Beszélgessünk

A médiában látható cigányképről

2012. március 31. | admin

Örökzöld téma a szemináriumon

Ironikus gratuláció egy majdnem gyűlöletkeltő film rendezőjének, újabb megerősítések arról, hogy a médiában kriminalizált a romakép. A finneknél is hasonló a helyzet, és náluk is vannak vicces rapperek. Konferencia a romák magyar és a finn médiaábrázolásról.

Hogyan ábrázolja a cigányságot a média Magyarországon és Finnországban? Ez volt a Kesztyűgyár Közösségi Házban megrendezett, „A média szerepe az esélyegyenlőség megteremtésében” című szeminárium központi témája. A magyar és finn szakértők a híradásokban a romákról képet kialakított vizsgálták, és azt, hogy a kisebbség milyen képet közvetít magáról a többségi társadalom felé.

A rendezvény célként tűzte ki, hogy a romákról kialakult képet megvizsgálják, és gátat szabjanak a szélsőjobboldali propagandának, amely folyamatosan árad saját médiájukból. Szira Judit, a Roma Oktatási Alap igazgatója és Leena Pasanen, a Finnagora igazgatója nyitotta meg a találkozót, majd közvetlenül utána Salamon Andrásnak a „10 év múlva” című filmjét vetítették. A rendező, aki a Budapesti Kommunikációs Főiskolán is tanít dokumentumfilm-készítést, beköltözött a Nógrád megyei Magyargécre, a cigánysorra. A program célja egyrészt az volt, hogy filmkészítésre tanítsa az ott élő, többnyire fiatal romákat, másrészt hogy a résztvevők megismerkedjenek ezzel a munkakultúrával. Mindezt nulla forintból, önkéntesek közreműködésével valósulhatott meg, a módszertant pedig már tanítják az ELTE szociológia karán.

Az ebédszünet után a médiában megjelenő gyűlöletbeszédről volt szó. A témát Szirmai Norbert moderátor ironikus dicsérettel vezette fel. Gratulált Kálomista Gábornak, a Marian Cozma meggyilkolását ál-dokumentumfilmben feldolgozó producernek a Magyar Olimpiai Bizottságtól kapott Fair Play díjához. Mint később Monori Árontól, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál dolgozó médiaelemzőtől megtudtuk, az akkor még ORTT néven működő hatóság vizsgálta a Szíven szúrt ország című filmet. Kétféle szakvélemény készült, az egyik szerint gyűlöletkeltő volt a mű, a másik szerint viszont a gyűlöletkeltés nem érte el azt a szintet, ami alapján eljárást kellett volna indítani. A hatóság a második szakvéleményt támogatta… Monori Áron a neki feltett kérdésekre legtöbbször azzal válaszolt, hogy a magánvéleményét mondja el, és hogy ő az elemző részen dolgozik, ahol nem lehet dönteni és büntetni.

„Legtöbbször a bűnözéssel és a cigányokra vonatkozó politikai intézkedésekkel kapcsolatosan szerepelnek a romák a médiában” – fogalmazott Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont igazgatója. Mindezt alátámasztják a Monori Áron által ismertetett hatósági statisztikák is, amelyek szerint a kisebbségek közül a cigányság szerepel a legtöbbet a médiában, mégpedig a bűnözéssel, balesetekkel kapcsolatos témákban, és a bulvár anyagokban. Hozzátette, hogy a különböző talkshow-kban általában olyan romák szerepeltek, akik erősíthették a nézőkben az előítéletességet.

A heves vitában szóba került Marian Cozma meggyilkolása, illetve a tatárszentgyörgyi romák lemészárlása. A szópárbaj résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a Cozma-ügyben a gyász jóval nagyobb hangsúlyt kapott, szemben a romagyilkossággal, ahol sokszor még az áldozatok nevét sem említették meg. Egy hozzászóló azt hangsúlyozta, hogy a Marian Cozma elleni halálos késelés egy szórakozóhelyen elkövetett bűncselekmény volt, míg Tatárszentgyörgyön kifejezetten faji indíttatású gyilkosság történt.

Setét Jenő polgárjogi aktivista arról érdeklődött, hogy romaként tehet-e cigányellenes kijelentést a médiában, vagy ez esetben felmenti őt a származása. Azt nagyjából mindenki tudta, hogy Jenő éppen egy Forgács István elleni vitára készült, de tagadta, hogy ennek kapcsán kérdezett volna. „Csak vigyázni szeretnék, nehogy ebbe a hibába essek” – mondta, komoly derültséget keltve a teremben. Ezután jött a nap talán leghangzatosabb kijelentése: „vannak hülye, rasszista cigányok is, meg persze, nem cigányok is.” Ezt szintén Setét Jenőtől hallottuk.

Az utolsó szekcióban lehetőséget kaptunk arra, hogy bemutassuk a sosinet.hu-t. Móricz Ilona és Papinot Ferenc beszélt az előzményekről és a tapasztalatokról, valamint a honlap jövőjéről is. Ugyanitt Bársony Kata a Romédia Alapítványt mutatta be, Messing Vera pedig legújabb kutatását ismertette. A közönség összeállítást láthatott, a roma főszereplőkkel készített reklámokból. A fotók húsvét hétfőig, azaz április 9-ig megtekinthetők a Máytás téri (VIII. ker.) Kesztyűgyár Művelődési Házban. A finnek által hozott roma rap csapat a humor eszközével harcol a sztereotípiák ellen. A GG Caravan klipjét eddig csaknem egymilliószor nézték meg a YouTube-on.


Papinot Ferenc, Varga Attila

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink