A médiában látható cigányképről

Örökzöld téma a szemináriumon

Ironikus gratuláció egy majdnem gyűlöletkeltő film rendezőjének, újabb megerősítések arról, hogy a médiában kriminalizált a romakép. A finneknél is hasonló a helyzet, és náluk is vannak vicces rapperek. Konferencia a romák magyar és a finn médiaábrázolásról.

Hogyan ábrázolja a cigányságot a média Magyarországon és Finnországban? Ez volt a Kesztyűgyár Közösségi Házban megrendezett, „A média szerepe az esélyegyenlőség megteremtésében” című szeminárium központi témája. A magyar és finn szakértők a híradásokban a romákról képet kialakított vizsgálták, és azt, hogy a kisebbség milyen képet közvetít magáról a többségi társadalom felé.

A rendezvény célként tűzte ki, hogy a romákról kialakult képet megvizsgálják, és gátat szabjanak a szélsőjobboldali propagandának, amely folyamatosan árad saját médiájukból. Szira Judit, a Roma Oktatási Alap igazgatója és Leena Pasanen, a Finnagora igazgatója nyitotta meg a találkozót, majd közvetlenül utána Salamon Andrásnak a „10 év múlva” című filmjét vetítették. A rendező, aki a Budapesti Kommunikációs Főiskolán is tanít dokumentumfilm-készítést, beköltözött a Nógrád megyei Magyargécre, a cigánysorra. A program célja egyrészt az volt, hogy filmkészítésre tanítsa az ott élő, többnyire fiatal romákat, másrészt hogy a résztvevők megismerkedjenek ezzel a munkakultúrával. Mindezt nulla forintból, önkéntesek közreműködésével valósulhatott meg, a módszertant pedig már tanítják az ELTE szociológia karán.

Az ebédszünet után a médiában megjelenő gyűlöletbeszédről volt szó. A témát Szirmai Norbert moderátor ironikus dicsérettel vezette fel. Gratulált Kálomista Gábornak, a Marian Cozma meggyilkolását ál-dokumentumfilmben feldolgozó producernek a Magyar Olimpiai Bizottságtól kapott Fair Play díjához. Mint később Monori Árontól, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál dolgozó médiaelemzőtől megtudtuk, az akkor még ORTT néven működő hatóság vizsgálta a Szíven szúrt ország című filmet. Kétféle szakvélemény készült, az egyik szerint gyűlöletkeltő volt a mű, a másik szerint viszont a gyűlöletkeltés nem érte el azt a szintet, ami alapján eljárást kellett volna indítani. A hatóság a második szakvéleményt támogatta… Monori Áron a neki feltett kérdésekre legtöbbször azzal válaszolt, hogy a magánvéleményét mondja el, és hogy ő az elemző részen dolgozik, ahol nem lehet dönteni és büntetni.

„Legtöbbször a bűnözéssel és a cigányokra vonatkozó politikai intézkedésekkel kapcsolatosan szerepelnek a romák a médiában” – fogalmazott Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont igazgatója. Mindezt alátámasztják a Monori Áron által ismertetett hatósági statisztikák is, amelyek szerint a kisebbségek közül a cigányság szerepel a legtöbbet a médiában, mégpedig a bűnözéssel, balesetekkel kapcsolatos témákban, és a bulvár anyagokban. Hozzátette, hogy a különböző talkshow-kban általában olyan romák szerepeltek, akik erősíthették a nézőkben az előítéletességet.

A heves vitában szóba került Marian Cozma meggyilkolása, illetve a tatárszentgyörgyi romák lemészárlása. A szópárbaj résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a Cozma-ügyben a gyász jóval nagyobb hangsúlyt kapott, szemben a romagyilkossággal, ahol sokszor még az áldozatok nevét sem említették meg. Egy hozzászóló azt hangsúlyozta, hogy a Marian Cozma elleni halálos késelés egy szórakozóhelyen elkövetett bűncselekmény volt, míg Tatárszentgyörgyön kifejezetten faji indíttatású gyilkosság történt.

Setét Jenő polgárjogi aktivista arról érdeklődött, hogy romaként tehet-e cigányellenes kijelentést a médiában, vagy ez esetben felmenti őt a származása. Azt nagyjából mindenki tudta, hogy Jenő éppen egy Forgács István elleni vitára készült, de tagadta, hogy ennek kapcsán kérdezett volna. „Csak vigyázni szeretnék, nehogy ebbe a hibába essek” – mondta, komoly derültséget keltve a teremben. Ezután jött a nap talán leghangzatosabb kijelentése: „vannak hülye, rasszista cigányok is, meg persze, nem cigányok is.” Ezt szintén Setét Jenőtől hallottuk.

Az utolsó szekcióban lehetőséget kaptunk arra, hogy bemutassuk a sosinet.hu-t. Móricz Ilona és Papinot Ferenc beszélt az előzményekről és a tapasztalatokról, valamint a honlap jövőjéről is. Ugyanitt Bársony Kata a Romédia Alapítványt mutatta be, Messing Vera pedig legújabb kutatását ismertette. A közönség összeállítást láthatott, a roma főszereplőkkel készített reklámokból. A fotók húsvét hétfőig, azaz április 9-ig megtekinthetők a Máytás téri (VIII. ker.) Kesztyűgyár Művelődési Házban. A finnek által hozott roma rap csapat a humor eszközével harcol a sztereotípiák ellen. A GG Caravan klipjét eddig csaknem egymilliószor nézték meg a YouTube-on.

Papinot Ferenc, Varga Attila