Jegyzetfüzet

Miért éppen Kanada?

2012. március 21. | admin

Az elmúlt három év során majd tízezer magyar állampolgár kért Kanadában menekültstátuszt. A Bevándorlási és Menekültügyi Tanács ebből 1-2 százalékot tartott megalapozottnak. A bizonyítási eljárás során a magyarországi romák nehéz helyzetben vannak, egyrészt azért, mert bizonyítaniuk kellene roma származásukat, másrészt meg azt, hogy nemzetiségük miatt üldözik őket.

De nem csak a magyarországi romák kértek menedékjogot, hanem Kertész Ákos Kossuth-díjas író is, miután életveszélyes támadásoknak volt kitéve: elmondása szerint leköpték, fojtogatták, megfenyegették egy tavaly megjelent cikke miatt. Az ellene irányuló hecckampány odavezetett, hogy megvonták tőle budapesti díszpolgári címét. Az író, aki politikai üldözöttnek tekinti magát, sajtóközleményében kifejtette: „Ezt a fájdalmas döntést nem Magyarország és a magyar nép ellen hoztam, amellyel mindig sorsközösségben éltem, hanem erre a lépésre a jelenlegi kurzus miatt kényszerültem. Remélem, hogy egy demokratikus és toleráns, emberséges Magyarországra egyszer még visszatérhetek.”

Vannak, akik menekülni kényszerülnek Magyarországról. A nyolcvanéves Kertész Ákos egzisztenciája biztos, viszont sokan csak nagy áldozatok árán képesek Kanadába kiutazni. Mindent maguk mögött hagynak, önkormányzati bérlakásukat elhagyják, házukat eladják, vagyis Magyarországon elveszítik a lakhatási lehetőségüket. Egy repülőjeggyel és nagy reményekkel indulnak az új hazába, amelyben talán nem éri hátrány őket roma származásuk miatt. A médiában csicskáztató, rafinált cigányként emlegetik őket, mint ahogy tette ezt a Helyi Théma című lap „Gipsyland Kanadában” című írásában. A cikk a visszaélésekre hívja fel a figyelmet „Magyar leleményesség, cigány rafinéria” alcímmel. Kiderül, hogy vannak, akik kifejezetten a menekültügyi eljárás alatt kapható szociális juttatások elnyerése érdekében mennek Kanadába. Mindenesetre őket nagy csalódás éri, ugyanis ebből a pénzből csak a legalapvetőbb dolgokra telik, azokra is csak módjával.

Részben ez lehet az oka annak, hogy a kérelmek kilencven százaléka el sem jut az elbírálásig. Ugyanis sokat visszavonnak, és ezek az emberek, ha tehetik, hazautaznak. Nyelvtudás nélkül költséges az ügyintézés, a munkavállalás pedig szinte lehetetlen. A menekült státusz elbírálásánál előnyös, ha a kérelmező már rendelkezik bejelentett munkahellyel. Indítanak ingyenes tanfolyamokat, de csak azok gondolhatnak a szákképesítés megszerzésére, akik legalább alapfokon beszélnek angolul.

Mindenesetre a Bevándorlási és Menekültügyi Tanács szerint a megalapozott esetek önmagukban is számottevőek, több tucat roma esetében ugyanis bizonyítani lehetett, hogy Magyarország nem volt képes megvédeni őket. Kanadában eddig egyetlen nagy bevándorlási hullám volt, 1956–1958-ban, amikor csaknem negyvenezer magyar menekültet fogadtak be. Tavaly 4409 magyar kérte a menekültstátuszt Kanadában. Mivel az elbírálási eljárás majdnem két év, még nem tudni, hogy hányat találnak megalapozottnak.

Talán Kertész Ákos távozása felhívja a figyelmet arra, hogy a szélsőjobboldali ideológia ma már nem csak egy eszme. A magyar társadalom szélsőségesen előítéletes és hagyományosan önbíráskodó. Vannak olyanok, akik nagyvonalúan és higgadtan hazamennek, ha mi, cigányok megjelenünk a gyermekeinkkel a játszótéren. Más „törvénytisztelő” állampolgárok leköpnek egy nyolcvanéves írót, és leordítják zsidó származása miatt. Félkatonai szervezetek erőt demonstrálva állomásoznak településeken – teszik ezt szabadon, büntetlenül.

Egyszer már történtek ilyenek a nem is túlságosan távoli múltban. Akkor az ország százezrek, a világ milliók életével fizetett a közönyért, az erőtlen tiltakozásért. Nem hiszem, hogy bárki is komolyan szeretné ennek a megismétlődését. Vagy talán igen?

Becskedi S. Tamás

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink