Beszélgessünk

Esély? Egyenlőség?

2013. március 29. | kutivili

Orsós József azon kevesek közé tartozik, akik azt csinálják, amit szeretnek. Amikor 2009-ben részt vett a Budapestesély Nonprofit Kft. programjában, még nem gondolta, hogy ennek lesz valami eredménye hosszú távon. A norvég finanszírozású, a fővárosi önkormányzat támogatásával megvalósult program célja az volt, hogy hat hónapos közszolgálati gyakornoki lehetőséget kapjanak érettségizett vagy diplomás roma fiatalok. Orsós Józsefet munka közben látogattuk meg, hogy megtudjuk tőle, mit gondol a roma társadalom esélyeiről, és általában az integrációt segítő programokról.

Még mindig az eredeti gyakorlati helyeden dolgozol. A program volt ennyire jól szervezett és erős, vagy te voltál ennyire kitartó?

Nem nagyon tudtuk, hogy mire számítsunk a későbbiekben, mert mindenki kevésnek látta a fél évet, de aztán kiderült, hogy a projekt mintaértékű volt.  Volt gyakorlatias képzés, például angol és kommunikációs készségfejlesztés, továbbá mindenki kapott egy mentort, egy komoly szaktekintélyt, aki mindenben segített neki. Negyvenéves vagyok, korábban sehol nem alkalmaztak a végzettségemnek megfelelően, a jelenlegi állásommal viszont elégedett vagyok, és végre azt csinálhatom, amit szeretek.

Mi a munkád?

A Budapestesély Nonprofit Kft-nél a közfoglalkoztatás a szakterületem, intézem a közalkalmazottak ügyeit, amiben minden benne van, a bérszámfejtéstől a személyre szabott munkakeresésig. Igyekszem különböző képzéseket is elintézni az ügyfeleknek, hogy tanultabbak, képzettebbek legyenek.

Egymás után születnek az integrációs programok. A tapasztalat viszont az, hogy sokaknak hosszú távon ez nem hoz megoldást, nemigen jutnak előbbre.

Van erre egy elméletem. Képzeld el integrációs térnek ezt a szobát. Te vagy az, aki integrálásra szorul, és szeretnél is integrálódni, én meg az vagyok, aki a többségi társadalmat képviseli. Magamban azt mondom, hogy annyira fogsz integrálódni, amennyire én akarom, és én most nem akarom. Azt viszont akarom, a többiek mégis úgy lássák, hogy szeretném, ha integrálódnál. Sajnos, sok esetben ilyen az integrációs programok szelleme. Vagy nézzünk egy másik példát. Miért is nem tudnak az elmaradott térségekben integrálódni? Elvárom, sőt követelem, hogy integrálódj, de ne használd azokat az óvodákat, oktatási intézményeket, amelyeket én és a gyermekeim használnak, mert nem szeretném, ha rossz társaságban nevelkednének. Ha ezekkel a feltételekkel nem tudsz integrálódni, akkor viszont rád sütöm a bélyeget, hogy szeretsz segélyen élni.

Hogyan lehetne ennél hatékonyabban segíteni a romák felemelkedését?

Kulcsfontosságú, hogy létrejöjjön egy olyan erős roma politikai szervezet, amely tényleg képes az érdekérvényesítésre. Így valóban elindulna a változás, és nem csak arról lenne szó, hogy a kormány fel tudjon mutatni szépnek tűnő statisztikákat. Az erősebb roma érdekképviselet arra is képes lenne, hogy egy jó ösztöndíjrendszerrel inspirálja a tanulókat, akik így képzettebbek lennének, mint az előttük járó generáció tagjai.

Látsz erre némi esélyt?

Nem sok esélyt látok, de azért arra van remény, hogy a jövőben kicsit javuljon a szegénység­ben élők helyzete, például a Budapestesélyhez hasonló program segítségével. Ezekre hatal­mas szükség van.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink