Komolyan

Gyűlölet-bűncselekmények Magyarországon

2013. április 15. | GGy

Az Athena Intézet 2009 óta gyűjti adatbázisában a Magyarországon elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket, és az ezekről készült legfrissebb tanulmány a napokban jelent meg. E szerint átlagosan harminc ilyen típusú bűncselekményt regisztráltak évente, és mivel az Athena Intézet az egyetlen szervezet, amely rendszeresen jelent ezekről az incidensekről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), így a nagyvilágban is ezt a statisztikát ismerik rólunk.

Gyűlölet-bűncselekményről egyébként akkor beszélhetünk, ha a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. Ők a legtöbbször valamelyik faji, etnikai, nemzeti, vallási vagy szexuális orientáció szerinti közösség tagjai közül kerülnek ki. A gyűlölet-bűncselekményeket azért külön választani a többitől, mert azok hatása túlmutat a közvetlen tetten: szimbolikus értelemben ezek mindig az egész közösséget ért támadások, melyek csökkentik az érintett csoport biztonságérzetét – olvasható az Intézet beszámolójában.

Az adatok

Három év alatt 121 bűncselekményt rögzítettek a kutatók. Ezeket 55 százalékban a rasszizmus motiválta, 28 százalékban az antiszemitizmus, 5 százalékban az antiszemitizmus és a rasszizmus, 10 százalékban a homofóbia, és 2 százalékban a keresztényellenesség. A támadások 64 százalék személy elleni volt, 34 százalékban vandalizmus, ill. tulajdon elleni, és 2 százalékban személy és tulajdon ellen irányultak. Az esetek legnagyobb része (78 százalék) nem járt fizikai sérüléssel, 17 százalékban azonban igen, míg a bűncselekmények 3 százaléka volt halálos kimenetelű. Az Intézet által regisztrált gyűlölet-bűncselekmények 32 százalékát Budapesten, 17 százalékát megyeszékhelyen, míg 49 százalékát kisebb vidéki településeken követték el.

Az Intézet kutatásai alapján a regisztrált cselekmények száma 2009 óta folyamatosan csökken: míg 2009-ben 36 esetet dokumentáltak, 2012-ben már „csak” 25-öt. A rasszista indíttatás aránya, amelynek célpontja leginkább a roma közösség, 2011-ig stabilan 55 százalék körül mozgott, 2012-ben azonban 48 százalékra csökkent. A homofób indíték is csökkenőben van: a 2010-ben regisztrált 16 százalékról 2012-ben 4 százalékra esett vissza. Az antiszemitizmus, mint indíték azonban növekedett minden évben, és ennek következtében a kezdeti 20 százalékról 44 fölé emelkedett.

Anomáliák

A legnagyobb probléma a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban Magyarországon az, hogy sok ilyen tettről nem is értesül a hatóság, illetve ha a tudomására jut is, nem alkalmazzák a meglévő jogszabályokat – vélik az Athena Intézet kutatói. Szerintük a magyar jogalkotás és –alkalmazás két szék között a pad alá esett e területen. Egyrészt az elmúlt két évtizedben a – mindenkori – magyar törvényhozó és végrehajtó hatalom, valamint a politikai elit inkább a kontinentális, abból is a német jogfelfogást követte, amely sokkal tágabban fogalmazza meg a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény jogi definícióját, továbbá szigorú büntetések kilátásba helyezésével tiltja őket. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság bevezette és következetesen alkalmazza az angolszász jogfelfogásban kialakult és meghonosodott „clear and present danger” elvét, amely beszivárgott a mindennapi bírósági gyakorlatba is, szűk keretek közé szorítva az ilyen jellegű tettek büntethetőségét. Leegyszerűsítve: a mindenkori politika túlnyomórészt büntetőjogi kérdésként kezeli ezt az ügyet, míg az Alkotmánybíróság a büntetőjog korlátozott alkalmazása mellett politikai konszenzus kialakítását és konzekvens érvényesítését javasolta. A magyarországi bíróságok gyakorlatából jól látható „eredmény”: az, hogy ez a két, ellentétes felfogás kioltja egymást.

Az Intézet beszámolójában – a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva – a problémák egy részére javaslatot is megfogalmaztak. A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos társadalmi problémákon változtatni lehetne: államilag finanszírozott figyelemfelkeltő kampányokkal, a probléma felszínen tartásával, a gyűlölet-bűncselekmények bejelentésének megkönnyítésével (bejelentő vonalak, mobil applikációk stb.), valamint a rendőrök továbbképzésével. Ezekkel a módszerekkel viszonylag egyszerűen el lehetne érni, hogy csökkenjen a látencia, továbbá azt, hogy a nyomozók ne minősítsék alul a már bejelentett bűncselekményeket (ami a harmadik probléma, bár szerintük ez inkább csak következmény). Mindez ahhoz is hozzájárulna, hogy a gyűlölet-bűncselekmények megítélésében és elítélésében széleskörű társadalmi konszenzus jöjjön létre (zéró tolerancia).

Jelenleg azonban a fentebbiekből szinte semmi sem érvényesül – állítják a kutatási beszámolóban. A magyarországi gyűlölet-bűncselekmény statisztika (már ami van), illetve az Intézet adatbázisa ennek megfelelően távolról sem képes bemutatni a valóságot. Az ilyen bűncselekmények száma valószínűleg sokkal magasabb, mint az akár az Athena Intézet adatbázisából, akár a központi statisztikából kiolvasható. Ennek megfelelően a csökkenő trendet is óvatosan kell kezelni, habár a cselekmények mögött meghúzódó indítékok tekintetében (homofóbia csökkenése, antiszemitizmus növekedése) közel lehetnek a valósághoz.

Pozitív példák

Nem csak Magyarországon számít akut problémának a különálló gyűlölet-bűncselekmény statisztika hiánya, valamint a nem megfelelő fellépés az ilyen tettek elkövetőivel szemben. Az Athena Intézet beszámolójában megfontolásra ajánlják azoknak az országoknak a módszereit, amelyek sokkal hatékonyabban lépnek fel a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben.

Svédországban, Németországban vagy az Egyesült Királyságban például részletes és kiterjedt statisztikát vezetnek a gyűlölet-bűncselekményekről, és államilag – rendszeresen és pontosan – jelentést küldenek az EBESZ felé is. Ezzel több dolgot is elérnek: jelzik, hogy az állam kiemelkedő helyen kezeli a legkiszolgáltatottabb polgárainak védelmét, minden eszközzel küzdenek a negatív jelenségek ellen, és nem akarják elkendőzni azok létezését. Azaz: stabil konszenzus képét mutatják mind a polgáraik, mind a többi európai állam felé ezen a területen, ami egyben jelzés a szélsőségeseknek: erőszakosságukkal szemben nem lesz elnéző a hatalom.

Tegyen végre a kormány a gyűlölet-bűncselekmények ellen

Az Athena Intézet kutatását megelőzően még márciusban négy jogvédő szervezet fordult a kormányhoz, hogy tegyen végre érdemi lépéseket a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása érdekében.

Az Amnesty International, az Európai Roma Jogok Központja, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége mindenki számára garantálni a rasszista erőszak elleni védelmet. A jogvédő szervezetek szerint a kormány többször hangoztatta, hogy kiáll minden hazai kisebbség védelmében, ennek ellenére eddig nem tette meg a szükséges lépéseket a hatóságok munkájának javítása érdekében. A négy szervezet szerint a hivatalos statisztikai adatoknál jóval több gyűlölet-bűncselekmény történik, a rendőrség azonban gyakran nem ismeri fel a rasszista motivációt, illetve nem megfelelően minősíti az ilyen eseteket.

Az említett szervezetek szerint a megfélemlítés és a rasszista támadások a romák elleni gyilkosságsorozat óta is folytatódnak. Erre néhány példa a sok közül: két éve Gyöngyöspatát szélsőjobboldali csoportok szállták meg, tavaly etnikai alapon fenyegettek és erőszakoskodtak Devecserben és Cegléden; Nagykanizsán és Hatvanban pedig romák házaira festettek horogkeresztet.

A jogvédő szervezetek a következőket kérik a kormánytól:

– Alakítsanak ki hatékony szervezeti megoldást a rendőrségen és az ügyészségen belül.

– Alkalmazzanak a nemzetközi normáknak megfelelő bűnügyi protokollt.

– Vezessenek be speciális képzést a jogalkalmazók számára.

– Javítsák a sértetteknek nyújtott áldozatvédelmet.

– Építsenek ki hatékony adatgyűjtési és monitoring rendszert.

A négy emberi jogi szervezet egyúttal felhívta a kabinet figyelmét arra, hogy ha tényleg fontosnak tartják a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépést, akkor ne adjanak állami kitüntetést olyan embereknek, akik a nagy nyilvánosság előtt rendszeresen rasszista kijelentéseket tesznek.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink