Egészségünkre

Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai

2013. április 30. | kutivili

A romák étkezési szokásairól legtöbben úgy foglalják össze: sok hús, sok zsír. Ez részben igaz is, mivel a cigány gasztronómia sokban hasonlít a magyar paraszti konyha stílusához. A hasonlóságok és a különbségek közt kalandozzunk egy keveset!

A cigány konyhai művészetről kevés jó könyv áll rendelkezésre. Megemlítenünk talán Csemer Géza, Korpádi Péter és Patyi Árpád Cigány ételeskönyv (Merhavia, 1999) című művét érdemes. A cigány gasztronómiáról azt érdemes megjegyezni, hogy ünnephez köthető hagyományos cigány ételsor nincs, általában annak az országnak az ételeit sajátították el, ahova vándoroltak, amelyben letelepedtek. Érdekességként említhetjük, hogy a halotti virrasztókon mindenfelé túrót esznek és hozzá jó erős pálinkát (targyit) isznak.

Az ételek elkészítését nem köti szigorú recept. Általában szabadon, az egyéni ízlést követve főznek. A magyar paraszti ételekhez hasonlóan a cigány ételeket is a túlzott fűszerezés jellemzi, főleg a csípős paprika dominál. Mivel a cigányság élete nagy részét úton töltötte, a konyhai kultúrában nagy szerepet játszanak az egyszerű, gyorsan elkészíthető ételek, mint az agyagban sült húsok, a bográcsban főttek, a nyárson, parázs fölött sültek. Az olíva- vagy az egyéb növényi olajok helyett a főzéskor jobban kedvelik a disznó- vagy libazsírt.

A romák sokszor vegyítik, kiegészítik az ételeket. Nem minden gyomornak való például a cigányok népszerű étele, a kakaspörkölt túrós csuszával vagy a roma lecsó. Utóbbit lacsaú néven ismerik sokfelé. Ez annyiban tér el a hagyományos lecsótól, hogy húsos szalonnát használnak hozzá, és sokszor köretként fogyasztják, a rántott csirke mellé vagy a nokedli mellett. Néha a lecsót lebbencstésztával is eszik.

A roma lecsó hozzávalói: 20 dkg húsos szalonna, 3-4 nagy fej hagyma, 2 kg zöldpaprika, 40 dkg paradicsom, 2-3 szem burgonya, 2-3 evőkanál édesnemes pirospaprika, 2-3 cső erős paprika, só.

A paprikát felkarikázzuk, a paradicsomot négyfelé vágjuk, a krumplit meghámozzuk és felkarikázzuk. A felkockázott szalonnát aranysárgára pirítjuk, közben rádobjuk az apró kockára vágott hagymát. Félrehúzzuk, megszórjuk az édes pirospaprikával, majd rádobjuk a paprikát, a paradicsomot meg a krumplit. Lefedve puhára pároljuk, ízlés szerint erős paprikával ízesítjük.

A másik jellegzetes étel a bodag, elterjedtebb nevén a cigánykenyér. Ennek hozzávalói: 1 kg liszt, só, egy evőkanál szódabikarbóna, víz. A lisztet a szódabikarbónával, ízlés szerinti sóval és egy kis vízzel összedolgozzuk. Az így meggyúrt tésztát két-három centiméter vastagra lapítjuk, lepényt formázunk belőle, és előmelegített (forró) sütőbe dugjuk. Hőmérséklettől függően körülbelül háromnegyed óra alatt készül el ez a roppant finom étel kiegészítő. Önmagában, zsírral megkenve is finom, köretként gyakorlatilag mindenhez fogyasztható.

A romákra jellemző, hogy egy-egy nagy étkezés – esküvő vagy lakodalom – alkalmával hatalmas, szinte eltúlzott mennyiséget főznek, többféle ételt. Ilyenkor különféle sültek, szaftos ételek készülnek sok-sok körettel, savanyúsággal. Persze az emberek etnikai hovatartozástól függetlenül nagyon különböző ízlésűek.

Étel mellé innivaló is kell, evezzünk át a bor és gasztronómia közös vizeire. Vagyis hogy milyen itallal párosítanánk a cigányos ízvilágú ételeket. Ez természetesen függ a fogástól, de függ az évszaktól is.

Most, hogy (végre) kezd kellemetlenül meleg lenni, leginkább egy testes, nagy beltartalmú, jól behűtött fehérborral kísérném a roma konyhaművészet erőteljes ízű fogásait. Én magam tehát a furmintra szavazok. Fajsúlyos bor kell a nagyon tartalmas ételek mellé. Ráadásul a furmintnak a savszerkezete igen komoly, hétköznapibban fogalmazva: segíti megemészteni, „szétvágni” a nehéz kajákat.

Ha pedig visszatér a tél, még visszatérünk a témára mi is. Addig pedig töltsünk furmintot a cigányos ételekre!

További cikkek a rovatból
Harc a genetikus örökség ellen Harc a genetikus örökség ellen
Távol áll tőlem a személyes dolgaim kiteregetése blognak álcázott formában, most mégis kivételt teszek. A közelmúltban olvastam Bogdán Péter kollégám írását az életmódváltásról, ahol kifejtette, hogy milyen kemény és kiszámíthatatlan volt küzdelme a saját rossz adottságai ellen, mennyire nehéz volt megszabadulni a súlyfeleslegétől, és az időszakos kemény diéták után beállni egy másfajta életmódra, rendszerre.
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Négy fal között Négy fal között
Foci és az ökölvívás - ez az a két sportág, amelyben a roma fiatalok kiemelkedő eredményt szoktak elérni. Filmünkben azonban egy másik sportágról lesz szó. Talán ma még furcsán hangzik, hogy egy pesti civil szervezet cigány diákokat karol fel, és tanít fallabdázni. Heti három alkalommal tartanak edzést, és fizetnek minden további költséget, beleértve a felszerelést is. A gyerekek többsége a nyolcadik kerületben él, és céljuk, hogy edzőjükhöz hasonlóan bajnokok legyenek.
Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk
Miért is különösen fontos számunkra a Cabernet franc? Ez a bordói fajta az őshonos területen kívül nálunk mutatja a legszebb változatát. Olyannyira, hogy talán csak nálunk préseltek önálló prémium fajtabort ebből a fajtából. A magyar borokkal foglalkozó nemzetközi szakértők is észrevették az itteni Cabernet-ben rejlő óriási lehetőségeket, ami – Michael Broadbent szavai szerint – második otthonára lelt nálunk. Elizabeth Gabay – a magyar borokkal sűrűn foglalkozó Master of Wine – és még sok más nemzetközileg elismert szakértő hasonlóképpen vélekedik a fajtáról.
Az élő múzeum – Szomolyai pinceház Az élő múzeum – Szomolyai pinceház
Szomolya község a Bükkalja lankái között, a Kánya patak völgyében fekszik, bár csak Egertől 20 kilométerre, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A közeli dombok kőzete a mészkőre rakódott vulkáni hamuból és porból keletkezett, mely az évezredek során riolittufává alakult át. A jól megmunkálható építőanyag tette lehetővé a 18. században a helyi parasztoknak, hogy borospincéket faragjanak a hegyoldalba – de a szomolyai szőlőtermesztésről és borkészítésről még esik elég szó. Később a pincék mellé lakásokat is vájtak a hegyoldalba, majd ólakat, istállókat is, ahol az állatokat tartották. A barlanglakásnak rendkívül sok az előnye. Először is télen-nyáron egyforma a hőmérséklete. Ezt látogatásunk alkalmával tapasztaltuk is, nagyon kellemes hűvös van odabent, a mostani elviselhetetlen kánikulában is. Azonkívül jól beolvadnak a környezetbe, ezért háborúk idején az ide menekült falubeliek biztonságban érezhették magukat.
Pirlóék jobban koncentráltak Pirlóék jobban koncentráltak
Kenyeres Imre, a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője szerint az olaszok megérdemelten jutottak tovább, többet tettek a sikerért és a végén a szerencse is melléjük állt. Az Olaszország-Anglia negyeddöntőben gól nélküli kilencven perc után a hosszabbításban sem sikerült eldönteni a mérkőzést. A tizenegyesek következtek, amelyben az olaszok bizonyultak jobbnak és 4-3-ra nyertek. A cigány családból származó Andrea Pirlo, a legendás Csehszlovák válogatott Panenka büntetőjét utánozta le.
Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet
Kertész Zoltánnal beszélgetve azt érzi az ember, hogy határtalan a lendülete, és képtelen megalkudni, ha komoly minőségű bor előállítása a tét. Ráadásul határozott elképzelései vannak a borvidék lehetőségeit és jövőjét illetően. Borait kóstolva pedig megbizonyosodhatunk arról, hogy a motiváltságot és szorgalmat komoly tehetség egészíti ki. Karakteres borok, csillogóak, tartalmasak, jól ihatók – igazi etyekik. Erről nemrégiben meggyőződhettünk az Ihatóbb Magyarországért Egyesület szakmai kóstolóján, a Váci utcai Paul’s bisztróban, ahol átfogó képet kaptunk a Kertész Családi Pincészet borairól, az alkotójuk bemutatásában.
Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010 Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010
Egy közelmúltban megrendezett merlot vakkóstolón, különleges karakterével minden szempontból kiemelkedett egy tétel. A levetkőztetése után sokunk számára meghökkentőek, voltak a borral kapcsolatos információk. A szőlő szempontjából borzalmasnak számító 2010 évben született, mégis komplex, egyedi karakterű, tartalmas és minden pillanatában vibráló, izgalmas bort alkotott a 2Ha Szőlőbirtok és pincészet tulajdonos-borásza, Török Csaba.
Spanyol kapcsolat – Vino Castillo Spanyol kapcsolat – Vino Castillo
Mostanában rengeteget hallani arról, hogy a hazai borok rendkívül jók, egyediek, fejlődésük rohamos a világ reflektorfényében. Azonban fontos, hogy a magyar borokat összehasonlítsuk más, legfőképpen Európa bornemzeteinek boraival, felfogásával. Ők hogyan vitték annyira amennyire, mit tanulhatunk és profitálhatunk az európai bor nagyhatalmak sikeréből, és hogyan tudjuk bővíteni a szakmai ismereteinket a határainkon túl?
Fuxli, a szekszárdi “reformerek” bemutatásában Fuxli, a szekszárdi “reformerek” bemutatásában
Hat szekszárdi pincészet összefogott, hogy bemutassák a közönségnek, milyen egyedi és komoly bor a siller. Elhatározásuk és összefogásuk gyümölcse a Fuxli , amit már meg is ismetettek a borrajongókkal. Talán a szekszárdi vidék a legalkalmasabb hely a színes, szomjoltó sillerek készítésére, amely karcsúbb, mint a vörös, de teltebb, mint a rozé. A környékre jellemző színesség és a területek egyedi karaktere a Fuxliknál is jól felismerhető, a karcsú szerkezetű gyümölcsös italok mellett kóstolhattunk nagyobb testű, érettebb formátumú, édes érintésű Fuxlit is.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink