Komolyan

Farkas Flóriánt ostorozzák a rasszizmus elleni világnapon a romák

2013. március 20. | GGy

Több mint fél ezren jelentkeztek be a Facebook-on arra a csütörtöki figyelemfelhívó demonstrációra, amelyet az antirasszista világnap alkalmából az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elé hirdetettek meg. A helyszín azt jelképezi, hogy a faji kirekesztés és elnyomás elsődleges áldozatai a romák. Az állam felelőtlenségénél csak az általa megvásárolt helytartók felelőssége nagyobb – utalnak a felhívásukban a szervezők Farkas Flóriánra, aki az ORÖ elnöke, a Fidesz parlamenti képviselője.

A Polgárjogi Mozgalom figyelemfelkeltő demonstrációt tart a rasszizmus ellenes világnap alkalmából. A szervezet két vezetője, Horváth Aladár és Szőke Sándor úgy véli, hogy a faji kirekesztés és elnyomás elsődleges áldozatai a romák, akiket egyszerre gyűlölnek a bőrszínük és a mélységes szegénységük miatt. Ennek kirívó igazságtalanságát az eddigi kormányzatok hallgatólagos cinkossága után tragikussá növelték az Orbán-kormány egymást követő “cigánytörvényei”. Ami különösen indokolttá teszi a megemlékezést, az az egyre növekvő társadalmi feszültség és gyűlölet, amelyet a romák, a kijelölt bűnbakok felé terelnek az ország sorsával hazardírozók – áll a felhívásban.

Az ORÖ vezetőjére, Farkas Flóriánra utalva a szervezők kiemelik, hogy az állam felelőtlenségénél csak az általa megvásárolt helytartók felelőssége nagyobb, hiszen ők akár saját családjukon, környezetükön is láthatják az apartheid jeleit. Farkas Flórián folyamatosan szavazza meg népe lépésről-lépésre történő gettóba kényszerítését. A demonstráció helyszínének kiválasztását a szervezők szimbolikusnak, ugyanakkor gyakorlatinak is tartják: a Fidesz parlamenti képviselője mondja el, hogyan értékeli “rasszizmus elleni harcát”, és a “romák védelmében” hozott intézkedéseit.

Március 21., a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja. Az ENSZ-közgyűlés annak a véres dél-afrikai rendőrsortűznek emlékére jelölte ki ezt a napot, amely 1960-ban hetvenkét, az apartheid ellen békésen tüntető emberrel végzett. Röviddel a gyilkosságok után 22 ezer embert tartóztattak le, köztük Nelson Mandelát is, mert szót emeltek a faji megkülönböztetés ellen Dél-Afrikában.

Az Orbán-kormány egymást követő “cigánytörvényei

Horváth Aladár szerint a tragikus mértékű társadalmi lecsúszás és egyenlőtlenség, a brutális büntető-kriminalizáló állami szociálpolitika és a gyűlölet drámai mértéke egy harmadik világbeli Magyarország képét mutatják. A korábbi megélhetési források, mint a fagyűjtés, a vasazás, a lomizás, a gomba- és gyógynövénygyűjtés állami kontroll és korlátozás alá kerültek – hívta fel a figyelmet Horváth Aladár “cigány-országértékelőjében”.

A Polgárjogi Mozgalom vezetője a Fidesz által bevezetett új közfoglalkoztatási politikát a 30-as években született l. Nemzeti Munkaterv-hez hasonlítja, amely Gömbös Gyula nevéhez köthető. A közmunka 2013-ban heti 10 ezer forintos bevételt jelent, de az önkormányzatok gyakran ebből a pénzből vonják le – a szabályokat be nem tartva – a családok adótartozását vagy szabálysértési pénzbüntetését.

Horváth összegzése szerint az új rezsim erkölcsi és jogi különbséget tesz a munkával (tőkével) rendelkezők és a termelésből kizárt, segélyre szoruló emberek között. A jogokat ki kell érdemelni az államtól. Alattvalók és urak rendi típusú poszt feudális társadalmi és hatalmi rendszere látszik kirajzolódni.

A Polgárjogi Mozgalom vezetője szerint az alábbi törvények és intézkedések egyértelműen kirekesztő módon érintik a romákat:

1. Egykulcsos személyi jövedelemadó – a jobb módúaknak, a magas keresetűeknek kedvez, és hátrányosan érint mindenki mást. A kormány 2011-ben 600 milliárd forintot “hagyott” a gazdagoknál, ennyi hiányzik a szegények “kasszájából”.

2. Az adóalap csökkentése a gyermekek után: a keresettel nem rendelkezőket diszkriminálja, a jobb módúakat segélyezi.

3. A kirekesztettek megregulázására: a legapróbb szabálysértések büntetési tételeinek aránytalan szigorítása, valamint a “három csapás” törvénye, ami “megoldja a cigányellenesség ügyét” (a fideszes Lázár János nyilatkozata a sorozatgyilkosságok idején).

4. A sztrájkjog korlátozása, a rokkantnyugdíjak és a korengedményes nyugdíjazás elleni támadás.

5. A táppénz megfelezése, az álláskeresési járadék folyósításának három hónapra való korlátozása (ez a munkanélküli-segély de facto megszüntetését jelenti).

6. A segélyek összértékének maximalizálása, abszurd feltételhez kötése, lakástámogatás csak az arra érdemeseknek.

7. Az iskolakötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre: a Fidesz 15 évet, a Jobbik 17-et javasolt, majd megállapodtak a 16-ban.

8. Az egyetemisták (és a felsőoktatási intézmények) számának csökkentése, tandíj bevezetése, ami szinte kizárja a szegényeket a felsőoktatásból.

9. Megdöbbentő méretű “forrásmegvonás” az egészségügy, a tömegközlekedés, az infrastruktúra, és a kultúra területén.

10. A közszolgálati média kormányfelügyelet alá vonása, a szélsőjobboldali politikai kommunikáció szabadon engedése.

11. A szociális konfliktusok rendőri megoldásának szorgalmazása, a rendőrségen belüli jobbikos, rasszista “verőlegények” szabadjára engedése.

12. A büntethetőség korhatárának leszállítása 12 évre.

13. Rabmunka állami tisztségviselők birtokain (L. Simon László államtitkárén). Vajon hány elítélt dolgozik havi 20 ezerért állami cégeknek vagy állami vezetők cégeinek?

14. Az alaptörvény megnyitja a kaput a fegyverviselés bevezetése előtt.

15. Közfoglalkoztatási törvény: rabszolgastátusz, rabszolgabér – a végrehajtás a belügyi tárcánál, és a katonaság is szerepet kap a nagy állami beruházásoknál. A rendőrségtől, katonaságtól korábban nyugdíjazottak lesznek a munkavezetők.

16. A feudális alaptörvény szembemegy a köztársasági alkotmánnyal, és nemzetközi egyezménnyel. Magyarországon az alapvető emberi jogok 2012-től nem velünk születettek, természettől fogva létezők, hanem az állam által, az arra való érdem alapján, a kötelességekhez igazítva adhatók – állítja a Polgárjogi Mozgalom vezetője.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink