Romanes

Pala lende mukline o telepo

2012. április 10. | Forgács Marietta

Tela efta bersh karing deshupanzh miji romengi situacia kerdyilas majlashi nais le teleposko opre dyinipesko programoske. Pe majbut than, kaj shtartolindas, le gazhe chi dikhline vojasa. Vi kado sas ande Tolna thaj ande Baranya medya, de sar gelas e vrama le gazhe majpalal avri aviline le romenca ande kadal gava.

Pahosko dugo. Kado phenel o Bogdán József, hoj sostar melalo-j vi leski korr, kana gelam lende. Kaj o kazan sikavel. „Ande bare shil si kana o paji pahosajvel. Te katsavo si, atunchi o paji, ke o kazan xasaajvel.” – phendas o rom, kon karing shtarvardesh bershengo-j, kade sar kanagodi ande lasho nevo kher trajinasas.
De o Bogdán József thaj leski famiija numa unyi bershenca majanglal trajon ande kado gav, dulmut pe jekh telepo beshline, ande Pero, kothe karing ande jekh bish negyzetmeterosko kher bandyilas pe suno pesko shero, thaj sako detehara ushytilas opre peske romnyasa, thaj shtar shavorenca khetane. Varikana a Pero ketcavo than sas, kaj ingerdas majdur o chorripe zhi pesko mulimo. „Vi mange nas pharo te sityuvav, kothe rakhadyilem vi me. Sityilam, sar vi mure shavora, te del o brishind, sogodi chikale avla. Akanak aba kaver e situacia. Ande majlashi situacia si, ande jekh baro kher shaj trajinas, nais kadale programoske.” – phendas o Bogdán József.
O rom pe kodo programo gindindas, so o varalja guvermento das ande, thaj 54 milliovura rup bishadas o Szocialisho thaj Butyako Minisztériumo, thaj duj bare fundamentura. (Magyarországi Cigányokért Közalapítvány thaj o Országos Foglalkoztatási Közalapítvány) (Dyin o telutno iskiripe!) Nias le programoske ijja familiji shaj parrudine tele e chorri sitaucia pe majlashi situacia.

Szocpolo vaj unzhulipe

Sako familija trin milliovura rup zhutipe xutyilas, sosa inke szocpolo, vaj unzhulipe shaj dine kodoleste. Filczinger Ágnes e romnyi, kon a gav tradel phandas amnege, kado programo as o legmajpharo butyi ande pesko trajo, de kade hatyarel, sasles hatyaripe, ke zhutindas le chorre familijange.
E zhuvlyi loshal kodoleske, hoj na numa ando gav, te na vi ande kaver gava: pe Máza, Tevel, thaj ande Mucsi mishto fogadindine le manusha o programo. Anglunovar pharo sas, sas kana inke vi pe kodo sas le gaveske manusha, hoj te zhan khatar le rom, thaj vi avri phendine: vi lenge lasho avla kodol love, so le romenge den.
Pej Nagymányok le barvale gazhe kade kerdine, sar kamenas te kinen o kher, so vi jekh romani familija kamlas. Kade phirdas vi e Bogdán familija, mist kado aviline pej Tevel. Ba aba trin bersh pecindas kado, thaj naj gindo, hoj kothe trajol e Bogdán familija.
O Pecze Gábor, kon Máza (kaj jekh familija gelas) gavesko angluno manushi kodo vazdas avri, chi zhanel khanchi nasul vorba chi zhanel te phenel, o kher kaj trajon uzho-j, vi le gazhe kamenle.
Vi kado dikhlas e Filczinger Ágnes, kodol shtar fimilijanca, kon pe Varlaja aviline khanchi gindo naj. Kon vi anda o Peró gleas andej butyi, kodo rom, vi akanak butyi kerel.

E situacia pe Gyulaj

Pe Gyulaj, so na dur si khatar e Dombóvara, numa bish kilometerura. Vi kado gav palyazato das ande, hoj 14 romane familiji maskhar majlashe krujalipe shaj trajon. O angluno palyazato chi sikerulindas, de pe dujtovar aba 56 milliovura rup bishadas o ministeriumo. Le rom numa ande gav shaj tyindine khera, thja vi kadale kaj o onkormanyzato ashiline, na pe romenge anava iskirindine. Kade le gazhe chi xojajline zurales pel rom.
Pe Varalaja le rom majfeder phirdine, ke kothe le khera penge avile, thaj vi le mursh, vi le zhuvlya shaj sityiline. Pe Gyulaj nas sityipe. O Mitrovics Zoltan, kon le miniszteriumosko kerdas butyi sar mentori kodo phandas amenge: ande majnasul khera beshline romen alosarine avri, thaj vi kodo dikhline, kaske sode shavora si. De anda le love aba chi ashilas, hoj vi shaj te sityon, thaj butyi shaj te keren.

Az utánkövetés nehézségei

O kontrolaciovo e legmajphari butyi – kade gindij vi o Csörnyei László, kon ando Hosszúhetény gav tradel. „Amende ando nachilo bersh dyindine opre o telepo. Le integraciovosko zhutipesa, thaj o kontrolaciovosa misto kodo si gindo, ke kado aba korkoresa, amenge trubul te potyinas. Le rom, save ando programo si, majphares alkalmazkodin kaj jekh kaver situacia. Pe jekh kurko majbutvar zhan lende szocialisho butyari. Pa o romano telepo panzh familiji avilas ando gav te beshel, duj familji pej Pécsvarad költözindas, jekh apal pe Komló tyindas kher.
O Csörnyei László avri vazdas: naj ketcave gidnura le romane familijanca, sar khatar darajline le gazhe. Apal kadi dar chi kamline o programo, de akanak aba loshal kodoleske vi le rom, vi le gazhe.

Ekonomiaki situacia, thaj integraciovo

Dománszky Zoltán szociológusi kontrolalindas o programo. Sar phendas: loshal kodoleske, hoj si ketcavi ideja, ke kade le romane familiji kaske but shavora si nevo shajipe xutyiline khatar o trajo. „Kadal programoske pe majbut thana chi loshajline le gazhe, de pala jekh –duj shon vi von dikhline, hoj na numa le romange avla majlashe, de vi lenge, thaj vi le gaveske. Jekh gindo sas: hoj butyi naj. E ekonomiaki situacia naj lasho amenge, ke trubunos, hoj kadal zhene zhan butyi te keren. – phendas o szociologushi. Avri vazdas, hoj kon anda o Pero telepo avilas, majphaers line butyi, ke le gazhe avri hsnindine lengo nasul, thaj pharo than. Vi o diskriminaciovo kothej, thaj kade cerra shajipe si hopj le integraciovosko drom majsigo zhanen opre te resen kaj le gazhe kadal roamne familiji.

Karing 15 000 romenge kerdyilas majlashe le trajoski situacia
Le gava kadale: Abaújszántó, Bódvalenke, Dencsháza, Domaháza, Egercsehi, Füzér, Füzérradvány, Galambok, Garabonc, Gyulaj, Hangony, Hencida, Hidas, Kakucs, Kerecsend, Kiskunmajsa, Kisvaszar, Rudabánya, Sajóhídvég, Sirok, Somogyapáti, Sóshartyán, Szalonna, Szentegát, Szentgál, Szigetvár, Szomolya, Szúcs, Táska, Tiszabő, Tiszabura, Tornanádaska, Tunyogmatolcs, Uszka, Váralja, Vasboldogasszony, Zákány, Zalamerenye thaj Zalaszentjakab.

O program ande 2005 shtartolindas, thaj ande sako bersh 7-800 milliovura rup (forintura) das o guvermento – sar iskirondine po ministeriumosko honlapo – pe romene telepongo opre dyinipe, thaj sar von zhanen tela kadi vrama kraing 10-15 miji romenge kerdyilas majlashi lenge trajosi situacia.

További cikkek a rovatból
Amende pe angluno than si: Budai Zsanett, kon e Aldi zhuvlyaki romnyi kamlas te avel Amende pe angluno than si: Budai Zsanett, kon e Aldi zhuvlyaki romnyi kamlas te avel
Ande peske bishe bersha phirel e shukar romani shej, kon bares kamel te kiravel, thaj but kurke pe kodo sas, hoj voj te avla e angluni le Aldi boltake romnyake. Sunusaras, ba na la alosardine le zhene, de vi kade chi bunul, hoj zumadas ando tevevo. Voj kade dikhel pe peste, sar jekh edyseruvno, gavutni shej, kon akanak ande Peshta kerel butyi sar sociologushi. Kathe majna pale trubundas te pinzharel pesko romanipe, de pinzhardas vi bute romane iskiritorenca, makharenca, godyaver manushenca. Loshal peske trajoske, zhukarel hoj inke soske butya trubul te lasharel, kade ande cerra vrama zhal pesko internetosko blogo, kaj romane xabe sikavel ande.
Vorbisaripe Bordás Péter basszusgitaroshosa, kon jekh tashkasa pihrdas ande o Franciako them. Vorbisaripe Bordás Péter basszusgitaroshosa, kon jekh tashkasa pihrdas ande o Franciako them.
Muro papo primashi sas. Karing panzh bershengo somas, kana dasma jekh shukar cigni lavuta, ke kodo sas muro orokshego. Muro phral las, thaj inke pe kodo dyes mardas pe muro shero. Sar von phendine, but kerdine misto le zhenenge… - phenel lashe vojasa Bordás Péter basszusgitároshi, kana kodo pushelm, so xutyildas peske nepostar. – Kade, palpale te dikhav, vi me kade gindij. No, so te phanav inke pa mande? Akanak chaches pa kodo vorbij tuke, hoj kaj rakhadyilem, thaj kade majdur?
Zibano ande khanci Zibano ande khanci
Sas jokhvar jekh cigno grupporo, kon ande bari butyi linepe. Kodo gindinde, pa kdo virbina maj – khelipesa te sikaven -, pa soste le legmajbut zhene chi vorbon, vaj chi na zhanen khanchi pe kadi traba. Pa but thana avile kodol zhene, save rom, ungro, biboldo, khelara, gilyara, shavora khetane xutyildine, hoj po holokauszt (= porrajmos – le romen butyako- thaj xasajipesko legeri ingerdine) te seronpe.
Butyi thaj marno! Butyi thaj marno!
Bohkajipesko zhalipe shtartolindas khatar e Mishkolca zhi o Parlamento phujatar ande soste chorre, bokhale bibutyenge manusha zhan. Kaj o gruppo majbut foroske raja tordyindas kothe, kade phendine avri, hoj vi von kamen te boldaren o trajo. Misto le adovura phares trajon le cegura, thaj butyi naj ande le chorre gava.
“Pala shel bersh avla majlasho kodol kampanyi, so akanak keren angla o diskriminaciovo“ “Pala shel bersh avla majlasho kodol kampanyi, so akanak keren angla o diskriminaciovo“
Andi oficija, kaj o Ciprian Necula kerel butyi, pe sako than si variso andi soba: kucha, hajina, notebook, lyuvava, thaj but-but dulmutane trabi. “nashtig pav kathe thuvali” – phenel sar beshel kaj e mesalya, thaj peski faca buzhangli asajimo si. Pala kado sigo opre lel jekh lyuvava, thaj lelpe the phabarel. Pe pesko gad o Gogol Bordello si, na ande rajkane gada si opre urade. Sar kothe beshel le manusheske voja avelé te vorbisarel lesa.
Trajo ande murmunci Trajo ande murmunci
Andej Amerika pe kadal dyesa anda dudum kerde lampa, guglenca, thaj mashkara si. Amenda apal ande le zhene aven thaj zhan ande murmunci, memelyi phabaren, thaj duma den pa amare mule. Pinzharde rom pushlam, hoj lenge so jelentij le mulengo dyes, thaj kipura, muzhika, thaj filmosko kotor imbisaras.
Romani shtrategia thaj csehicko gruppo
Pala Balog Zoltán politikusheske bare vorba lashi muzhika shaj ashundam khatar jekh csehicko grupo, khatar o Gipsy.cz. Vi shaj zhanglamas, hoj ando Csehicko them chi kamen e romani muzhika, de vi kade o legmajfavoritno gruppo ande pengo them.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink