KomolyanVideók

Milyen jövője van egy Kanadából hazatérő romának?

2013. március 31. | kutivili

A visszaérkező gyerekeknek ugyanott kell folytatniuk a tanulmányaikat, ahol azt a Kanadába utazás előtt félbehagyták – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Roma Club Alapítvány szervezett, és amely a tengerentúlról kényszerűségből visszaköltözők helyzetével foglalkozott, különös tekintettel a legfiatalabbakra.

A kanadai kormány gondoskodik a menedékjogot kérő, de elutasított személyek hazatéréséről. A Kanadai Önkéntes Hazatérő és Reintegrációs Program – bizonyos feltételek megléte esetén – 1000-2000 dollár visszailleszkedési támogatást ad, és a pénzt különböző szolgáltatásokra lehet költeni. Ilyen lehet például az álláskeresés megkönnyítése, jogi szolgáltatások, oktatási, egészségügyi támogatás, üzleti vállalkozás beindítása. (Ha részletesebben olvasna erről, kérjük, nyissa meg a témában írt korábbi cikkünket.

A budapesti kerekasztal-beszélgetésen egy Kanadából visszatért férfi arról beszélt, hogy azért jönnek haza a romák, mert a kanadai kormány erre kényszeríti őket.  A letelepedési engedélyt nem kapják meg, ezért – biztos, ami biztos – a támogatást választják. A férfi öt gyermekével utazott Kanadába, ahol jók voltak a körülmények, szállást és élelmet kaptak, a gyerekek iskolába járhattak, a kommunikációban pedig ’56-os magyar emigránsok segítettek nekik. Bár a lánya szépen megtanult angolul, itthon visszatették az első osztályba, nem számított, hogy Kanadában már harmadikos volt. A szakemberek a probléma megoldását egy, a gyerekek mellett dolgozó mentorban látják, akinek a segítségével könnyebben visszailleszkedhetnek a roma fiatalok. Többen is amellett foglaltak állást, hogy mivel ezek a tanulók már tudnak angolul, itthon érdemes lenne két tannyelvű iskolába járatni őket, megtartva ezzel a fő profilt, az idegen nyelvet.

Váradi Gábor, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke borúlátó. Szerinte az itthoni romák félnek, a miskolciak pedig sehogy sem készülnek a hazatérők fogadására, senki nem várja őket. Az elnök szerint az lenne a megoldás, ha élhető és békés hellyé lehetne változtatni Magyarországot, hogy a magyarok itthon akarjanak élni és dolgozni, és hogy az embereket ne a bőrük színe, hanem a munkavégzés minősége alapján ítéljék meg.

A kerekasztal-beszélgetésen – a közönség mellett – részt vett Kovács András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója, Sík Endre egyetemi tanár, Dóra Bálint és Lehel Balázs, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) budapesti irodájának program-koordinátorai, valamint Váradi Gábor, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A közönség soraiban ülő Csillag Ádám filmrendező keményen bírálta és cinizmussal vádolta őket, mondván, bábokként játszanak a roma emberekkel, és képmutató, felületes megoldásokat ígérnek nekik. Ennek ellenére a szervezők és a közönség többsége is hasznosnak tartotta a beszélgetést, azzal, hogy további találkozókra lenne szükség annak érdekében, hogy a hazaérkező romák problémáira minél előbb humánus megoldást találjanak.

A vita után Lehel Balázs program-koordinátort kérdeztük, aki kifejtette, hogy céljuk a közép- és hosszú távú megoldás. Személyes konzultációra is van mód, a migrációs szervezet irodája szívesen segít, hogy a támogatást mindenki a lehető legjobb módon használja fel. Volt már olyan ügyfelük – mondta el –, aki egy vállalkozás kész terveivel jött haza, és ennek magvalósításában kap segítséget. De akinek nem egy üzlet beindítása a legfontosabb kérdés, az is számíthat támogatásra, például az otthon- és álláskeresés, a tanulás, és a gyógykezelés területén. A hazatérőket támogató program tavaly nyáron indult, és 2015 tavaszáig tart, a szervezet hazai irodájának jelenleg 850 ügyfele van.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink