Jegyzetfüzet

A cigánykártya története

2013. május 7. | kutivili

A vándoréletet élő cigányok különféle mesterségekkel foglalkoztak. Volt köztük, aki a kovácsmesterséghez, más a patkoláshoz, a fazekassághoz értett. Az asszonyok ruhákat varrtak és nem egy közülük kártyát vetett, tenyérből jósolt. A cigánykártya eredetét és történetét vettük tüzetesebben szemügyre.

A vándor cigányokat ábrázoló régi könyvekben vagy festményeken mindig megjelennek a jós képességgel megáldott asszonyok. Az emberek gondolkodásában a jóslás, és a jövendőmondás misztikus képessége a cigányokhoz kapcsolódott. A cigányok által jóslásra használt kártyák nagyobbrészt az adott területen szokásosan használt kártyafajtákból kerültek ki. Az európai földrész országaiban francia kártyából olvasták ki a jövőt és a szerencsét. Másutt, például a német vagy a magyar területen az ún. magyar kártyát használták. A kártyák közt divatos és jóslásra alkalmas volt az egyszerű ábrákkal borított kártya, mint például az orosz cigánykártya.

Ha a vándor cigányokat jósláson kapták, kuruzslás és szemfényvesztés miatt súlyosan megbüntették őket. A kemény szidást nem egyszer több napos börtönbüntetés vagy nyilvános megszégyenítés kísérte. A falvak és a kisebb városok, települések mellett állomásozó vándor cigányok jósasszonyai azért nem maradtak kuncsaftok nélkül. Mindig akadtak fiatalok, akik arra voltak kíváncsiak, gazdagok lesznek-e, boldogok lesznek-e az életben, vagy mikor házasodhatnak. Az öregek arra vártak választ, hogy meddig élnek még, fájdalmak közepette halnak-e meg – és ehhez hasonló kérdéseket szegeztek a kártyából jövendölő asszonyoknak.

Honnan ered maga a kártya? A romák őshazájából, Indiából. A tizennegyedik században innen érkezett meg a játékkártyák az európai kontinensre. Az egyház tiltotta a kártyajátékokat (az ördög bibliájaként emlegette). Hiába volt minden igyekezet, kártyázás – eleinte titokban, lebujokban – szép lassan elterjedt egész Európában. A középkor vége felé, a tizenhatodik században még varázserőt is tulajdonítottak a kártyának. A bűvös és titkokat rejtő kártyákat kezdetben vásári látványosságként használták, jóslás céljából. A közönség ráharapott, és a mai napig is vannak, akik a kártyavetőkhöz fordulnak a sorsuk megismerése végett. A tizennyolcadik században a kártyakészítők továbbfejlesztették a lapokat: jóslásra és játékra is alkalmassá váltak. A tizenkilencedik században a nagy igény kielégítésére gombaként nőttek ki egymás után a kártyafestő műhelyek. (Egy ilyenre emléktábla emlékezik a Kazinczy utca 55. falán.) Ezekben a műhelyekben saját gyártású kártyához lehetett hozzájutni, amit a műhely saját jegyeivel látott el. A mai cigánykártyák őseinek ezeket a harminckét és harminchat lapból álló kártyacsomagokat mondják.

Sokan feltehetik a kérdést: miért épp cigánykártyának hívják ezt a kártyát? A magyarázata ennek nagyon egyszerű: elsősorban a cigányok közt volt jellemző ez a mesterség. Utóbb mások is használták jóseszközként a kártyát. Az elnevezés tehát elsődlegesen a rendeltetést, nem a származást hangsúlyozza. Irodalmi példákból tudjuk, hogy a jóslással a jövendőmondó sokszor inkább az arckifejezésből sugalmazott megoldásokat a lelki problémákra, megerősítést igyekezett adni a hozzá fordulóknak.

A manapság használatos jóskártyák elődei az 1700-as években keletkeztek. Ma ismert, többé-kevésbé végleges formáját a huszadik század első felében kapta, a Piatnik család kártyagyárában. Ezt a nevet vitték aztán tovább a könnyebb megkülönböztetés végett a cigánykártyára.

Manapság a kártyából jóslás hagyománya már csak szórványos, a cigány asszonyok közül is kevesen próbálkoznak a mesterséggel. A kártyavetés szép és érdekes történetét számos szakkönyv dolgozta fel, ízelítőt adva a cigányok kultúrájából.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink