Komolyan

Etnikai és vallási témák a hírekben

2013. március 25. | GGy

A nemzetközi felmérések (szondázások) szerint az unión belül hazánk a leginkább idegengyűlölő ország, ezért rendkívül nagy a média felelőssége abban, hogy milyen módon kezeli az etnikai és vallási témákat. Németországban ma már megfelelő arányban dolgoznak bevándorolt újságírók. Magyarországon is már megmozdult valami, de még nagy a lemaradásunk. Ezek a megállapítások az Etnikai és vallási témák a hírekben, valamint az etnikai kártya a választási médiakampányokban című konferencián hangzottak el, amit a Főszerkesztők Fóruma, a Független Médiaközpont és a budapesti Goethe Intézet rendezett.

Az Újságírás és etikai normák című sorozat részeként megtartott workshopon és beszélgetésen német, osztrák és magyar szakemberek olyan kérdésekre keresték a választ, mint az egyes etnikumok megjelenése a magyar és a német médiában, különös tekintettel a választási kampány idejére.

A probléma foglalkoztatja a hazai szakembereket, legalább is erre lehetett következtetni abból, hogy megtelt a Goethe Intézet konferenciaterme. A szervezők szerint ez nem is csoda, hiszen az újságírás területén a legtöbb etikai dilemma az etnikai és vallási témák kezelése kapcsán merül fel.

A médiának ezért az etnikai és vallási témák kezelésében döntő szerepe van, és ennek a közbeszédre, gondolkodásra gyakorolt hatásában is – mondta Móricz Ilona, a Független Médiaközpont igazgatója, aki szerint ma már sokkal többen értik Magyarországon, hogy a migráció globális kérdés, ami egyébként több mint 200 millió embert érint szerte a világon. Az igazgató szerint fontos, hogy az újságírók pontos és átfogó ismereteket szerezzenek és a téma szempontjából fontos adatokhoz és ismeretekhez hozzá is jussanak.

Idegenellenesség Magyarországon

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi vezetője tapasztalataikra és felméréseikre hivatkozva elmondta: „annak ellenére, hogy nincs jelentős kapcsolat a bevándorlókkal, a magyarok aránytalanul nagyra teszik az országban élő külföldiek számát és nagy az ellenérzés velük szemben. Más országokhoz képest nagyon kevés külföldi él nálunk, mégis az uniós statisztikák szerint Magyarország a leginkább idegenellenes ország.”

A programvezető szerint valójában csak két százalék külföldi állampolgár él Magyarországon, közülük pedig a legtöbb magyar etnikumú. Ezért borzasztó nagy a média szerepe, mert ha csak a negatív képekre erősít rá, elmélyíti az idegenellenes attitűdöket – mondta Gyulai. Magyarország a migráció folyamatát nem tudja megállítani, ezért ha a közhangulat nem változik, és a média sem találja meg a feladatát és helyét ebben a folyamatban, akkor Magyarországon komoly problémák lesznek a jövőben. »A növekvő lélekszámú bevándorló csoport és a növekvő idegenellenesség okozta feszültség kezelhetetlen lesz – fűzte hozzá.

Gyulai elmondta, hogy a Helsinki Bizottság újságíróképzéseivel próbál változtatni a helyzeten, a cél az, hogy árnyaltabb kép jelenjen meg a migránsokról Magyarországon, és hogy a képzéseken tisztázzák a gyakran rosszul használt fogalmakat. Ehhez nyújt segítséget a Külföldiek Magyarországon – segédlet újságíróknak című kiadványuk, amely a Helsinki Bizottság honlapján is elérhető.

Kisebbségek ábrázolása és panaszkezelés

Fontos kérdésként merült fel a konferencián az is, hogy ha valakit sérelem ér, számíthat-e átlátható, gyors és hatékony panaszkezelésre. Magyarországon az egyik ilyen, a szólásszabadságot védő fórum a CivilMédia, amelynek egyéves működéséről Bodrogi Bea jogász számolt be a konferencián. A szervezet abból a szempontból figyelte a kereskedelmi és közszolgálati televíziók hírműsorait, hogy azok hogyan ábrázolják a hátrányos helyzetű csoportokat. Azt tapasztalták, hogy a romákat sok esetben sztereotip és kriminalizált módon kezelték. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) előtt négy olyan ügyben indítottak eljárást, amelyben egyértelmű volt a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás, de a hatóság mindegyiket elutasította arra hivatkozva, hogy a szerkesztői szabadságot figyelembe és tekintetbe kell venni, és hogy a kiegyensúlyozottság követelménye nem sérült az adott műsorokban.

Koltay András, a médiatanács tagja arról szólt, hogy 1998 óta nem ítéltek el senkit jogerősen gyűlöletbeszéd miatt. Koltay szerint azoknak a véleményeknek is szabadságot kell biztosítani, amelyeket morális szempontból helytelenítünk, azt pedig nehéz megmondani, hogy egy-egy megnyilvánulás mikor lépi át a törvényi határt.

Németországi helyzetértékelés

Manfred Protze, a Német Sajtótanács tagja elmondta, hogy náluk senkit nem szabad a fogyatékossága, etnikai, vallási vagy egyéb szociális csoporthoz való tartozása miatt diszkriminálni. A bűnügyi tudósításokban a csoportokhoz való tartozást csak akkor lehet megemlíteni, ha a cselekmény és a hovatartozás között szoros, tényeken alapuló kapcsolat van. Ilyen okok miatt a Német Sajtótanács a legtöbb panaszt a szinti és roma közösségeket képviselő szervezettől kapja, mert tagjaik úgy vélik, hogy leginkább a bűnözéssel összefüggésben említik őket. Bár ezeket a panaszokat javarészt nem találták megalapozottnak, senki nem gondolhatja komolyan azt, hogy a német sajtó gyakorlata diszkriminatív, még ha vannak is szabályszegések – szögezte le Protze.

Canan Topçu szabadúszó újságíró, egyetemi tanár az egyik legelső török újságíró volt, aki húsz évvel ezelőtt egy nagy német lapnál kezdett dolgozni. Szerinte a bevándorló újságírók munkájának köszönhetően 2013-ra lényegesen javult náluk a helyzet, és az etnikumokat a sajtó már objektíven mutatja be.

A magyar viszonyokhoz közelebb álló helyzetről számolt be az eseményre Ausztriából érkező, kameruni származású Simon Inou, a Diversity Mediawatch munkatársa. Inou szerint 2004-ig lehetetlen volt a migrációról objektíven beszélni az osztrák a médiában. Kétfajta megközelítés létezett: a migránsok vagy elkövetők voltak, vagy áldozatok. Az újságíró a téma kapcsán kiemelte az oktatás és a sajtótanácsok munkájának fontosságát. Úgy látja, ezeknek kell biztosítaniuk, hogy a szakmabeliek korrektül írjanak.

Etnikai kártya a választások idején

Egyebek mellett a cigánybűnözés tematizálta a közbeszédet a 2010-es magyarországi választásokon, ennek pedig az lett a következménye, hogy a Jobbik bekerült a parlamentbe – mondta el Makai József, az origo.hu publicisztikai rovatvezetője.

Egészen más helyzetről számoltak be a német vendégek. 2012-ben a frankfurti főpolgármester-választáson a győztes a bevándorlók szavazataival nyert, mert olyan kampánycsapatot épített, amelyben sok volt a migráns. Németországban a választások idején a pártok küzdenek a bevándorlók és a kisebbségek szavazataiért. Manfred Protze a konferencián elmondta, hogy ma már a konzervatívok is számítanak a melegek szavazataira.

Baranyi Mária a Független Médiaközpont roma gyakornoki programján szerzett újságírói képesítést. 2009 óta dolgozik a Kossuth Rádiónál, a Jelenlét Roma Kulturális Magazin szerkesztője. Baranyi Mária szerint mi még messze vagyunk attól, amit a német média elért a bevándorlók és az etnikumok megítélésével kapcsolatban. »Nem látok kerekes székes kollégát, vak kollégát, vagy olyat, aki meleg – van még hová fejlődnünk – jegyezte meg a konferencián.

A Goethe Intézet, a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma 2012-ben indította el az Újságírás és etikai normák című sorozatát. Az előző rendezvényeken a digitális média trendjeiről, az újságírók társadalmi megítéléséről, a közszereplők magánügyeivel foglalkozó hírek etikai dilemmáiról, valamint az újságírói etika főiskolai-egyetemi szintű oktatásáról volt szó. Ezeken a beszélgetéseken a magyarországi szakértőkön és előadókon kívül – a Goethe Intézet támogatásával – német vendégek is részt vettek.

A műhelyfoglalkozás kapcsolódik ahhoz az európai projekthez, amely – a londoni Media Diversity Institute irányításával – az újságírói gyakorlatot vizsgálta kilenc országban, az etnikai és vallási híradások témakörében. A tanulmány következtetéseit és ajánlásait a Független Médiaközpont magyar fordításban adta közre a rendezvényen.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink