Beszélgessünk

Mélyből jött gazdagság

2013. április 21. | kutivili

Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet vagy olyanokra emlékezünk – akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy ironikusan hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.

Nincs olyan roma származású értelmiségi — idős vagy fiatal –, aki ne ismerné a legendás hírű költőt és folkloristát, Bari Károlyt. Az egykor az irodalomba lenyűgöző képeivel berobbanó poéta ma már élő legenda.

Tavaly az Élet és Irodalomban dr. Magyari Imre köszöntötte a hatvanéves Bari Károlyt. Ebben írta: „Röpke negyvenkét esztendeje, hogy éppen itt, az ÉS-ben Domokos Mátyás Költő jelentkezett címmel lelkes szavakkal mutatta be az akkor tizenhét esztendős, 1952. október elsején született Bari Károlyt. Domokos a Magyar Ifjúságban olvasott Bariról és Baritól: »Elérkeztem az első versidézethez és kíváncsiságomat igazi érdeklődés váltotta fel.«”

Bari Károly Bükkaranyoson született, roma családban. Kisgyerekkorától vonzódott a könyvekhez, rengeteget olvasott. A család sokat nélkülözött, nyomorgott. A fiatal Bari Miskolcon, a Kossuth Gimnáziumban végezte a középiskolát. 1969 tavaszán tűnt fel a sárospataki diáknapokon saját költeményeivel. Ezt követően elküldte a verseit Domokos Mátyásnak, a Szépirodalmi Könyvkiadó főszerkesztőjének. A verseknek híre ment, a kor jeles költői biztatták a fiatal tollforgatót.

Első verseskötete tizenhét éves korában jelent meg, Holtak arca fölé címmel. Ezzel Bari Károly országos sikert aratott. Olyanok támogatták, mint Kodály Zoltánné, Nagy László, Latinovits Zoltán vagy Csoóri Sándor. 1972-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, amit alig egy év elteltével abbahagyott. 1975–1977 között Debrecenben a KLTE néprajzi tanszékének hallgatója lett. Erősen rendszerkritikus hangját a politika nem szerette. Politikai tartalmú versei miatt a hetvenes években meg is hurcolták. Később azt mondta: ha volt politikai hangütése is a verseinek, az csak abból származott, hogy működött az erkölcsi érzéke, és ez írásban is kifejezésre jutott.

A cigány népdalok, mondák, mesék, ráolvasások gyűjtésében és rendszerezésében hatalmas szerepe volt. Több tanulmányt is írt ezekről a témákról. A költészet és a folklór mellett Bari rajzol, fest, több kiállításon is bemutatta képeit. Versei idegen nyelveken is rendszeresen megjelentek külföldi folyóiratokban és antológiákban

Munkásságát a rendszerváltás után Kodály Zoltán-díjjal és Kossuth-díjjal ismerték el. Csengey Dénes, a fiatalon elhunyt író, politikus írta róla jó pár évtizeddel ezelőtt: „A költő munkásságának egyik missziója a cigányságról alkotott kép megváltoztatása a többségi társadalom számára. Sokban hozzájárult ahhoz, hogy a többi cigány szerző is megpróbáljon érvényesülni a magyar irodalomban. Lakatos Menyhért, Balogh Attila, Osztojkán Béla és mások nagyon sokat köszönhetnek Bari Károlynak. Példát és értéket tanultak tőle, bátorságot. Bari költészetében a világ a lírai személyiség számára sokszoros és folytonos érzéki csábítás – folytatja Csengey –, és ugyanakkor olyan, önmagát szintén érzékiesen és képiesen megjelenítő rend, amely úgy húzódik meg a lét kihívó és odaígérkező értékei alatt, ahogy az ingovány az éjszakai vándort csalogató lidércláng alatt.” A hosszú ideje visszavonultan élő és alkotó költőóriás nem ismeretlen a fiatal alkotók között sem, sokaknak jelent komoly ösztönzést Bari életútja.

A tavaly Gérecz Attila-díjjal kitüntetett fiatal költőnő, Izsó Zita úgy fogalmaz, hogy Bari Károly művei híd köveit jelentik cigányok és nem cigányok között, ezért különös figyelmet érdemlő alkotások.

Habár a magát magyar költőként meghatározó alkotó soha nem adott verset cigány antológiába – mondván: „a származás nem esztétikai kategória” –, mégis példaképe lehet mindazoknak, akik a cigányság világát hitelesen akarják megjeleníteni.

Ezt mi is így látjuk, és ezért ezzel a kis dolgozattal szeretnénk felhívni a figyelmet Bari Károly munkásságára.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink