Egészségünkre

Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet

2012. június 23. | kutivili

Az Ihatóbb Magyarországért Egyesület szakmai kóstolója

Kertész Zoltánnal beszélgetve azt érzi az ember, hogy határtalan a lendülete, és képtelen megalkudni, ha komoly minőségű bor előállítása a tét. Ráadásul határozott elképzelései vannak a borvidék lehetőségeit és jövőjét illetően. Borait kóstolva pedig megbizonyosodhatunk arról, hogy a motiváltságot és szorgalmat komoly tehetség egészíti ki. Karakteres borok, csillogóak, tartalmasak, jól ihatók – igazi etyekik. Erről nemrégiben meggyőződhettünk az Ihatóbb Magyarországért Egyesület szakmai kóstolóján, a Váci utcai Paul’s bisztróban, ahol átfogó képet kaptunk a Kertész Családi Pincészet borairól, az alkotójuk bemutatásában.

Jó néhány bort kóstolhattunk, melyek révén megismerhettük Kertész Zoltán stílusát és szellemiségét. De a kóstolt borok előtt ismerkedjünk meg röviden a pincészettel. Kertész Zoltán és felesége – ahogy elmondták – szerelembe estek az etyeki tájjal. Azon kapták magukat, ahogy múltak az évek, egyre sűrűbben látogattak a dombos borvidékre. Sokáig csak álmodoztak egy saját pincészetről, egyedi karakterű borokkal. Végül 2007-ben vágtak bele.

A pincét, mellyel azért jócskán volt munka, a Kecskegödörben vásárolták. 2008-ra készen állt, ekkor vették nyakukba a borkészítés sok-sok áldozattal járó, édes terhét. A technológiai felszereltség nagyon korszerű. A hűthető-fűthető acéltartályok mellett igen változatos (amerikai, spanyol, magyar stb.) hordó választék sorakozik a pincészetben; ez a Kertész család kísérletező kedvéről árulkodik. Repertoárjuk széles, jelen vannak a friss harapható, üdítő gyümölcsbombák, a fajtajelleges, jól iható sztenderdek, a komoly, testes, hordós érlelésű nagyágyúk és az ugyancsak tartalmas kései szüretelésből származó, koncentrált nedűk.

Carla, 2011. A Carla habzóbor, pinot noirból készül. A pinot karcsúsága és fajtajegyei nagyon jól összehangolódtak az Etyekre jellemző ásványos karakterrel. Indításként feszes szerkezetű, , nagyon gyümölcsös frissítőt kóstolhattunk, ami igazi felüdülés a forró nyári napokon.

Zöldveltellini, 2010. Az év rendkívül kellemetlen volt a vörösek szempontjából, azonban meglepően szép fehérek születtek. Ez a tétel parfümös, gyümölcsös, ásványos, tengelyén fűszeres jegyekkel, ízében kerekre komponált, jól összeérett, a sav talán egy picit sok, de ez nem rontja az összképet.

Királyleányka, 2010: Gazdag illata intenzíven jelentkezik, friss gyümölcsösség, kis mineralitás, szájban izgalmas, csiszolt karakter. Egyensúlya teljesen rendben van, teste szikár és izmos, egy kis édes érintéssel, ami rendkívül kedvessé teszi.

Chardonnay, 2009. Intenzíven ásványos illatú a bor, némi érett almás jelleggel kiegészülve. Beltartalma komoly, mozgása kissé kimért. Ízében nagyon szépen megkomponált, igen jó egyensúlyú, jó savszerkezetű, a fahordó pedig szépen díszíti mindezt. Összességében komplex tétel, sok és szép gyümölccsel, jól használt fahordóval.

Pinot Gris, 2008. Édeskés körtés illatokkal nyit, amelyet némi földes-köves jelleg egészít ki. Tartalmas alapanyag. Aránylag magas sav és alkohol illeszkedik egymáshoz. Struktúrája telt, ez az édeskés, körtés-almás karakter visszaköszön ízében is, a szájban telt és krémes. Igazán izgalmassá élénk mineralitása teszi.

Királyleányka, 2008. Rendkívül intenzív illatában elsősorban az érett őszibarackot lehet kiemelni, de mellette egyéb, szépen érett csonthéjasok is sorakoznak. Szájban komplex és koncentrált, savai kiváló egyensúlyban vannak a kellőképpen vastag testtel. Aromái kifejezetten intenzívek, és egész széles spektrumon mozognak. Szép tétel, mely koncentráltan mutatja be mind a fajta, mind az etyeki terroir szépségeit.

További cikkek a rovatból
Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai
A romák étkezési szokásairól legtöbben úgy foglalják össze: sok hús, sok zsír. Ez részben igaz is, mivel a cigány gasztronómia sokban hasonlít a magyar paraszti konyha stílusához. A hasonlóságok és a különbségek közt kalandozzunk egy keveset!
Harc a genetikus örökség ellen Harc a genetikus örökség ellen
Távol áll tőlem a személyes dolgaim kiteregetése blognak álcázott formában, most mégis kivételt teszek. A közelmúltban olvastam Bogdán Péter kollégám írását az életmódváltásról, ahol kifejtette, hogy milyen kemény és kiszámíthatatlan volt küzdelme a saját rossz adottságai ellen, mennyire nehéz volt megszabadulni a súlyfeleslegétől, és az időszakos kemény diéták után beállni egy másfajta életmódra, rendszerre.
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Négy fal között Négy fal között
Foci és az ökölvívás - ez az a két sportág, amelyben a roma fiatalok kiemelkedő eredményt szoktak elérni. Filmünkben azonban egy másik sportágról lesz szó. Talán ma még furcsán hangzik, hogy egy pesti civil szervezet cigány diákokat karol fel, és tanít fallabdázni. Heti három alkalommal tartanak edzést, és fizetnek minden további költséget, beleértve a felszerelést is. A gyerekek többsége a nyolcadik kerületben él, és céljuk, hogy edzőjükhöz hasonlóan bajnokok legyenek.
Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk
Miért is különösen fontos számunkra a Cabernet franc? Ez a bordói fajta az őshonos területen kívül nálunk mutatja a legszebb változatát. Olyannyira, hogy talán csak nálunk préseltek önálló prémium fajtabort ebből a fajtából. A magyar borokkal foglalkozó nemzetközi szakértők is észrevették az itteni Cabernet-ben rejlő óriási lehetőségeket, ami – Michael Broadbent szavai szerint – második otthonára lelt nálunk. Elizabeth Gabay – a magyar borokkal sűrűn foglalkozó Master of Wine – és még sok más nemzetközileg elismert szakértő hasonlóképpen vélekedik a fajtáról.
Az élő múzeum – Szomolyai pinceház Az élő múzeum – Szomolyai pinceház
Szomolya község a Bükkalja lankái között, a Kánya patak völgyében fekszik, bár csak Egertől 20 kilométerre, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A közeli dombok kőzete a mészkőre rakódott vulkáni hamuból és porból keletkezett, mely az évezredek során riolittufává alakult át. A jól megmunkálható építőanyag tette lehetővé a 18. században a helyi parasztoknak, hogy borospincéket faragjanak a hegyoldalba – de a szomolyai szőlőtermesztésről és borkészítésről még esik elég szó. Később a pincék mellé lakásokat is vájtak a hegyoldalba, majd ólakat, istállókat is, ahol az állatokat tartották. A barlanglakásnak rendkívül sok az előnye. Először is télen-nyáron egyforma a hőmérséklete. Ezt látogatásunk alkalmával tapasztaltuk is, nagyon kellemes hűvös van odabent, a mostani elviselhetetlen kánikulában is. Azonkívül jól beolvadnak a környezetbe, ezért háborúk idején az ide menekült falubeliek biztonságban érezhették magukat.
Pirlóék jobban koncentráltak Pirlóék jobban koncentráltak
Kenyeres Imre, a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője szerint az olaszok megérdemelten jutottak tovább, többet tettek a sikerért és a végén a szerencse is melléjük állt. Az Olaszország-Anglia negyeddöntőben gól nélküli kilencven perc után a hosszabbításban sem sikerült eldönteni a mérkőzést. A tizenegyesek következtek, amelyben az olaszok bizonyultak jobbnak és 4-3-ra nyertek. A cigány családból származó Andrea Pirlo, a legendás Csehszlovák válogatott Panenka büntetőjét utánozta le.
Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010 Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010
Egy közelmúltban megrendezett merlot vakkóstolón, különleges karakterével minden szempontból kiemelkedett egy tétel. A levetkőztetése után sokunk számára meghökkentőek, voltak a borral kapcsolatos információk. A szőlő szempontjából borzalmasnak számító 2010 évben született, mégis komplex, egyedi karakterű, tartalmas és minden pillanatában vibráló, izgalmas bort alkotott a 2Ha Szőlőbirtok és pincészet tulajdonos-borásza, Török Csaba.
Spanyol kapcsolat – Vino Castillo Spanyol kapcsolat – Vino Castillo
Mostanában rengeteget hallani arról, hogy a hazai borok rendkívül jók, egyediek, fejlődésük rohamos a világ reflektorfényében. Azonban fontos, hogy a magyar borokat összehasonlítsuk más, legfőképpen Európa bornemzeteinek boraival, felfogásával. Ők hogyan vitték annyira amennyire, mit tanulhatunk és profitálhatunk az európai bor nagyhatalmak sikeréből, és hogyan tudjuk bővíteni a szakmai ismereteinket a határainkon túl?
Fuxli, a szekszárdi “reformerek” bemutatásában Fuxli, a szekszárdi “reformerek” bemutatásában
Hat szekszárdi pincészet összefogott, hogy bemutassák a közönségnek, milyen egyedi és komoly bor a siller. Elhatározásuk és összefogásuk gyümölcse a Fuxli , amit már meg is ismetettek a borrajongókkal. Talán a szekszárdi vidék a legalkalmasabb hely a színes, szomjoltó sillerek készítésére, amely karcsúbb, mint a vörös, de teltebb, mint a rozé. A környékre jellemző színesség és a területek egyedi karaktere a Fuxliknál is jól felismerhető, a karcsú szerkezetű gyümölcsös italok mellett kóstolhattunk nagyobb testű, érettebb formátumú, édes érintésű Fuxlit is.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink