AjánlóKomolyan

Valóság ihlette fikció

2012. április 10. | PoFa

Fliegauf Bence: Csak a szél

A rasszista sorozatgyilkosságokról szóló film nem a valóságot tükrözi, részben inkább vízió. Fliegauf Bence arra törekedett, hogy ne sztereotípiákat követve ábrázolja a cigányokat – korrekt és hatásos filmet készített, amin szórakozni azonban nem lehet.

Azt, hogy a Csak a szél című film fikció, de a valóság ihlette, már előre elmondják, mint ahogy a tévéműsor előtt kiírják, hogy „a most következő műsort 18 éven aluliaknak nem ajánljuk”.

Az, hogy egy roma asszonyt – aki reggel közmunkásként gyomot szed az út mentén, majd délután takarítóként dolgozik – naponta többször megaláznak, aligha áll távol a valóságtól. Az, hogy a roma kislány titokban tölti a telefonját az iskolában, mert otthon nincs áram, annak szintén lehet valós alapja. Amiben viszont nem a valóságot tükrözi a Csak a szél, hogy a cigányok leszegett fejjel járnak, és a világ iránt közömbösek, bár naponta érik őket megaláztatások. Az életörömöt nem tudta elvenni sem a szegénység, sem a félelem.

Fliegauf Bence filmjében a romák nem boldogok. Hejőpapiban élő romák mondták nekem: „csak az a világ ne jöjjön el, amikor már nem szól senki hozzám az utcán”. A Csak a szél egyes jeleneteiben pedig éppen ezt a „rémálmot” láttam viszont. A valóság szerencsére még nem az, hogy harapófogóval kell kihúzni egy-egy szót az emberekből, és amikor csak lehet, nem néznek egymásra. Tessék csak megfigyelni a közmunkásokat az utcán: nem azt fogják látni, mint a filmben. Szerencsére.

A rendező egyébként maga is tapasztalta a boldogságot a romák körében, és azt, hogy még akkor is derűsek, amikor nem sok okuk van rá. Fliegauf Bence a romák ábrázolásának 1.0-ját mutatta be. Tekintsük kezdetnek, amit még lehet fejleszteni. Szinte hallani véltem Setét Jenőnek egy múlt heti vitán elhangzott szavait: „egy cigány nem lehet gonosz, nem lehet középszerű, egyáltalán semmilyen más, csak bűnbak”.

Nos, a Csak a szélben van dolgos roma asszony, meg iskolába becsülettel járó kislány, de éppúgy van benne iskolakerülő fiú, van pitiáner, maffiózót játszó uzsorás, és igen, vannak verekedő, részeg cigányok is, akik azzal támadnak, hogy „azért szólsz be, mert cigány vagyok?”. Ahogy Fliegauf is mondta a díszbemutató után: nem masszaként ábrázolja a cigányokat a filmben. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a főszereplőket egyenrangúaknak tekintsük, nem pedig egy távoli törzs érdekes egyedeiként, akik jobb esetben viccesek, rosszabb esetben deviánsak.

A Csak a szél nem dokumentum-, hanem játékfilm, de Fliegauf Bence láthatóan sokat foglalkozott a romák életével a forgatás előtt. Felmérte, hogy mennyire aktuális és kényes most a téma, amiről forgat. A romákkal szembeni ellenérzés erős Magyarországon – egész Európában erősödik a szélsőjobb –, miközben a cigányok élethelyzete sokszor kilátástalan. Persze, ma már szinte senki nem láthatja a jövőjét Magyarországon, akár cigány, akár nem az.

A Csak a szél ebben a helyzetben is eléri, hogy együtt érezzünk a főszereplővel, megmutatja, hogy valójában milyen megaláztatások érik a romákat. Egy borzalmas napot követünk végig, mégsem az ezerszer lejárt lemezt hallgatjuk újra. A filmnek lesz hatása, annak ellenére, hogy tudjuk, Marian Cozma vagy Szöghy Lajos nevét többen ismerik, mint Csorba Róbertét vagy Gyetinás Magdolnáét.

Tegyük hozzá, a kommenteket jobb el sem olvasni, előre tudhatjuk, hogy jönnek majd a „mikor csinálnak filmet a romák által meggyilkolt magyarokról” bejegyzések, és persze a sláger: „költözzön közéjük a kedves jogvédő, ha annyira szereti őket”. Fliegauf, ha nem is vett házat a csobánkai cigánysoron, de a filmből érezhető, hogy valóban sokat volt cigányok között, és nem csak jó kutató módjára „tanulmányozta őket anélkül, hogy hatást gyakorolt volna a környezetre”. A filmet pedig olyan témáról forgatja, amilyenről akarja, ez az alkotói szabadság.

Nem tudom, hogyan fogadják majd filmjét a szokásos dumákat szajkózók, talán meg sem nézik, vagy ha igen, akkor csukott szemmel vagy legalábbis sajátos szemüvegükön át. De talán elér olyanokat ez a torokszorító történet, akiknek eddig csak egy hír volt a sok közül a cigány áldozatokat követelő sorozatgyilkosság. Néhányan talán megértik, hogy nemcsak bűntény történt, hanem tragédia, amelyben emberi sorsok fordultak meg.

További cikkek a rovatból
Roma fiatalok Londonban I. Roma fiatalok Londonban I.
Balogh Csaba öt éve ment ki Londonba, egy jobb élet reményében. Terveiről, munkájáról mesélt a fiatalember, aki idehaza gyerekkorát a berkeszi és tiszadobi nevelőotthonban töltötte. Nézze meg videónkat!
Tehetség, tudás, pályázat Tehetség, tudás, pályázat
Az olvasást, a tanulást népszerűsítő kampány indult a Roma Oktatási Alap (Roma Education Fund - REF) támogatásával. A programsorozat első eleme egy videó, amelyben cigány fiatalok rappelnek a tudás fontosságáról. Kampány indult A Tudás hatalom címmel, amelynek keretein belül slam poetry versenyt is hirdettek. A Wikipédia szerint a slam poetry egy olyan alulról szerveződő esemény, ahol a résztvevők saját verseiket, műveiket adják elő pár percben, és ezek után értékelik egymást. Célja egymás szórakoztatása, kisebb hírnév szerzése, az elgondolkodtatás. A klip főszereplői - a Telepy utcai diákok mellett - Horváth Kristóf, Horváth Gyula, egy autóalkatrész gyártó cég vezetője, Balogh Vera, a Pesti Magyar Színakadémia tanulója, Oláh Edmond, pincértanuló, Váradi Márk, a Közgazdasági Politechnikum tanulója, Pászik Cristopher gimnáziumi tanuló, valamint Lovas Emília, Orsós Róbert és Farkas Franciska.
TTT 2013-14 – Újra színpadon a PanoDráma előadása TTT 2013-14 – Újra színpadon a PanoDráma előadása
Életpályamodell vagy pályaelhagyás. Százhúszezer forint vagy hatezer svájci frank. Pofozkodó tanár vagy tanárverő diák. Cigány a földszinten, paraszt az emeleten - integrált oktatás. Ezekről volt szó a Hátsó Kapu színpadán, a közoktatás mai állapotáról szóló PanoDráma darabban. Nézze meg az előadásról készült videónkat!
Online rádiós fúzió Online rádiós fúzió
A jelek szerint összeáll a két roma online rádió, a C-Street és a Rigó Rádió. Mindkét adó szinte azonos időben indult, még 2011-ben. A vezetők, Jánoska István és Zsiga Ottó eltérő ízlést akart kielégíteni, most viszont úgy gondolják, hogy ideje összefogni és egyesíteni az erőiket, összehangolni az elképzeléseiket. Elmondták, hogy eddigi működésük alatt rengeteg nehézséggel kellett szembenézniük, de Szilvásy István biztosította őket támogatásáról. Munkájukat továbbra is a megszokott csapattal folytatják. Stábunk megkereste őket.
“Nácik, takarodjatok!” “Nácik, takarodjatok!”
A "becsület napi" megemlékezésre érkezők és az antifasiszta ellentüntetők ellepték el a Budai Várat. Rendőrkordon választotta el egymástól a két csoportot.
A Nő és az eltakarítás A Nő és az eltakarítás
- Rendet kell rakni, rakni, el kell pakolni, pakolni! Minden szanaszét! Segítsen már valaki, a rohadásba! Nem halljátok? Felállni! – veszem ki a lányom kezéből a távirányítót. Ott döglik a fotelban, és hiába kiabálok, úgy tesz, mintha semmit nem hallana. Alkalmi süketek. Nekem meg csak azon jár az eszem, hogy anyámék két nap múlva megérkeznek, és a ház szalad, nem lett kipakolva, ahogyan azt a telefonban hazudtam. Jönnek, hozzák a kicsi Franciskát is, a legújabb szerzeményüket.
Kampány a nőkért Kampány a nőkért
A pécsi "Színes gyöngyök" színt visznek a város életébe. Évek óta újabb és újabb ötletekkel rukkolnak elő, hogy a híres-hírhedt Meszes városrészében minőségi programokat kínáljanak a romák részére. Várnainé Orsós Anna azonban legújabb ötletével nehéz fába vágta a fejszéjét. A családon belüli erőszak ellen indított kampányt, mert úgy véli, ez nem része a cigány hagyományoknak, hanem csupán egy rossz beidegződés.
„Hagytuk, hogy idáig aljasodjon a politika” „Hagytuk, hogy idáig aljasodjon a politika”
Az idén tavasszal alakult Magyarországi Cigány Párt szeretné megmérettetni magát a 2014-es országgyűlési választáson. A roma szervezet vezetése bizakodó, és reálisnak látják a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges 250 ezer szavazat megszerzését...
Szeretem a hazámat Szeretem a hazámat
Több ezren gyűltek össze szombaton az Alkotmány utcában, hogy az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozzanak. Beszédet mondott több civil szervezet képviselője is, köztük Mércse Pál, a Város Mindenkié aktivistája, aki elmondta: " azoknak a cigány magyaroknak a nevében is beszélek akik eddig nem tudták kimondani, ezért kimondom helyettük is: Szeretem a Hazámat!
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink