Komolyan

A népszámlálástól függ, hol lesz nemzetiségi választás

2013. március 31. | GGy

A következő nemzetiségi önkormányzati választás várhatóan 2014 őszén lesz, amikor csak azokon a településeken lehet majd roma választást kiírni, ahol legalább 30 fő vallotta magát cigánynak a 2011-es népszámlálás alkalmával. Ahol ez elmaradt, ott vakarhatják a fejüket a romák, mivel korrekcióra legközelebb csak 2021-ben lesz lehetőség, a következő népszámlálás alkalmával.

A kormány 2011-ben fogadta el az új nemzetiségi törvényt, amelynek egyik célja az volt, hogy visszaszorítsa az „etnobizniszt”, vagyis azt, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek önkormányzáshoz való jogával egyesek visszaéljenek. Egyik ilyen ismert eset a jászladányi, ahol 2002-ben a kisebbségi önkormányzati választáson a roma vezetőt a polgármester nem roma felesége váltotta le, és a faluban egy nem roma többségű cigány kisebbségi önkormányzat jött létre.

Az ilyen visszaélések elkerülésére is megalkotott 2011-es nemzetiségi törvény bevezette, hogy csak azokon a településeken lehet nemzetiségi önkormányzatot választani, ahol az előző népszámláláson legalább 30-an egy adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. Akkor Szabó Máté ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy ítélte meg, hogy ellentételes az alaptörvénnyel a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának a népszámlálási adatokhoz kötése, mivel szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az önrendelkezési jogot. Az alapvető jogok biztosa kiemelte azt is, hogy a 2011-es népszámláláskor nem volt ismert, milyen „választójogi következménye” lesz a nemzetiségre vonatkozó adatok megvallásának, illetőleg az attól való tartózkodásnak. Az ombudsman hivatkozott arra is, hogy „számos társadalmi és politikai tényezőtől függ, hogy hányan készek megvallani a népszámláláskor nemzetiségi hovatartozásukat”.

Az Alkotmánybíróság elutasította az alapvető jogok biztosának indítványát, mert álláspontjuk szerint nincs szó a nemzetiséghez tartozók önrendelkezési jogának szükségtelen és aránytalan korlátozásáról az előbb részletezett 30-as minimumkorlát kijelölésével.

Az elutasító határozathoz két alkotmánybíró, Bragyova András és Stumpf István különvéleményt csatolt, amely jórészt egyetért az ombudsman érveivel. Az alapjog gyakorlása egyrészt nem köthető előre nem látható feltételhez, továbbá a népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók, másrészt népszámlálást csak tízévenként tartanak, míg nemzetiségi önkormányzati választás négyévenként van, így a jogalkotó akár több ciklusra is kizárhat közösségeket a nemzetiségi választásokból.

Mivel a törvényt nem változtatták meg, 2022-ig parkoló pályára kerültek azok a roma közösségek, ahol nem vallották elegen romának magukat, és köreikben jó pár évre náluk csak befagyott igény marad, hogy hatékonyabban szólhassanak bele saját ügyeik alakulásába.

Az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat elégedett a népszámlálási adatokkal. Ők voltak azok, akik a 2011-es népszámlálás idején kampányukban arra biztattak minden romát, hogy vállalja a hovatartozását. Közleményükben azt emelik ki, hogy általában is többen mondták magukat valamely nemzetiséghez tartozónak, a romák száma pedig 120 ezerrel, azaz 60%-kal növekedett a tíz évvel korábbi összesítéshez képest, így ma már meghaladja a 315 ezret.

Az „Ide tartozunk!” szerint ez még mindig elmarad a kutatók által becsült 600-800 ezres számtól, ám ezt a mostani eredményt annak ellenére sikerült elérni, hogy a kampány idején a szélsőjobboldali erők romaellenes akciókat tartottak. Nehezítette viszont a helyzetet, hogy a jegyzők ellenállása miatt a 40 ezer fős kérdezőbiztosi körbe csak 800 roma jelölt jutott be, illetve hogy a nemzetiségi hovatartozás megvallása önkéntes volt, ezért – legalább is a visszajelzések szerint – a kérdezőbiztosok gyakran fel sem tették ezt a kérdést.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink