Beszélgessünk

Magyarországon is ciki rasszistának lenni?

2012. március 31. | PoFa

A Rasszizmus szívás címmel négy kisfilm került fel a YouTube videómegosztóra. A történetekben az alkotók olyan élethelyzeteket szerettek volna bemutatni, amelyek a romákkal rendszeresen megtörténnek, és az őket ért megaláztatásokra nem érkezik válasz.

A villamosmegállóban

Két lány arról beszélget a villamosmegállóban, hogy nincs jegyük, de nem is kell, mert ezen a villamoson sosem jár ellenőr. Ekkor megjelenik egy roma fiú, és le akar ülni melléjük. A lányok magukhoz szorítják a táskájukat. A fiú ekkor ezt mondja: „egy rasszista magához szorítja a táskáját… Provokál, hogy vegyem el a csicsás táskáját és rúgjam el a fenébe, de én nem ezt teszem…” Ekkor eldurrant egy papírzacskót, a lányok pedig megijednek. Végül, amikor felszállnak a villamosra, a fiú előviszi a BKV-ellenőr karszalagját.

A bárban

Egy fiatal szőke lány telefonon veszekszik pasijával, majd öltönyös, finom férfiakat pillant meg. Odamegy hozzájuk tüzet kérni, de mikor látja, hogy cigányok, meglepődik, és inkább még sem kér tüzet. Kiszalad a bárból, majd egy szakadt Skodával megérkezik a pasija, árpádsávos csuklószorítóval a kezén. A fickó vezetés közben sört iszik. A bárban bort kortyolgató roma férfi hívja a rendőrséget, és bejelent egy ittas vezetőt…

Lakáskiadás

Egy roma férfi lakást szeretne kivenni egy nyugodt, elegáns belvárosi házban. A tulajdonos nő nem akarja kiadni neki. Azt mondja, hogy a lakást már kivették, mire a férfi többet kínál, mert neki „kell ez a lakás”. Némi huzavona után a férfi megemlíti, hogy a nagybátyja az adóhatóságnál dolgozik, és biztos érdekli őt, hogy a lakást számla nélkül adják ki. Erre a nő behívja…

A fodrászatban

Egy nő új szeretőjéről áradozik a roma fodrászlánynak. Később azt mondja a lánynak, hogy mennyire ügyes fodrász. „Ehhez meg a zenéhez nagyon értetek.” Amikor fizetne, nem találja a pénztárcáját, és meggyanúsítja a fodrászt. Hívni akarja a rendőrséget, amire a roma lány így reagál: „Én meg felhívom a férjét. Biztos érdekelni fogja, hogy hol hagyhatta a pénztárcáját. Talán a fiatal szeretőjénél, annál az Adonisznál…” A hűtlen feleség elnézést kér, és kimegy a szalonból.

Szélsőséges átdolgozás

Az átdolgozásban –amelyet azóta már töröltek a YouTube-ról – úgy van összevágva a megállóban játszódó jelenet, mintha a roma fiú el akarná lopni a lányok táskáját, közben hangalámondással, a romákat gúnyoló akcentussal azt mondják: kell pénz drogra, muszáj kirabolnom ezeket…

Az érdeklődés nagy volt

A videókat néhány hét alatt több százezren nézték meg, a hozzászólási lehetőséget viszont pár nap után letiltották, mert számos szélsőséges komment érkezett. A videókat azonban addigra sokan letöltötték, majd újra feltették a videómegosztóra, kommentelési lehetőséggel. Az egyik szélsőjobboldali médium felhívást írt az olvasóihoz, hogy dolgozzák át a videókat, ám végül csak egy átdolgozás született. A YouTube működtetői már azt is levették, szerzői jogsértés miatt. De még így is látható volt csaknem egy hónapig.

A média érdeklődőnek bizonyult, a film készítőitől többen interjút kértek, az ATV-n le is játszották a videókat.

Annak tetszett, akinek nincs eszköze a megalázás ellen

A romák nagy része először lelkesedéssel fogadta a videókat. Sokan magukra ismertek a lakáskiadásokról szóló történetben éppúgy, mint a villamosmegállóban játszódónál, ahol a roma srác mellett ülő két nő magához szorítja a táskáját. De a romák közül sem mindenkinek tetszettek a filmek. Bari Judit etológus, filmkészítésben is jártas roma közösségfejlesztő azt mondja, hogy a cigányok közül sokan azt hiszik, nekik készültek a videók. A többségnek azért tetszenek a filmek, mert ők sem reagálnák a megalázó szituációkra. De akinek van eszköze, önbizalma, annak ez nem jön be.

„Csak azért nincs értelme videót csinálni, hogy megelégedettséggel teljünk el” – mondja Bari Judit. „Ráadásul a mai helyzetben, amikor az erőszakszervezetek bilinccsel lépnek fel gyerekek ellen, mint tették azt Sajókazán (az esetről itt), egyáltalán nem tűnik viccesnek például a villamosmegállóban látható jelenet. Ebben a megalázásra egy papírzacskó eldurrantásával reagál a roma fiú, és megijeszti a tőle elhúzódó lányokat. Ez lenne a válasz az egzecíroztatásokra?”

Bari Judit szerint kizárólag az eszköz volt jó, mert most a társadalomban van fogadókészség az ilyen videókra. Nem csak a fiatalok neteznek, és egy jó üzenet gyorsan terjed. Ugyanakkor veszélyes, ha jó eszközökkel rossz tartalmat közvetítenek. „Ha ezt tíz évvel ezelőtt csinálják, akkor lassan és bizonyos körben terjed, kevesekhez jut el, de most nagyon gyorsan, nagyon sok emberhez jutottak el ezek a videók.”

Csak az furcsa, hogy a romák visszaszólnak

Mester Sándort, a Rasszizmus szívás videók producerét is meglepte, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sokan látták a videókat, hiszen ők csak átküldték ismerősüknek a linket, nem szerveztek mellé semmilyen kampányt. Így is néhány hét alatt több százezres nézettséget produkáltak. „A reakciókból azt gondolom, hogy az embereknek nincs humora” – véli Mester Sándor. – „Ártatlan poénok vannak a filmekben, de belefértek volna durvábbak is. Magyarországon nem tudják elfogadni, ha egy roma győztes helyzetben van. A liberálisnak nevezett oldalra is jellemző, hogy áldozatnak szereti látni a cigányokat. Nem szokták meg, hogy a cigányok kiállnak magukért.”

A villamosmegállói jelenet, amelyikben a két lány magához szorítja a táskáját, amikor a roma fiút meglátják, belekerül egy másik társadalmi kérdés is. A két lánynak ugyanis nincs jegye, míg a roma fiú, mint a végén kiderül, ellenőr. A lakáskiadás esetében a visszautasított roma szereplő az adóhatóság említésével ijeszti (fenyegeti) meg a főbérlőt, és az ajtó így nyílik meg előtte. Ebben a két rövidfilmben az elfogadott, bár nem korrekt viselkedésre olyan módon reagálnak a megbántott romák, amit a magyar társadalom ma nem fogad el. Erre Mester Sándor azt feleli, hogy nem ezzel van bajuk azoknak, akik az antirasszista kampányra rasszista megjegyzésekkel reagálnak, hanem azzal, hogy a filmben mindezeket egy cigány mondja.

„Ez csak fikció, a valóság nem ez, hanem hogy a rendőr zsarolja cigányt” – mondja Mester Sándor. – „Borsodban sokszor harmincezer forintra büntetik egy kopott gumi miatt. Ha határozottabban lép fel egy cigány, az már mindjárt problémát okoz, pedig miért ne lenne feszült, amikor etnikai alapon folyton diszkriminálják. Sok cigány embernek nem telik el úgy egy hete sem, hogy ne aláznák meg. Amit a videókban bemutatunk, semmi ahhoz képest, ami naponta megtörténik. Egyébként nem csak ennél a videónál jellemző, hogy a nácik támadják. Majdnem mindent támadnak, és nyomdafestéket nem tűrő kommenteket írnak.” Mester Sándor szerint az a legrosszabb, ha semmit nem lépünk az erősödő szélsőjobb ellen. Tudták, hogy támadásoknak lesznek kitéve, de azt akarták, hogy terjedjen: rasszistának lenni ciki!

Bari Judit viszont úgy véli, sokszor jobb nem megtenni valamit, mint előre nem látható hatást kiváltani. „A hatás előzetes felmérése nélkül csak alkotóról, és nem felelős alkotóról beszélhetünk” – mondja Bari Judit. – „Tesztelni kell a hatást, és ez szerintem nem történt meg, bár nem ismerem az alkotókat. Ez szakmai hiba. Lehet, hogy egy-két cigányt megkérdeztek, de ennél több kellett volna. A téma nagyon bonyolult és súlyos, óriási a felelőssége annak, aki megnyilvánul ebben a kérdésben. Egy ilyen film társadalmi interakció. Nem olyan, mintha kiállítom egy művem egy alternatív galériában, és csak az a kérdés, hogy a kriksz-kraksz festményem milyen”. Bari Judit hozzátette, az alkotók nem ismerik a cigányság beágyazódását a magyar társadalomban és nem tehetik meg, hogy helyettük üzennek.

A magyarok a múltban élnek

Zsiga Alfonz az Egyesült Államokban diplomázott, korábban a Rádió C ügyvezető igazgatója volt. Újságíróként is dolgozott, számos roma újságírónak adta már át tapasztalatait. Úgy véli, hogy a filmek amerikai mintára készültek, de nem lehet mechanikusan átvenni a példát egy teljesen más fejlettségi szintű és kultúrájú országból.

„Egy antirasszista kampány esetében sem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar gondolkodást és a cigányok helyzetét a magyar társadalomban” – állítja Zsiga Alfonz. – „Mindig azt mondom, hogy csak a közös történelem hangsúlyozásával lehet sikert elérni. Ezért is tetszik nekem a Makai István vezette Fővárosi Cigány Önkormányzat jelmondata, miszerint »Múltunk közös lesz a jövőben is«. Látni kell, hogy a magyarok a múltban élnek, gazdag a történelmük és büszkék erre. A magyar történelemben óriási a szerepe a cigányságnak, több mint hatszáz éve élünk itt. Ott voltunk a szabadságharcoknál, sőt, a Don-kanyarnál is. Ezt kellene megértenie sokaknak, ezért ezt kellene hangsúlyozni.”

Zsiga Alfonz szerint a jogvédőknek rengeteg energiáját és idejét viszi el, hogy harcolnak például a cigánybűnözés kifejezés ellen, pedig a valódi probléma nem a szóhasználat. „A legnagyobb gond, hogy az esélyek nem egyenlőek” – mondja Zsiga. – „Ha ugyanannyi esélyem van, mint másoknak, és jó munkát végzek, sikeres vagyok, akkor mit érdekel, hogy valakik cigánybűnözést emlegetnek. Én bűnöző vagyok? Nem. Akkor mit foglalkozzam ezzel? A baj az, hogy ma Magyarországon a cigányok hátrányból indulnak, más oktatást kapnak, és így a végén kevesebb az esélyük a munkaerőpiacon.”

Az egykori újságíró azt mondja, a legtöbb romákkal kapcsolatos kampány arról szól, hogy meg akarják szerettetni a romákat azokkal, akik előítéletesek velük szemben. Szolidaritást akarnak kicsikarni azokból, akikben nincs együttérzés, ezt pedig nehéz elérni. „Azt mondják, hogy a magyar társadalom hetven százaléka előítéletes, ez borzalmas nagy arány. Ezeket az embereket nem lehet arról meggyőzni, hogy a romák valójában nem is olyanok, amilyeneknek gondolják őket. Ráadásul most a hatalom is segíti a szélsőjobb megerősödését. Korábban a MIÉP is mondott hasonlókat, mint a Jobbik, akkor is nehéz volt küzdeni ellenük, de most egyértelmű támogatást kapnak, nem tudni, mennyire erősödhetnek meg.”

Összességében tehát a Rasszizmus szívás!-nak azt a célt sikerült elérnie, hogy az internetezők már beszélnek egy súlyos társadalmi problémáról, de jól látható, hogy a szélsőjobb rendkívül aktív az internetnek ezen a területén. Azonban egy szélsőséges nézetek ellen fellépő kampány esetében nem számíthat sikernek önmagában az, ha egy filmet rövid idő alatt sokan néznek meg. A hatását kötelező előzetesen felmérni, mert csak ennek birtokában lehet a jó üzenetet megfogalmazni.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink