Jegyzetfüzet

Egy prímáspéldakép – Czinka Panna

2013. május 7. | kutivili

Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.

Az 1711. február ötödikén született lány állítólag már kilencévesen nagyon tehetségesnek bizonyult. Tisztán előadott hegedűjátéka lenyűgözte a hallgatóságot, meghökkentő virtuozitása mellett senki nem ment el szó nélkül. A tehetséget volt kitől örökölnie: nagyapja, Czinka Ferenc hegedűn játszott, ő is prímás volt.

A gömöri földbirtokosok pénzt adtak össze, s Pannát Rozsnyóra küldték, hogy játékát ott csiszolja tovább, tanuljon a helyi mesterektől. Tizenkét éves korára már úgy muzsikált, mint az ország legnagyobb és legügyesebb zenészei. A hegedűs lány 14 évesen egy cigány gambáshoz (mélyvonós hangszer) ment feleségül. 1728-ban a férjével és annak két testvérével zenekarrá álltak össze. Ez volt az ország első magyar cigány együttese. A zenekart egy gazdag földesúr, Lányi János menedzselte, az ő anyagi támogatása tette lehetővé, hogy az országban mindenfelé vagy külföldön felléphessenek. A kis együttes muzsikált Lengyelországban és Romániában is. A család később házat és telket is kapott a földesúrtól.

Panna a fiúcsapatban maga is férfiasan viselkedett, pipázott, akár a többiek, mégpedig rövid pipát szívott, mert azt lehetett játék közben is szívni. A muzsikálás mellett azonban (mondjuk így: nappal) ellátta a háztartást és segített kovácsmester férjének a műhelyben. A családnak szép jövedelme volt. Az összemuzsikált vagyonra Panna vigyázott, hogy ne folyjon ki a kezük közül. A családi zenekar a felnövekedő gyerekek beállásával megnövekedett.

A zenészek jólétéről (fellépési lehetőség, pipa, bor) mindvégig a földesuruk gondoskodott, aki haláláig rajongója és támogatója maradt a zenekarnak.

Az első prímás végrendeletében az állt, hogy díszruhában, az ujján gyémántos gyűrűvel temessék el, és tegyék mellé szeretett Amati hegedűjét, melyet Csáky bíbornoktól kapott ajándékba egyik fellépése után. (Ezt még a Pallas lexikon is fontosnak tartja megemlíteni.)

Czinka Panna leghíresebb szerzeményei a „Háromszáz özvegy nótája”, a „Halotti tánc” és az „Ősapáink dala”, de igen sok másnak lejegyzés híján csak a címét ismerjük, dallamát nem. Sokáig a Rákóczi-indulót is neki tulajdonították. A kutatások azonban kiderítették, hogy ez a dallam jóval a cigányprímás halála után, valamikor a tizenkilencedik század elején keletkezett. Érdemes hozzáfűzni, hogy az indulót ihlető Rákóczi nóta gyökereinek – mint azt Bartók Béla kimutatta – török, rutén és román rokondallamai is ismertek. A 17. században már országszerte ismerték motívumait. A 18. században kedvelt nótája volt a cigányzenészeknek – tehát Czinka Pannának is –, így ismerhette meg Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert is.

Az országszerte ismert prímás emléke a mai napig tovább él: Czinka Panna nevét Zuglóban egy utca viseli, felvette egy roma kulturális egyesület, nem mellesleg prímásversenyt is elneveztek róla. Szülőhelyén, (a ma szlovákiai) Sajógömörön mellszobra található. Kodály Zoltán (nem túl sikeres) daljátékot írt Czinka Panna címmel, melyet 1948. március tizenötödikén mutattak be az Operaházban. A ma már csak utcanévként ismert, 19. század végi költő, Endrődi Sándor verset írt a zseniális hegedűművészről. Nem túl régen, 2008-ban Dušan Rapoš rendezésében készült szlovák-magyar film az életéről.

Czinka Panna valószínűleg nem is sejtette, hogy családi muzsikálásával milyen sokat tett a cigányzenekarok kultúrájának kialakulásáért és elterjedésért. Azt meg végképp nem gondolhatta, hogy ami akkor megszületett, mára igazi hungarikum lett, a sajátos magyar cigányzene.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
A cigánykártya története
A vándoréletet élő cigányok különféle mesterségekkel foglalkoztak. Volt köztük, aki a kovácsmesterséghez, más a patkoláshoz, a fazekassághoz értett. Az asszonyok ruhákat varrtak és nem egy közülük kártyát vetett, tenyérből jósolt. A cigánykártya eredetét és történetét vettük tüzetesebben szemügyre.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink