmazták, majd a kínai császár hadseregében dolgozott fő katonai karmesterként. A szabadságharc idején a Szózat megzenésítésében működött közre.
Gábor Áron
Ágyúöntő, törzstiszt
Bár a korabeli feljegyzések, emlékiratok nem írnak erről, sokak szerint Gábor Áron, a híres ágyúöntő mégis cigány lehetett. Spira György történész szerint egyedül Gábor Áronból lett törzstiszt a nem nemesi származású honvédek közül a szabadságharcban. A bereckei asztalosmesterből lett tizedes 1848. novemberében hadnagyi rangban vett részt a háromszéki felkelésben. A következő hónapban főhadnagy lett, majd 1849-ben Bem őrnaggyá nevezte ki. Ha nem is biztos, hogy Gábor Áron roma volt, arról többen is beszámoltak, hogy igen sok roma kézműves szolgált nála az ágyúöntő, kovács-, és fegyverjavító műhelyekben.

















