AjánlóJegyzetfüzet

Végtelen történet …melynek kezdetét senki nem tudja

2012. március 28. | admin

Nyíltan senki nem mondja ki, de az egész falu erről beszél. Áthidalhatatlannak tűnik az ellentét, ami a kistelepülés roma és nem roma lakossága között van. Már nem tudják, hogyan kezdődött, állítólag a kisebb lopások miatt is nagy volt a feszültség. Ám a biztosítékot az verte ki a Tolna megyei Fürgeden, hogy egy roma fiatal jogosítvány nélkül vezetve elgázolt egy férfit, aki belehalt sérüléseibe. A tény, hogy a fiatalember felfüggesztett börtönbüntetést kapott, áramütésként érte a lakosság nagy részét.

„Nyíltan senki nem mondja ki, de a falu pengeélen táncol! Pedig nem lehet általánosítani, még akkor sem, ha olyan dolgok történnek, ami történt” – mondta az ötven év körüli asszony, akit Fürgeden a cigány-magyar ellentétről kérdeztünk. Az alföldi településekre hasonlító, széles utcájú, egyébként rendezett képet mutató falu egyik boltja előtt tartott hazafelé ebédelni a közmunkáról. Mint mondta, nagy az általánosítás, sokan egy kalap alá veszik itt a cigányokat. „Nekem a közmunkán sok munkatársam cigány. Jóban vagyok azokkal, akikkel együtt dolgozom. Minden népnek van java is, akiket ismerek, azokat szeretem” – kerülte meg a választ, ám nevét nem akarta elárulni. A kérdésre, hogy szerinte ez ellentét időtlen idők óta megvan-e, vagy volt valami oka is annak, hogy az ellenszenv elmélyült, azt válaszolta: a baleset óta rosszabbodott a helyzet. Tavaly márciusban jogosítvány nélkül vezetett autót egy fiatal roma fiú, s elgázolt egy idős, kerékpáros férfit, aki később belehalt sérüléseibe. „Most pedig, miután kiderült, hogy a fiatal fiú »csak« másfél év felfüggesztettet kapott, ismét nagy a felháborodás” – mondta az asszony. Ez az esemény kavart olyan vihart a faluban, amely a falubeliek szerint lefújta az izzó parázsról a hamut. Mert parázs, az volt: néhány roma család elkövetett apróbb lopásokat. A helyzet akkor szinte robbanásig jutott, a készenléti rendőrség több hétre idetelepült, felállt a polgárőrség is. A helyzet idővel normalizálódott, legalábbis atrocitásról egy általunk megkérdezett sem számolt be.

A Tamásitól mintegy húsz kilométerre fekvő, a rengeteg kátyú miatt több kilométeres szakaszon csak szinte lépésben megközelíthető zsákfalu önkormányzatának anyagi helyzete katasztrofálisnak mondható. Az ország leghátrányosabb kistérségének egyik, ha nem a leghátrányosabb helyzetű települése. Az alig több mint 750 fős lakosság közel harmada nyugdíjas korú, 120-nál több a tizennyolc év alatti fiatal, a munkaképes korúak száma éppen hogy eléri a négyszázat. 150 a munkanélküli, közülük az idén nyolcvanan vehetnek részt a közmunkában. A lakosság több mint fele cigány. A Tamási kistérségben a munkanélküliségi ráta a legmagasabbak egyike, munkalehetőség nincs. A fürgedieket egyébként sem szívesen alkalmazzák, mert a település nagyon rosszul megközelíthető.

„Vagy a származása miatt nem” – állítja egy fiatalember, de a nevét nem árulta el. Örülnie kell a közmunkának is, több mint három éve nincs munkája, a 47 ezer forint mégiscsak több mint a segélyként kézhez kapott 22 800. Ám amikor az ellentétekről kérdeztem, csak annyit mond, vannak ilyenek.

Egy fiatal roma nő a falu központjában az óvoda bejáratához tolja a babakocsit, két év körüli kislány ül benne. Ebéd után viszi haza a másik gyermeket. A kislánynak nem volt kedvére az indulás, a csoport szobatévéjén a Kisvakond meséjét nézte barátaival. Az intézménybe 39 gyerek jár, akikből az óvónők elmondása szerint hat nem roma.

Az egyik óvónő csak név nélkül hajlandó beszélni a falubeli ellentétekről. Azt mondta, előfordult, hogy az egyik szülő nem tűrte, hogy a gyerekéhez egy másik hozzáért, játszani akart vele. A szülő és gyermek magyar volt, a másik gyerek roma származású.

„Nem ritka, hogy két szülő összeveszik. A gyermekeken is észrevenni néha ezt a fajta ódzkodást, még ha ez bennük nem is tudatos, ám mégsem mondanám jellemzőnek. A szülőknél inkább tekinthető általánosnak az ellentétek megnyilvánulása. Folyamatos probléma a tetű, ami egyébként a magyar gyerek hajába is belemegy, emiatt is sok a vita. De sokszor már ők sem tudják, miért van ez az ellentét, egyszerűen csak van” – mesélte az óvónő.

„Egy neked, egy nekem” – Cigány kocsma, magyar kocsma?

Az utóbbi években a zsákfaluban élő romák és nem romák között komoly szakadék alakult ki. Ezzel Barkóczi József, a település fideszes polgármestere is tisztában van. Ezt a szakadékot, ahogy mondta, talán már soha nem lehet betemetni. Az ellentétek évek óta csak egyre nőnek. A faluban csak alsó tagozatos iskola működik, összevont osztályokban tanulnak a gyerekek. „Sok a fegyelmezési probléma, emiatt is sok a vita. Gyakran még én is eljárok az iskolába, hogy beszélgessek a fiatalokkal” – mondta. A Fürgeden töltött egy nap alatt munkatársunk egyszer sem látott példát arra, hogy egy roma az utcán egy nem romával sétáljon, beszélgessen. Ez ugyan még nem támasztja alá, hogy a falu kettészakadt volna, az viszont annál inkább, amit az egyik roma fiatal mondott. Állítása szerint a faluban van egy kocsma, ahová a romák járnak, meg a másik, ahová a magyarok. S ha bál van, akkor az vagy a romáké vagy a magyaroké.

Ám a legfőbb kérdés az, hogy egy olyan településen, ahol a lakosság nagy része szegény, napról napra él, legyen az roma vagy nem roma, feloldhatók-e az ellentétek, vagy a polgármester által említett szakadék tovább mélyül és szélesedik? Létezik-e megoldás egy olyan társadalmi problémára, amely nem csak ezen a – sokak számára még a térképen sem található – településen van jelen? S mennyire áll közel a robbanáshoz a puskaporos hordó, melynek a neve: magyar társadalom?

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára kérdésünkre először is összefoglalta, hogy a magyar kormány nemcsak végigvitte a múlt évi soros uniós elnöksége alatt az Európai Uniós Roma Stratégia elfogadását, hanem elfogadta a nemzeti stratégiát is. Ám szerinte a megoldást nem szabad kizárólag a roma kérdésre keresendő válaszként kezelni, a felzárkóztatás nem lehet szegregált.

„Az utóbbi évtizedekben a jelentős célzott támogatások ellenére a probléma tartósan megmaradt. Elsősorban a szegénységet kell felszámolni, s ezen belül a különféle hátrányos helyzeteket. A TÖOSZ együttműködik Balogh Zoltán államtitkárságával, hogy a megfelelő megoldást minél előbb megtaláljuk. Vannak olyan szegény, hátrányos helyzetű települések, ahol a probléma kezelése jó irányba indult el. Mi azt valljuk, hogy a jó megoldásokat a többi településnek is meg kell ismernie, mivel nem lehet beletörődni abba, ami jelenleg van Magyarországon. Nem szabad megvárni, hogy olyan társadalmi konfliktushelyzet alakuljon ki, amely erőszakos cselekményekbe torkollhat. Ezt nem engedhetjük meg” – fejtegette Zongor Gábor. Hozzátette azt is, hogy a legmegfelelőbb megoldás a probléma kezelésére az lenne, ha a szegény településeken vagy elérhető közelségükben lenne megfelelő számú munkahely. A kormány meg akarja oldani az önkormányzatok likviditási gondjait, így elvárható, hogy az önkormányzati hatáskörben maradó kötelező feladatokhoz a teljes fedezet a települések rendelkezésére álljon, amikor majd az új önkormányzati törvény életbe lép. Ám addig már csak háromnegyed év van csak hátra, és nagy kérdés, hogy ez valóban így lesz-e.

Csak felületi kezelés a közmunka és a földprogram

Dománszky Zoltán szociológus, a bonyhádi családsegítő szolgálat munkatársa azt állítja, hogy a szociális földprogram, a különféle közmunkaprogramok csak arra jók, hogy elodázzák a probléma megoldását, a szegénység felszámolását. „Sokan, akik havi több százezer forintot keresnek, nemigen tudják mit jelent 22 800 forintból élni. Hiszen körülbelül annyit vagy ennél többet költenek egy vasárnapi ebédre. Így nehéz átélni, mit jelent a szegénység, s még nehezebb olyan intézkedéseket hozni, melyek javítanak a kilátástalan helyzetben lévőkön” – mondta. A szociológus hozzátette, a válság sújtotta térségekben az alkalmi munkák bérei is csökkentek, mivel a munkanélküliség egyre csak nő.

„Már nem lehet azt a frázist sem puffogtatni, hogy aki akar, az talál magának munkát, ahogy azt sem, hogy aki nem dolgozik, az valójában nem is akar dolgozni. Ráadásul rengeteg a kalandor, aki kihasználja a szerencsétlen, reményvesztett emberek helyzetét. Külföldi munkát ígérnek nekik, aztán vagy el sem viszik őket dolgozni, vagy ha mégis, éhbérért hajtják őket, s közben ezek az emberek haza sem tudnak jönni. A mélyszegénységben élők között magas az aluképzettek aránya is, az emberek többsége kilátások nélkül, napról napra él.” Dománszky Zoltán a veszélyeket Zongorhoz hasonlóan látja: „A legrosszabb az, hogy az ország nem is tud hosszú távú megoldást ennek az egyre szélesebb rétegnek a problémájára. A közmunka és a földprogram csupán felületi kezelést jelentenek. A társadalmi konfliktusok így egyre erősödnek, hiszen az emberekben egyre nő a feszültség. Ez megjelenhet abban is, hogy a romák és nem romák nem beszélnek egymással, de a helyzet – bár ne történne meg – még jobban elmérgesedhet” – mondja a szociológus. Alátámasztja vélekedését, hogy a fürgedihez hasonló társadalmi feszültségek egyre több településen jelennek meg. Főleg a munkanélküliség által leginkább sújtott, leghátrányosabb helyzetű kistérségekben csökken az emberek egymás iránti toleranciája.

További cikkek a rovatból
Roma fiatalok Londonban I. Roma fiatalok Londonban I.
Balogh Csaba öt éve ment ki Londonba, egy jobb élet reményében. Terveiről, munkájáról mesélt a fiatalember, aki idehaza gyerekkorát a berkeszi és tiszadobi nevelőotthonban töltötte. Nézze meg videónkat!
Tehetség, tudás, pályázat Tehetség, tudás, pályázat
Az olvasást, a tanulást népszerűsítő kampány indult a Roma Oktatási Alap (Roma Education Fund - REF) támogatásával. A programsorozat első eleme egy videó, amelyben cigány fiatalok rappelnek a tudás fontosságáról. Kampány indult A Tudás hatalom címmel, amelynek keretein belül slam poetry versenyt is hirdettek. A Wikipédia szerint a slam poetry egy olyan alulról szerveződő esemény, ahol a résztvevők saját verseiket, műveiket adják elő pár percben, és ezek után értékelik egymást. Célja egymás szórakoztatása, kisebb hírnév szerzése, az elgondolkodtatás. A klip főszereplői - a Telepy utcai diákok mellett - Horváth Kristóf, Horváth Gyula, egy autóalkatrész gyártó cég vezetője, Balogh Vera, a Pesti Magyar Színakadémia tanulója, Oláh Edmond, pincértanuló, Váradi Márk, a Közgazdasági Politechnikum tanulója, Pászik Cristopher gimnáziumi tanuló, valamint Lovas Emília, Orsós Róbert és Farkas Franciska.
TTT 2013-14 – Újra színpadon a PanoDráma előadása TTT 2013-14 – Újra színpadon a PanoDráma előadása
Életpályamodell vagy pályaelhagyás. Százhúszezer forint vagy hatezer svájci frank. Pofozkodó tanár vagy tanárverő diák. Cigány a földszinten, paraszt az emeleten - integrált oktatás. Ezekről volt szó a Hátsó Kapu színpadán, a közoktatás mai állapotáról szóló PanoDráma darabban. Nézze meg az előadásról készült videónkat!
Online rádiós fúzió Online rádiós fúzió
A jelek szerint összeáll a két roma online rádió, a C-Street és a Rigó Rádió. Mindkét adó szinte azonos időben indult, még 2011-ben. A vezetők, Jánoska István és Zsiga Ottó eltérő ízlést akart kielégíteni, most viszont úgy gondolják, hogy ideje összefogni és egyesíteni az erőiket, összehangolni az elképzeléseiket. Elmondták, hogy eddigi működésük alatt rengeteg nehézséggel kellett szembenézniük, de Szilvásy István biztosította őket támogatásáról. Munkájukat továbbra is a megszokott csapattal folytatják. Stábunk megkereste őket.
“Nácik, takarodjatok!” “Nácik, takarodjatok!”
A "becsület napi" megemlékezésre érkezők és az antifasiszta ellentüntetők ellepték el a Budai Várat. Rendőrkordon választotta el egymástól a két csoportot.
A Nő és az eltakarítás A Nő és az eltakarítás
- Rendet kell rakni, rakni, el kell pakolni, pakolni! Minden szanaszét! Segítsen már valaki, a rohadásba! Nem halljátok? Felállni! – veszem ki a lányom kezéből a távirányítót. Ott döglik a fotelban, és hiába kiabálok, úgy tesz, mintha semmit nem hallana. Alkalmi süketek. Nekem meg csak azon jár az eszem, hogy anyámék két nap múlva megérkeznek, és a ház szalad, nem lett kipakolva, ahogyan azt a telefonban hazudtam. Jönnek, hozzák a kicsi Franciskát is, a legújabb szerzeményüket.
Kampány a nőkért Kampány a nőkért
A pécsi "Színes gyöngyök" színt visznek a város életébe. Évek óta újabb és újabb ötletekkel rukkolnak elő, hogy a híres-hírhedt Meszes városrészében minőségi programokat kínáljanak a romák részére. Várnainé Orsós Anna azonban legújabb ötletével nehéz fába vágta a fejszéjét. A családon belüli erőszak ellen indított kampányt, mert úgy véli, ez nem része a cigány hagyományoknak, hanem csupán egy rossz beidegződés.
„Hagytuk, hogy idáig aljasodjon a politika” „Hagytuk, hogy idáig aljasodjon a politika”
Az idén tavasszal alakult Magyarországi Cigány Párt szeretné megmérettetni magát a 2014-es országgyűlési választáson. A roma szervezet vezetése bizakodó, és reálisnak látják a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges 250 ezer szavazat megszerzését...
Szeretem a hazámat Szeretem a hazámat
Több ezren gyűltek össze szombaton az Alkotmány utcában, hogy az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozzanak. Beszédet mondott több civil szervezet képviselője is, köztük Mércse Pál, a Város Mindenkié aktivistája, aki elmondta: " azoknak a cigány magyaroknak a nevében is beszélek akik eddig nem tudták kimondani, ezért kimondom helyettük is: Szeretem a Hazámat!
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink