Egészségünkre

Dűlőre juthatunk? | Az ezerarcú kékfrankos nyomában

2012. május 3. | kutivili

A fajta, melynek nemcsak ezer neve, de ezer arca is van hazánkban. A könnyű, karcsú, ropogós tételektől kezdve, át a végtelenül ásványos karakterű „kövek levein”, egészen a sűrű, robosztus, vastag borokig. Ezek sok-sok árnyalatát produkálja a fajta borvidékeinken, és azon belül a különböző dűlőkben. Sokan az egyik legjobb kiugrási pontnak tartják, mivel tehetséges borászaink rendre egyedi és világszínvonalú borokat alkotnak a kékfrankosból, amelyek hazai és nemzetközi megmérettetéseken kitűnő eredményeket érnek el.

Nemrégiben ellátogattunk a pesti belvárosi Gerbeaud Házban tartott Kékfrankos napra. Nemcsak az tette színessé az alkalmat, hogy a kiállító borászok különböző ideológiával mutatták be vidékeik, dűlőik kékfrankosait, hanem a kora délután tartott mesterkurzusok és előadások révén igazán megismerhettük a fajtát. Szó volt múltról, jövőképről és arról, hogy miért is tudunk egyedülálló borokat bemutatni a fajtából.

A mesterkurzust Osváth Istvánnal, a Veritas borkereskedés tanácsadójával foglaltuk össze, mivel neki széleskörű rálátása van a piaci igényekre, és ez a fajta szempontjából lényegesen meghatározza az útkeresést.

A mesterkurzusra üvegmennyezetű teremben került sor, s ez lehetővé tette a természetes fénynél való tesztelést. Dr. Pók Tamás kezdte meg a kurzust, a fajta rövid ismertetésével, kiemelve a dűlők sajátosságainak visszatükrözését, ami kulcsot ad az egyedi és megismételhetetlen bor megalkotásához. Franz Weninger folytatta, elemezve a fajta különböző területeinek talajösszetételét, ezeknek művelésmódját, a mineralitási elméleteket. Ő is az egyik legfontosabb pontként említette meg a dűlőre szabott művelésmódot és hozzáállást, mert az teszi lehetővé, hogy szép évjáratokban a fajtajelleg mellett be tudja mutatni a dűlő karakterét a fogyasztó számára. Kaló Imre zárta az előadásokat, az előzőknél kevésbé tudományosan. Beszélt emberről, borról, istenről, aki lehetővé tette ezt a csodát, a bort az emberiség számára. Az előadását követő tapsvihar az egész mesterkurzusnak is szólt.

Az előadásokat követően a kiállító borászok tételei révén ismerkedhettünk tovább a fajtával. Közben Osváth Istvánt kérdeztem a viharos piacról, a fogyasztói igényekről. Elmondta, hogy egyre többen keresik az egyedi borokat. Kezdenek népszerűbbé válni a karcsú szerkezetű, koncentrált, ásványos, gyümölcsös és elegáns kékfrankosok, ahol az italban nem a hordó és a túlérett alapanyag dominál, hanem a fajtajelleg és a termőtáj sajátosságai.

A beszélgetést a gyöngyöspatai Losonci Bálinttal folytattam, a mátrai borvidék nagy reménységével. Bálint is rendkívül fontosnak tartja a dűlőjelleg megmutatását, melyet – tapasztalata szerint – csak komoly energia- és időráfordítással lehet elérni. A hozamokat a tőke igényeire kell szabni, a fejlődést minden részletét végigkövetve. A tapasztalatokat évről évre kell összesíteni, csak úgy lehet jobbat és karaktereset alkotni. Kérdeztem az európai uniós támogatásokról a fiatal mátrai borászt, vajon mennyire tudják jól felhasználni. Losonci tapasztalatai szerint az EU-s támogatás valóban jelentős mértékű, azonban érthetetlennek tartja, hogy miért csak egy-két terület élvezi. „Az Alföld rengeteg támogatást kap, az EU-s pénzek legnagyobb része oda kerül. Azoknak, akik a jövőben döntést hoznak erről, sokkal arányosabban kellene elosztaniuk ezeket az összegeket.” A szétszórtabban elosztott támogatás globális előremozdulást tenne lehetővé, és Losonci úgy látja, általa nagyot fejlődhetnének a kisebb borvidékek értékes területei is.

Kaló Júlia, Losonci Bálint és Posta Péter is megerősítették a tapasztalatot, hogy az új generáció, a fiatal borászok egyre inkább támogatják egymást. Közös megmozdulásokon vesznek részt, és példamutató összefogásuk előrevetíti a magyar borkultúra szebb jövőképét. Mindenesetre a fiatalok és a már tapasztalt borászok tökéletesen egyetértenek abban, hogy nagyon fontos küldetés mindegyik borvidék számára a dűlők karaktereinek bemutatása.

Kóstolási jegyzetünkben röviden bemutatjuk az esemény legérdekesebb tételeit, és említést teszünk egy nemrég megrendezett kékfrankos teszt első három helyezettjéről is.

Rubintos kékfrankos vertikális 2006–2011 – Szecskő Tamás, Gyöngyöspata. Fajtajelleges, ásványos karakterű, finom elegáns tétel mindegyik. Az évjárat sajátosságait érdekesen visszatükröző borok. Az évjáratokban előrehaladva megfigyelhető az egyre koncentráltabb gyümölcsösség, a 09 kivételesen koncentrált tétel. A 11-es pedig nagy ígéret, nagy potenciállal.

Kékfrankos, 2009. – Kaló Imre, Szomolya (Egri borvidék). Kaló Imre a természetesség nagykövete, esze ágában nincs körzővel-vonalzóval készíteni a bort. A 09-es szuper-érett alapanyag, a bort nagy részben töppedt szőlőből készítették, és igazi egyéniség lett belőle, 16% fölötti alkohollal, 15 gramm maradékcukorral és haraphatóan nagy, vastag testtel. Mély rubin szín, áradó, a fél termet betöltő érett gyümölcsös illatkavalkád. Ízében zamatos, hallatlanul gyümölcsös, rétegezett és esszenciális, nem követve trendeket és elvárásokat, hanem bemutatva az évjárat és a terroir duóját, mely 2009-ben Kalóéknál ilyen volt…

Kékfrankos, 2009. – Posta borház, Szekszárd. A Posta fivérek nagy tehetséggel készítik boraikat, hamar a honi borfogyasztó közönség egyik kedvenccé váltak. Ezzel a tételükkel remekül képviselték Szekszárdot és a fajtát is. Játékos, izgalmas bort kóstolhattunk tőlük most. Színe közepesen mély rubin, lilás, kékes árnyalatokkal. Finom gyümölcsös, koncentrált zamatokkal, kerek, ásványos és gyümölcsös ízekkel, szekszárdias hangulattal.

Gereg kékfrankos, 2009. – Losonci Bálint, Gyöngyöspata. Komoly alapanyagról van szó, mely rendkívül feszes szerkezetű, a karcsúbb fajtából való, de emellett eszméletlen koncentrációjú, mintha Losonci az egész gyöngyöspatai Gereg-dűlőt belecsavarta volna a palackba. A kövek leve ez a bor, hogy Kovács Antal örökös sommelier magyar bajnokot idézzem.

Kékfrankos, 2006. Eged-Hegy. – Demeter pincészet, Eger. Mély lilás színek. Illatában a bontás után óráról órára újat mutat. Kökénylekváros, telt, füstös, vaníliás illatokkal nyit, ásványos, nemes dohányos és gyümölcsös. Ízében a kökény visszatér, lendületes, friss és markáns. Feszes szerkezetű, koncentrált és tartalmas. Levegőztetéssel egyre több gyümölcsöt és mineralitást mutat, érdemes sokáig a karaffában pihentetni fogyasztás előtt. Összességében még mindig nagyon fiatalos, nagy potenciálú gyöngyszem az egri Nagy-Eged-hegyről.

Kékfrankos, 2007. – Matias Pincészet, Villány. Mély rubin színvilág, áradó, újvilágira hajazó stílus, hömpölygő sűrűség, hatalmas beltartalom. Intenzív illatok, kávé, kakaó, némi kókuszosság keveredik aszaltmeggyel, a háttérben némi bőrösséggel. Ízében is sűrű, feketecsokoládés zamatokkal, kifinomult fanyarsággal és érett gyümölcsökkel.

Kékfrankos válogatás, 2009. – Merfelsz Pince, Szekszárd. Fiatalos, mély bíbor színvilág, lilás széli színekkel. Ornamentikájában vastag gyümölcsösség, leginkább érett, aszalt áfonya, szeder. Nagy testű, Merfelszesen édes érintésű, lágy karakterű nedű, szép díszítéssel koncentrált gyümölcsösséggel, játékos, szekszárdias, mégis nagyléptékű és elegáns. Tetszetős bor.

További cikkek a rovatból
Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai
A romák étkezési szokásairól legtöbben úgy foglalják össze: sok hús, sok zsír. Ez részben igaz is, mivel a cigány gasztronómia sokban hasonlít a magyar paraszti konyha stílusához. A hasonlóságok és a különbségek közt kalandozzunk egy keveset!
Harc a genetikus örökség ellen Harc a genetikus örökség ellen
Távol áll tőlem a személyes dolgaim kiteregetése blognak álcázott formában, most mégis kivételt teszek. A közelmúltban olvastam Bogdán Péter kollégám írását az életmódváltásról, ahol kifejtette, hogy milyen kemény és kiszámíthatatlan volt küzdelme a saját rossz adottságai ellen, mennyire nehéz volt megszabadulni a súlyfeleslegétől, és az időszakos kemény diéták után beállni egy másfajta életmódra, rendszerre.
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Négy fal között Négy fal között
Foci és az ökölvívás - ez az a két sportág, amelyben a roma fiatalok kiemelkedő eredményt szoktak elérni. Filmünkben azonban egy másik sportágról lesz szó. Talán ma még furcsán hangzik, hogy egy pesti civil szervezet cigány diákokat karol fel, és tanít fallabdázni. Heti három alkalommal tartanak edzést, és fizetnek minden további költséget, beleértve a felszerelést is. A gyerekek többsége a nyolcadik kerületben él, és céljuk, hogy edzőjükhöz hasonlóan bajnokok legyenek.
Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk
Miért is különösen fontos számunkra a Cabernet franc? Ez a bordói fajta az őshonos területen kívül nálunk mutatja a legszebb változatát. Olyannyira, hogy talán csak nálunk préseltek önálló prémium fajtabort ebből a fajtából. A magyar borokkal foglalkozó nemzetközi szakértők is észrevették az itteni Cabernet-ben rejlő óriási lehetőségeket, ami – Michael Broadbent szavai szerint – második otthonára lelt nálunk. Elizabeth Gabay – a magyar borokkal sűrűn foglalkozó Master of Wine – és még sok más nemzetközileg elismert szakértő hasonlóképpen vélekedik a fajtáról.
Az élő múzeum – Szomolyai pinceház Az élő múzeum – Szomolyai pinceház
Szomolya község a Bükkalja lankái között, a Kánya patak völgyében fekszik, bár csak Egertől 20 kilométerre, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A közeli dombok kőzete a mészkőre rakódott vulkáni hamuból és porból keletkezett, mely az évezredek során riolittufává alakult át. A jól megmunkálható építőanyag tette lehetővé a 18. században a helyi parasztoknak, hogy borospincéket faragjanak a hegyoldalba – de a szomolyai szőlőtermesztésről és borkészítésről még esik elég szó. Később a pincék mellé lakásokat is vájtak a hegyoldalba, majd ólakat, istállókat is, ahol az állatokat tartották. A barlanglakásnak rendkívül sok az előnye. Először is télen-nyáron egyforma a hőmérséklete. Ezt látogatásunk alkalmával tapasztaltuk is, nagyon kellemes hűvös van odabent, a mostani elviselhetetlen kánikulában is. Azonkívül jól beolvadnak a környezetbe, ezért háborúk idején az ide menekült falubeliek biztonságban érezhették magukat.
Pirlóék jobban koncentráltak Pirlóék jobban koncentráltak
Kenyeres Imre, a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője szerint az olaszok megérdemelten jutottak tovább, többet tettek a sikerért és a végén a szerencse is melléjük állt. Az Olaszország-Anglia negyeddöntőben gól nélküli kilencven perc után a hosszabbításban sem sikerült eldönteni a mérkőzést. A tizenegyesek következtek, amelyben az olaszok bizonyultak jobbnak és 4-3-ra nyertek. A cigány családból származó Andrea Pirlo, a legendás Csehszlovák válogatott Panenka büntetőjét utánozta le.
Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet
Kertész Zoltánnal beszélgetve azt érzi az ember, hogy határtalan a lendülete, és képtelen megalkudni, ha komoly minőségű bor előállítása a tét. Ráadásul határozott elképzelései vannak a borvidék lehetőségeit és jövőjét illetően. Borait kóstolva pedig megbizonyosodhatunk arról, hogy a motiváltságot és szorgalmat komoly tehetség egészíti ki. Karakteres borok, csillogóak, tartalmasak, jól ihatók – igazi etyekik. Erről nemrégiben meggyőződhettünk az Ihatóbb Magyarországért Egyesület szakmai kóstolóján, a Váci utcai Paul’s bisztróban, ahol átfogó képet kaptunk a Kertész Családi Pincészet borairól, az alkotójuk bemutatásában.
Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010 Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010
Egy közelmúltban megrendezett merlot vakkóstolón, különleges karakterével minden szempontból kiemelkedett egy tétel. A levetkőztetése után sokunk számára meghökkentőek, voltak a borral kapcsolatos információk. A szőlő szempontjából borzalmasnak számító 2010 évben született, mégis komplex, egyedi karakterű, tartalmas és minden pillanatában vibráló, izgalmas bort alkotott a 2Ha Szőlőbirtok és pincészet tulajdonos-borásza, Török Csaba.
Spanyol kapcsolat – Vino Castillo Spanyol kapcsolat – Vino Castillo
Mostanában rengeteget hallani arról, hogy a hazai borok rendkívül jók, egyediek, fejlődésük rohamos a világ reflektorfényében. Azonban fontos, hogy a magyar borokat összehasonlítsuk más, legfőképpen Európa bornemzeteinek boraival, felfogásával. Ők hogyan vitték annyira amennyire, mit tanulhatunk és profitálhatunk az európai bor nagyhatalmak sikeréből, és hogyan tudjuk bővíteni a szakmai ismereteinket a határainkon túl?
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink