Komolyan

Auschwitz-rekviem | Roma áldozatokra emlékezve

2012. november 2. | bedoistvan

A holokausztnak a világra vetülő árnyékában kevesebb szó esett a népirtás roma áldozatairól, az ő történetüket sokáig csak ismerték, de nem kutatták. Az ismeretek hiánya, a tudatlanság, az előítéletesség lehetővé teszi és erősíti a romák kirekesztését és üldöztetését a mai Európában is. Ez ellen küzd az össz-európai támogatással megvalósuló Auschwitz-rekviem programsorozat.
A Romédia Alapítvány, a Pharrajimos egyik első magyar kutatója húsz éve dolgozik azon, hogy a romákkal szembeni, mélyen gyökerező sztereotípiákat és előítéleteket megkérdőjelezze és megváltoztassa. Az alapítvány által szervezett Auschwitz-rekviem programsorozat keretén belül már sikerrel lezajlott a háromnapos dokumentumfilm fesztivál, és november elején két további eseménnyel találkozhat a közönség: a Müpában tartandó koncerttel és egy kiállítással.

KONCERT

Moreno: Auschwitz-rekviem – koncert a Művészetek Palotájában

Roma és Szinti Filharmonikus Zenekar

November 6-án este a holland szinti (szinto) zeneszerző, Roger ’Moreno’ Rathgeb által komponált Rekviemet adja elő a Roma és Szinti Filharmonikus Zenekar. A budapesti hangverseny egy hat európai nagyvárost érintő turné része. Nálunk Amszterdam, Frankfurt, Krakkó, Prága és Berlin után kerül műsorra a megkapó hangú zenemű.
Szerzője, Roger ’Moreno’ Rathgeb autodidakta muzsikusként kezdte, később megtanulta a karmesterséget, és elkezdte saját műveinek komponálását. Néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy rekviemet ír az auschwitzi áldozatok emlékére. Néhány évvel ezelőtt kezdte el a 60 percesre tervezett mű komponálását, de mikor Auschwitzba látogatott, az érzések túl fájdalmasakká váltak, és félbehagyta. 2007 végén a Nemzetközi Cigány Fesztivál kérte fel a befejezésre, hogy bemutathassák különböző európai városokban. 2009-ben készült el vele.
Művével nemcsak emléket akar állítani a halottaknak, hanem élő emlékművet akart létrehozni a megbékélés és a kölcsönös tisztelet jegyében, bizonyítva, hogy a haláltáborokban és a náci népirtás által más módon elpusztult emberek nem haltak meg hiába. A művet a roma zenész-karmester Riccardo M Sahiti vezényli.

A budapesti előadásban közreműködik a Bubnó Tamás által vezetett és 60 főre kiegészített Szent Efrém kórus, továbbá négy hazai szólista: Polyák Valéria (szoprán), Rajk Judit (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Rácz István (basszus).
Az orgonaszólamot a szintén holland Jan Raas játssza.

Az alábbi koncertfelvételen a Lux Aeterna részlet hallható, az amsterdami bemutatóról.

»A bemutatósorozat művészeti esemény. De egyúttal politikai esemény is – mondta a koncert kapcsán Fischer Ádám, Kossuth-díjas karmester –, amelynek célja, hogy oszlassa a feledés homályát, hogy emlékeztessen a romákat is sújtó népirtásra és annak máig ható tanulságaira. A tevékeny emlékezés feladata Európának. S egyúttal létérdekünk is.«

A koncertre ezen a linken keresztül lehet megvásárolni a jegyet, a húszezer forintos támogató jegy vásárlásával az egész programsorozat megvalósulásához járulhat hozzá az oldalra látogató.
Helyszín: Művészetek Palotája (1095 Budapest Komor Marcell u. 1); 2012. november 6. kedd, 19.30

* * *

KIÁLLÍTÁS

Rekviem Auschwitzért – Otto Pankok és Ceija Stojka kiállítása

Pankok: Visszatérés Auschwitzból

Pankok: Visszatérés Auschwitzból

A budapesti Francia Intézetben kiállítás nyílik november 15-én a német expresszionista képzőművész, Otto Pankok és az osztrák-roma holokauszt-túlélő Ceija Stojka műveiből. A festményeket, grafikákat, szobrokat számos európai múzeum és magángyűjtemény anyagából válogatták. Ezek az alkotások a koncentrációs táborokban elpusztult romák tragédiájára, a holokausztra emlékeztetnek, és – a fájdalmak felidézésével – a világban a mai napig sem szűnő népirtások áldozataira.

Otto Pankok (1893–1966) művészeti tanulmányait félbeszakítva, katonaként szolgált Franciaországban, majd az I. világháború után visszatért Düsseldorfba, ahol folytatta művészi pályafutását. Az 1930-as évekbeli francia¬országi látogatásakor fokozott érdeklődéssel tanulmányozta a roma közösségeket és életmódjukat, akikre a szegénység és a kiszolgáltatottság megtestesítőiként tekintett. Alkotói korszakának legismertebb darabjai az 1930-as években készült, roma embereket ábrázoló réz- és fametszet portréi, valamint az 1940-es évek második felének nagyméretű szénrajzai, melyeken a koncentrációs táborokat túlélő roma családok tragikus sorsa elevenedik meg.

Stojka: Mama, ébredj fel!

Stojka: Mama, ébredj fel!

Ceija Stojkát (1933–) kislányként de­portálták családjával együtt az auschwitz-birkenaui haláltáborba, ahonnan nővérével és az édesanyjával együtt előbb a ravensbrücki, majd a bergen-belseni koncentrációs táborba szállították. 1945-ben a felszabadulásnak köszönhetően menekültek meg. Édesapját a dachaui koncentrációs táborból Hartheimbe vitték, ahol megölték. Deportálásuk után több mint negyven évvel könyvet írt az emlékeiről, ennek köszönhetően az egyik legismertebb roma írónő lett Ausztriában.
Ceija Stojka az 1990-es években érezte elérkezettnek az időt ahhoz, hogy a koncentrációs táborok emlékeit, elrabolt gyerekkorának soha nem felejthető pillanatait festményeken örökítse meg. Vastag, erőteljes ecsetkezelése, élénk színei, időnként foltokban elrendezett felületei sok tekintetben rokoníthatóak a német expresszionista festők által alkalmazott stílussal és technikával.

Helyszín: Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17.); 2012. november 15–23.

* * *

DIGITÁLIS KIÁLLÍTÁS – Az elfeledett népirtás

A holland Május 4-5. Bizottság által összeállított digitális kiállítás olyan archív felvételeket mutat be, amelyek időrendben és/vagy országonkénti bontásban adnak információkat a szintók és a romák elleni náci irtóhadjáratról. A kiállítás fizikailag nem látogatható, de az egész világon megnézhető ezen a linken, holland, angol, német és cseh nyelvű változatban.

A hírekhez kapcsolódó videók:
Romédia Alapítvány-Auschwitz-rekviem Spot
Brodt Erzsébet visszaemlékezései az auschwitzi cigánylágerről
Fahidi Éva az auschwitzi cigányláger megsemmisítéséről.
Danyi Béla visszaemlékezései az auschwitzi cigánylágerről.
Schweitzer rabbi ajánlója-Auschwitz-rekviem
Auschwitz Ballada-Petra Gelbart

Ceija Stojkát (1933–) kislányként de­portálták családjával együtt az auschwitz-birkenaui haláltáborba, ahonnan nővérével és az édesanyjával együtt előbb a ravensbrücki, majd a bergen-belseni koncentrációs táborba szállították.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink