Beszélgessünk

Mihez kezdhetünk a romológia diplomával?

2012. október 1. | admin

A sokakban felmerült kérdésekre Orsós Anna, a Pécsi Tudományegyetem romológia tanszékvezetője válaszol

– Ha egy leendő diák arra adja a fejét, hogy a romológiát jelöli meg a Pécsi Tudományegyetemen, hogyan boldogul három évvel később, diplomával a kezében?

– Aki romológiára jött, eldönthette, hogy első vagy második szakként választja. Az elmúlt időszakban egyre kevesebben választották ezt első szakként, elsősorban azért, mert a jövő kérdése nyilván azokban is felmerült, akik hozzánk akartak jelentkezni. És ezt a kérdést sem ők, sem mi nem nagyon tudtuk megválaszolni. Egyelőre csak olyan elhivatott emberek választották első szakként a romológiát, akiknek teljesen mindegy volt, hogy mit fognak csinálni, de mindenképpen ezzel akartak és akarnak foglalkozni. Akik viszont mindenáron szeretnének a romológiáról hallani, ugyanakkor azt gondolják, hogy majd valahogy el is kell helyezkedniük, azok valószínűleg csak második szaknak választják.
Ezért volt igencsak szomorú számunkra a tavalyi felvételi statisztika, amely szerint mindössze egy hallgató választotta első helyen a szakot, miközben húsz fölött volt azoknak a száma, akik ezt is megjelölték. Az természetesen komoly probléma, hogy egy végzett romológusnak nincs helye, ahol kötelezően alkalmaznák. Mivel ezt sehol nem írják elő, fontos feladatunknak tartjuk, hogy megszülessen ennek a törvényi háttere, és ezért azt gondoljuk, hogy azokban az intézményekben, ahol népismereti, valamint nyelvi programokat indítanak, ott kiemelten szükséges volna, ha előírás lenne képzett romológusok alkalmazása.

– Melyek azok a romológiai szakterületek, amelyekkel egy itt tanuló egyetemista foglalkozik?

– A közoktatásban ma nem kötelező romológiai tárgyú ismereteket tanítani. Éppen ezért onnan kell elindulnunk, hogy a hallgatóink nagyobb részének keveset tud a cigányságról, és mindarról, ami a romológiát jelenti a számunkra. Éppen ezért úgy is indult a romológia még 1997-ben, mint szeminárium, hogy mindaz az ismeret, amit a cigányokról tudunk – nyilván tudományos megközelítésben – szerepeljen a képzésben. A társadalmi, demográfiai ismeretektől kezdve a néprajzi, irodalmi, nyelvi dolgokon át egészen az olyan komplex ismeretekig, amelynek már elkezdődött a kutatása, vagy tudományos alapokon állnak. Fontos megemlíteni persze az egyéb szokás-hagyományokkal foglalkozó eddigi ismereteinket is. Mivel ezen a területen is kevés az írott anyag, gyakran rábeszéljük a hallgatóinkat, hogy vegyenek részt a kutatásainkban.

– Tavaly szeptembertől te vezeted a romológia tanszéket. Amikor kiderült, hogy nyelvész vagy, sokakban felmerült a kérdés, nagyobb hangsúlyt kapnak-e a romológián belül a nyelvi kutatások?

– Ha tehetném, csak ezzel foglalkoznék, ugyanakkor tudom, hogy a meglévő lehetőségeinkkel mindenképpen élni kell. Van tehát egy akkreditált 6 féléves alapképzésünk (BA képzés), egy erre épülő 2 féléves mesterképzésünk (MA képzés), amely diszciplináris („tudósképzés”) és oktatásra is képesít. Erre épül a doktori képzés, aminek van romológia alprogramja – tehát ezeket mindenképpen életben kell tartani. A statisztikákból látható, hogy a felvételi feltételeit nehéz teljesíteni azzal a szerény nyelvi tudással, amivel a hallgatóink jelentkeznek. Akár most érettségiznek, akár a felnőttképzésben vesznek részt, mindenképpen dolgoznunk kell azon, hogy minél több hallgató tudjon megfelelni a felvételi követelményeinek. A mesterképzés feltétele a középfokú nyelvvizsga valamelyik cigány nyelvből, és ezt nehéz teljesítenie annak, akit a közoktatásban sehol nem készítenek fel erre. A tanfolyamok pedig nagyon eltérő színvonalon oktatnak, hiszen Magyarországon nincs sem romani, sem beás nyelvtanárképzés. A kollégák különböző színvonalon oktatnak, vannak köztük tanárok, de laikusok is. Az anyanyelv mellett többé-kevésbé a jó szándék is megvan, de nem biztos, hogy birtokában vannak annak a tudásnak, amelyre egy nyelvtanárnak szüksége van.
Hosszú távon létkérdés, hogy olyan hallgatóink legyenek, akik ezeknek a feltételeknek megfelelnek. Ugyanakkor, mivel ez hiányszakma, nem mondhatjuk, hogy holnaptól nyelvtanárképzést indítunk, hiszen ennek kötött feltételei vannak. Azt gondolom, hogy szolgáltatnunk is kell amellett, hogy tanítunk. Meg kell ismertetnünk a nyelveket azokkal az emberekkel, akik érdeklődnek a romológia iránt. Ha kell, tanítsuk meg nekik, vagy adjunk komplex ismeretet, hiszen akkreditált képzéseink és szakirányú továbbképzéseink is vannak.

– A romológiát sokan olyan tudománynak tartják, amelyhez könnyű hozzáférni. Igaz ez?

– Egyrészt a romológia nem könnyű tudomány. Friss, még nem túl mély tudományág, fiatal és kevés kutatási háttérrel. El kell érnünk, hogy minél többen tudjanak róla, minél többen megismerjék, mert így kapnak majd kedvet hozzá. Bár szívem szerint már holnap elindítanám a nyelvtanár-képzést, de azt is tudom, hogy ezt először meg kell alapozni, vagyis ehhez remek szakembereket kell toborozni. Az csak az alap, ha valaki használható nyelvismerettel vagy anyanyelvi ismeretekkel rendelkezik. Erre lehet felfűzni a módszertani, elméleti ismereteket, amelyek képessé teszik a hallgatót arra, hogy majd tanítson. Ahogy orvos sem műthet diploma nélkül, nyelvet is csak az tanítson, aki megszerezte a megfelelő végzettséget.

– Cél, hogy a többségi társadalomból is jöjjenek diákok, vagy csak cigányokat vártok?

– Persze, jó lenne azt mondani, hogy jöjjön mindenki, aki csak kedvet érez a tanuláshoz, de azért vannak prioritások. Fontos, hogy a romológiai képzés esetében minél több olyan cigány hallgatónk legyen, akit valamiért érdekel a tárgyunk. Amikor 1997-ben – még csak vendégtanárként – elkezdtem ezen az egyetemen tanítani, cigányként úgy beszéltem a cigányokról, hogy a hallgatók között egyetlenegy cigány sem volt. Mintha valami fantomról beszéltem volna, úgy néztek rám, mint valami csodabogárra. Ma már mindig vannak a hallgatóink között cigányok, sőt, vannak olyan kurzusaink, ahol a cigány hallgatók aránya eléri a 30-50 százalékot. Teljesen más úgy beszélni a cigányokról, hogy megerősítést kapok, és persze ők is megerősítést kapnak, hogy értékes a tőlünk kapott ismeret, hiszen egyetemen tanulnak róla. A nem cigány hallgatók pedig együtt élnek, együtt tanulnak a cigány társaikkal, és megtapasztalják, hogy itt az egyetemen senki nem csodabogár. Mindez hosszú távon jó a társadalom számára is, mert ezek a felismerések segítenek csökkenteni az előítéleteket.

– Van-e lehetősége a romológus hallgatónak, hogy külföldi egyetemen tanuljon tovább? Milyenek a szak és az intézet külföldi kapcsolatai?

– A diákok az egyetemi évek alatt számos külföldi ösztöndíjra pályázhatnak. Sokan – a választott szakjuktól függetlenül – az ERASMUS kapcsolatok révén töltenek három-hat hónapot a világ legkülönbözőbb részein. A romológián mindig volt egy-két olyan hallgató, akit érdekelt a külföldi ösztöndíj. De nekünk is vannak konkrét ERASMUS-os kapcsolataink Hollandiával, Ausztriával, Németországgal és számos más országgal is. Mi is fogadunk minden évben egy-két külföldi hallgatót, tavaly például egy Fulbright-ösztöndíjas diákunk volt Kaliforniából.

Készítette: Arató Mátyás

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink