Jegyzetfüzet

Elveszítjük a vidéket

2012. március 27. | admin

Mi, városiak idilli képet őrzünk a vidéki életről. Háztáji gazdaságok, kolompoló tehéncsorda, házi tej, hajnali kukorékolás, békés légkör és csodás táj.

Az igazság azonban az, hogy a fővárostól távolodva egyre nagyobb az éhezés és a nyomor. Különösen veszélyeztetett Észak-Magyarország, vagyis Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye. A szlovák határ mentén sok településen 98 százalékos a munkanélküliség. Rosszak az utak, a nagy tőkeerejű, munkahelyteremtésre képes vállalkozások elkerülik a térséget. Bezárulni látszik a zsáktelepülések zsákszája, és egyre zártabbak a közösségek.

Mindez annyit jelent, hogy az észak-magyarországi területek lakóinak egy része balkáni körülmények között él: nincs tüzelő, nincs villany, nincs normális egészségügyi ellátás. A tanyák körül eltüzelték már az erdőket, a porták környékét ellepi a parlagfű, mert a szántást képtelenek megfizetni. Akinek földje volt, eladta, gazdaállatuk nincs, és egyre több helyi került uzsorások kezébe.

De mindez –úgy látszik – nem nagyon zavarja a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársait. Indul a Darányi Ignác Terv, amely 2020-ig véglegesíti a nemzeti vidékstratégiát. Az érintettek nagyon várják a 300 milliárd forintos terv pályázatainak meghirdetését, mert úgy hírlik, hogy egyebek mellett a mikrovállalkozásokat, az új gazdaságok indítását és a fiatal gazdákat támogatják majd. Vissza akarják állítani a tanyasi gazdálkodást, és piacot teremtenek a helyben termelt, egészséges élelmiszereknek.

Az azonban elbizonytalanítja az embert, hogy a koncepció egyik kidolgozója és népszerűsítője, Ángyán József politikai államtitkár lemondott a posztjáról. „Elveszítjük a vidéket! És ez olyan dolog, amiről már nem lehet beszélgetni… Micsoda munka ez? Hogyhogy nem lehet megismerni, hogy ki miért nyert, és miért nem?… Mondhatunk, beszélhetünk pályázati rendszerről, a végeredmény minősíti az egész folyamatot” – mondta indulatosan Ángyán József a Youtube-ra is felkerült nyilatkozatában. Szavaiból az derül ki, hogy a volt államtitkár az egész pályázati rendszert komolytalannak és korruptnak tartja.

A vidék sorsa különösen fontos a számunkra, hiszen a roma lakosság 60 százaléka kis községekben és elszigetelt tanyákon él. A cigányság lélekszáma és a többségi népességhez viszonyított aránya jelzi az adott település életszínvonalát.

Eddig 33 ezer hektár állami tulajdonú termőföld haszonbérletét hirdették meg, amelyre a kis (minimum 2,9 hektár) és közepes birtokkal, továbbá szakképesítéssel rendelkező gazdák pályázhatnak. Félek, hogy ilyen feltételek mellett ebből a földosztásból is kimaradnak a romák. Úgy, ahogy ez 1945 után történt. A 2020-ig szóló vidékstratégia mit sem változtat a vidéki romák helyzetén: se gazdaság, se munka.

Marad a nélkülözés.

Becskedi S. Tamás

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink