Komolyan

A minisztert meghallgatta a bíróság

2013. április 29. | GGy

Általános iskolai szegregáció Magyarországon

Fotó: MTI Balázs Attila

Fotó: MTI Balázs Attila

A nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola kálváriája a 2000-es évek elején kezdődött: jogvédő szervezetek követelték a bezárását, azt állítva, hogy szegregált az oktatása, ami akadályozza a többségében roma tanulók integrációját. A szabolcsi megyeszékhely akkor szocialista vezetésű önkormányzata 2007-ben be is zárta az intézményt, és a diákok a város többi iskolájába kerültek át.

Az új, 2010-ben megválasztott Fidesz-KDNP többségű önkormányzat felzárkóztatási programot indított a romáknak, és ennek keretében megállapodtak a görög katolikus egyházzal az iskola 2011. szeptemberi újranyitásáról. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány 2012-ben pert indított az önkormányzat és az egyház ellen, ismét a szegregációra hivatkozva.

A múlt héten tartott tárgyaláson Balog Zoltánt emberierőforrás-minisztert hallgatta meg tanúként a bíróság, ahol kiderült, hogy ha az egyik fél sem kéri a folytatást, akkor októberben végleg befejeződhet a per. Czifra Károly, az egyházmegye jogi képviselője a tárgyalás után az MTI-nek elmondta, a szünetelés ideje alatt megállapodhatnak a szemben álló felek az intézmény sorsáról, úgy, hogy az a társadalmi elvárásoknak, a jogszabályoknak és az egyház törvényeinek is megfeleljen.

Mi a baj a szegregációval?

Erre a kérdésre Kertesi Gábor közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadójának kutatási beszámolóiból kapjuk a legkézenfekvőbb választ. Szerinte szegregációban kevesebb kontaktusra nyílik lehetőség a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó diákok között, mint integrált körülmények között. Mivel az iskola a társadalomnak leginkább az az intézményrendszere, amelyben a társadalom minden jövendőbeli felnőtt tagja nemcsak alkalomszerű, de évekig tartó stabil közösségekben, közvetlen személyes kapcsolatok révén szerezhet tapasztalatot más társadalmi, etnikai csoportokhoz tartozó emberekről, az elkülönítés ennek a tapasztalatszerzésnek a lehetőségét ássa alá. Ez több tekintetben is súlyos következményekhez vezethet – olvasható az „Általános iskolai szegregáció Magyarországon” című Kertesi-tanulmányban.

Gordon Allport előítélet-kutatásaira hivatkozva a magyar közgazdász azt írja, hogy a mások különbözőségéről kevés személyes tapasztalattal rendelkező emberek nehezebben tudnak felnőtt korukban egymással együtt élni. A személyes tapasztalat hiánya táptalaja a bizalmatlanságnak, az előítéleteknek, a sztereotípiáknak, a későbbi csoportközi konfliktusoknak.

Olyan társadalomban, ahol jelentős a különböző társadalmi csoportok elkülönülése, ott széttöredezett a politikai nemzet. Az emberek nem élik meg közös tapasztalatként, hogy a nemzet valamennyi állampolgár közössége, és nem csak bizonyos embereké. Az elkülönülés azt sugallja, mintha bizonyos emberek kívül rekedtek volna a nemzet politikai közösségén – írja Kertesi Gábor 2009-es tanulmányában.

A közgazdász szerint más kutatásokból is az olvasható ki, hogy Magyarország egyike a világ azon országainak, ahol a leginkább elkülönülnek egymástól a könnyen tanítható, jó képességű, középosztálybeli gyerekek, illetve a tanulási nehézségekkel küszködő, nehezebben tanítható, szegény és iskolázatlan családokból származó fiatalok.

Törvényes elkülönítés

Balog Zoltán meghallgatásának különös aktualitást adott, hogy március végén nyújtotta be a KIM azt a törvényjavaslatot, amely legalizálná a felzárkóztató célú elkülönítést. Erre reagálva tíz civil szervezet közösen kérte az országgyűlési képviselőket, hogy mondjanak nemet a szegregáció törvényesítésére, egyben szót emeltek az ellen, hogy a kormány az Alaptörvény negyedik módosítását kísérő salátatörvényben az Egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről (Ebtv) szóló törvényen is változtatni akar. A Népszabadság írt először arról, hogy a törvényi változások akár azt is jelenthetik, a korábban tiltott formának minősülő szegregált oktatási intézmények – ahol elkülönítve tanítják a többségi és a roma gyerekeket – legálisan működhetnek tovább, a már bezártak pedig kinyithatnak. Jogvédők azt firtatták, hogy miért felzárkózásról szól a tervezet, és miért nem befogadásról.

Ráadásul az Egyházügyi törvénnyel együtt szintén módosítják az Ebtv-t: lehetővé teszik a nemzetiségi önkormányzatok, vallási közösségek számára, hogy az általuk fenntartott iskolák mentességet kapjanak az egyenlő bánásmód követelménye alól. Ez azt eredményezheti, hogy olyan, nem roma szülők is valamelyik “romamentes” egyházi iskolákba adják majd a gyereküket, akik amúgy nem azt az intézményt választanák.

Felfüggesztett pereskedés

A Népszabadság beszámolója szerint feszült hangulatban indult a per Nyíregyházán. A tanúként meghívott miniszter és a görög katolikusok azt akarták elérni, hogy a tárgyalást függesszék fel. A megegyezés érdekében a miniszter egy megállapodás-tervezetet küldött szét, ezt azonban a CFCF kuratóriuma nem fogadta el, mert nem tartalmazta az iskola bezárásának lehetőségét. Mohácsi Erzsébet ennek kapcsán kifejtette, hogy nem zárkóznak el a peren kívüli egyezségtől, de annak az iskola bezárása a feltétele.

A tárgyaláson egyértelművé vált, hogy adott esetben van mód az iskola megszüntetésére, így a CFCF elfogadta a tárgyalási szünetre és a peren kívüli egyezségre irányuló javaslatot. Az alapítvány álláspontja egyértelmű: az elkülönítő iskola jogsértő, de ha azt bezárják, és tanórán kívüli felzárkózást szervez az egyház, akkor azt támogatják. Az esetleges megállapodás kapcsán a bíró egyértelművé tette, hogy csak olyan egyezséget fogad el, amely nem sérti a jogszabályokat. Ha nem egyeznek meg a felek, fél éven belül be kell nyújtaniuk a tárgyalás folytatása iránti kérelmet. Amennyiben ez elmarad, az eljárás megszűnik.

A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság április 8.-án kiadott közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy az olyan iskola, amely szegregál és rosszabb minőségű oktatást nyújt a hátrányos helyzetű, köztük a roma gyermekeknek, a kormány nem támogat. Történjen bármilyen kísérlet szavaink kifordítására, azzal, hogy az esélyegyenlőség szó mellé bekerül a felzárkózás, az egyenlő bánásmódról szóló törvény ugyanazokat a garanciákat fogja biztosítani, mint eddig. A többi, az egyenlő bánásmód elvét szabályozó passzus ezentúl is ugyanazt fogja tartalmazni, mint a változtatás előtt.

A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Felzárkózási Stratégia intézkedései egyértelműen egy magasabb, garantált színvonalú oktatási rendszer megvalósulásának irányába mutatnak. A jelenleg is futó sikeres oktatási programjainkból kiderül, hogy milyen intézkedések járulnak hozzá a felzárkózáshoz. Ilyen az IPR, azaz az Integrált Pedagógiai Rendszer, vagy éppen a Második Esély és Tanoda típusú programok, amelyek eddig több tízezer hátrányos helyzetű tanulón segítettek. A legkisebbeket érintik az integrált térségi Gyerekesély programok, amelyek egy kistérségi fejlesztést segítő kiemelt projekt részei, és amelyek országszerte mintegy húszezer, mélyszegénységben élő gyermeknek és szüleiknek nyitnak új lehetőséget.

Továbbá hangsúlyozzák, hogy a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság (tehát nem Balog Zoltán miniszter) által múlt héten kiadott közlemény egyértelműen a fenti célok mellett áll ki, és ezekhez kapcsolódva említi jó példaként a Gandhi Gimnáziumot és a Huszár telepi iskolát.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink