Egészségünkre

Az élő múzeum – Szomolyai pinceház

2012. július 14. | kutivili

Szomolya község a Bükkalja lankái között, a Kánya patak völgyében fekszik, bár csak Egertől 20 kilométerre, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A közeli dombok kőzete a mészkőre rakódott vulkáni hamuból és porból keletkezett, mely az évezredek során riolittufává alakult át. A jól megmunkálható építőanyag tette lehetővé a 18. században a helyi parasztoknak, hogy borospincéket faragjanak a hegyoldalba – de a szomolyai szőlőtermesztésről és borkészítésről még esik elég szó. Később a pincék mellé lakásokat is vájtak a hegyoldalba, majd ólakat, istállókat is, ahol az állatokat tartották. A barlanglakásnak rendkívül sok az előnye. Először is télen-nyáron egyforma a hőmérséklete. Ezt látogatásunk alkalmával tapasztaltuk is, nagyon kellemes hűvös van odabent, a mostani elviselhetetlen kánikulában is. Azonkívül jól beolvadnak a környezetbe, ezért háborúk idején az ide menekült falubeliek biztonságban érezhették magukat.

Egy 1862-ben készített térkép 82 pinceházat mutat. Egy időben nem csak szegények éltek ilyen lakásokban, hanem módosabb boros gazdák is, akik évente akár 40-50 hektoliter bort tároltak. Ők már komfortosabbá alakították, a konyha mellé lakószobát, kamrát vágtak, és a bor tárolása végett további pincéket is.

A második világháború után a megüresedett a hegyoldalba vájt házakba szegény cigány családok költöztek, és 2010-ig folyamatosan lakták őket. A Szomolyai Romákért Egyesület ekkor nagy fába vágta a fejszéjét. A Norvég Civil Alap támogatásával sikerült helyreállítani az épületeket, majd több éves gyűjtőmunkával sikerült olyan tárgyakat beszerezni, melyeket eredetileg itt használtak. Így ma már a barlanglakások múzeumként működnek, az egykor itt élő emberek mindennapjait mutatják be az idelátogatóknak.

Misztikus borok

Már nagyon régóta tapasztalják a hazai borisszák, hogy a szomolyai borok különleges karakterűek, koncentráltak és természetesek. Sokan a misztikusnak mondják őket, s valamennyien Kaló Imrére hivatkoznak. Kaló nem küldi piacra a borait; aki meg akarja kóstolni a rejtélyes nedűket, annak el kell látogatnia a pincészethez. Szájról szájra szállt a hír, hogy érdemes megnézni, mi várja a bortisztelőt Kalóéknál. Szavakkal nem is nagyon lehet elmondani, mi fogadja a látogatókat.

Akkor bizonyosodott be és vált megkérdőjelezhetetlenné, hogy Szomolya adottságai egészen különlegesek, és hogy Kaló Imre ezeket egyedi módon prezentálja, amikor 2011-ben megkapta a bortermelőnek járó lehető legmagasabb elismerést, a Borászok Borásza címet.

Kalóék nyomában

Kaló Imre lányával, Júliával beszélgetve tudjuk meg, hogyan jutott a családi borászat a magas elismerésig. Édesapja 75 hektáron kezdte el itt a gazdálkodást, ma már 150 hektáron terem szőlő azon a területen, amelyet – ahogy Kaló Imre mondja – az Isten is erre teremtett, idézett apjától Júlia. A talaj riolittufás, a fajtaösszetétel igen széles. Kaló a természetesség feltétlen híve, sőt nagykövete. Borait soha nem „körzővel, vonalzóval” készíti. Színes repertoárjából minden évben megkóstolhatjuk a fajta, az évjárat és a termőföld éppen legjobb kombinációját. Nem törekszik arra, hogy évente egyetlen adott fajtából készítsen kiegyenlített minőséget. A kénen és a hordó fáján kívül nincs semmi más, ami alakítaná, javítaná a borait. Hektáronkénti 15 mázsás terhelés mellett is csak színlével dolgozik, prése nincs (!),egy mázsa szőlő nála kb. 50 liter bort ad. Ezt tudva máris érthető a csúcsminőségű és egyedi karakterű borok születése.

Júlia olyan lelkesen beszél munkájukról, olyan mennyiségű információ zúdít rám, hogy inkább úgy határozok, fölkeresem édesapját, hadd lássam mindezt élőben. És persze azzal a szándékkal, hogy személyesen megtapasztaljam a 2011-es évjárat hordómintáinak mostani állapotát.

Ehhez és a korábban írtakhoz kapcsolódva hamarosan beszámolunk a Szomolyai Romákért Egyesületről is, amelyik évről évre igen sokat tesz a különleges adottságú településért és tájért.

További cikkek a rovatból
Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai
A romák étkezési szokásairól legtöbben úgy foglalják össze: sok hús, sok zsír. Ez részben igaz is, mivel a cigány gasztronómia sokban hasonlít a magyar paraszti konyha stílusához. A hasonlóságok és a különbségek közt kalandozzunk egy keveset!
Harc a genetikus örökség ellen Harc a genetikus örökség ellen
Távol áll tőlem a személyes dolgaim kiteregetése blognak álcázott formában, most mégis kivételt teszek. A közelmúltban olvastam Bogdán Péter kollégám írását az életmódváltásról, ahol kifejtette, hogy milyen kemény és kiszámíthatatlan volt küzdelme a saját rossz adottságai ellen, mennyire nehéz volt megszabadulni a súlyfeleslegétől, és az időszakos kemény diéták után beállni egy másfajta életmódra, rendszerre.
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Négy fal között Négy fal között
Foci és az ökölvívás - ez az a két sportág, amelyben a roma fiatalok kiemelkedő eredményt szoktak elérni. Filmünkben azonban egy másik sportágról lesz szó. Talán ma még furcsán hangzik, hogy egy pesti civil szervezet cigány diákokat karol fel, és tanít fallabdázni. Heti három alkalommal tartanak edzést, és fizetnek minden további költséget, beleértve a felszerelést is. A gyerekek többsége a nyolcadik kerületben él, és céljuk, hogy edzőjükhöz hasonlóan bajnokok legyenek.
Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk
Miért is különösen fontos számunkra a Cabernet franc? Ez a bordói fajta az őshonos területen kívül nálunk mutatja a legszebb változatát. Olyannyira, hogy talán csak nálunk préseltek önálló prémium fajtabort ebből a fajtából. A magyar borokkal foglalkozó nemzetközi szakértők is észrevették az itteni Cabernet-ben rejlő óriási lehetőségeket, ami – Michael Broadbent szavai szerint – második otthonára lelt nálunk. Elizabeth Gabay – a magyar borokkal sűrűn foglalkozó Master of Wine – és még sok más nemzetközileg elismert szakértő hasonlóképpen vélekedik a fajtáról.
Pirlóék jobban koncentráltak Pirlóék jobban koncentráltak
Kenyeres Imre, a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője szerint az olaszok megérdemelten jutottak tovább, többet tettek a sikerért és a végén a szerencse is melléjük állt. Az Olaszország-Anglia negyeddöntőben gól nélküli kilencven perc után a hosszabbításban sem sikerült eldönteni a mérkőzést. A tizenegyesek következtek, amelyben az olaszok bizonyultak jobbnak és 4-3-ra nyertek. A cigány családból származó Andrea Pirlo, a legendás Csehszlovák válogatott Panenka büntetőjét utánozta le.
Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet
Kertész Zoltánnal beszélgetve azt érzi az ember, hogy határtalan a lendülete, és képtelen megalkudni, ha komoly minőségű bor előállítása a tét. Ráadásul határozott elképzelései vannak a borvidék lehetőségeit és jövőjét illetően. Borait kóstolva pedig megbizonyosodhatunk arról, hogy a motiváltságot és szorgalmat komoly tehetség egészíti ki. Karakteres borok, csillogóak, tartalmasak, jól ihatók – igazi etyekik. Erről nemrégiben meggyőződhettünk az Ihatóbb Magyarországért Egyesület szakmai kóstolóján, a Váci utcai Paul’s bisztróban, ahol átfogó képet kaptunk a Kertész Családi Pincészet borairól, az alkotójuk bemutatásában.
Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010 Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010
Egy közelmúltban megrendezett merlot vakkóstolón, különleges karakterével minden szempontból kiemelkedett egy tétel. A levetkőztetése után sokunk számára meghökkentőek, voltak a borral kapcsolatos információk. A szőlő szempontjából borzalmasnak számító 2010 évben született, mégis komplex, egyedi karakterű, tartalmas és minden pillanatában vibráló, izgalmas bort alkotott a 2Ha Szőlőbirtok és pincészet tulajdonos-borásza, Török Csaba.
Spanyol kapcsolat – Vino Castillo Spanyol kapcsolat – Vino Castillo
Mostanában rengeteget hallani arról, hogy a hazai borok rendkívül jók, egyediek, fejlődésük rohamos a világ reflektorfényében. Azonban fontos, hogy a magyar borokat összehasonlítsuk más, legfőképpen Európa bornemzeteinek boraival, felfogásával. Ők hogyan vitték annyira amennyire, mit tanulhatunk és profitálhatunk az európai bor nagyhatalmak sikeréből, és hogyan tudjuk bővíteni a szakmai ismereteinket a határainkon túl?
Fuxli, a szekszárdi “reformerek” bemutatásában Fuxli, a szekszárdi “reformerek” bemutatásában
Hat szekszárdi pincészet összefogott, hogy bemutassák a közönségnek, milyen egyedi és komoly bor a siller. Elhatározásuk és összefogásuk gyümölcse a Fuxli , amit már meg is ismetettek a borrajongókkal. Talán a szekszárdi vidék a legalkalmasabb hely a színes, szomjoltó sillerek készítésére, amely karcsúbb, mint a vörös, de teltebb, mint a rozé. A környékre jellemző színesség és a területek egyedi karaktere a Fuxliknál is jól felismerhető, a karcsú szerkezetű gyümölcsös italok mellett kóstolhattunk nagyobb testű, érettebb formátumú, édes érintésű Fuxlit is.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink