Jegyzetfüzet

Halottkultusz a romáknál

2013. május 7. | kutivili

A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.

A magyarországi cigány kultúrákban a túlvilágba és a lélek halhatatlanságába vetett hit természetes és megcáfolhatatlan. A meghalt rokonok vagy tekintélyes emberek iránti tisztelet, más kultúrákhoz hasonlóan, jellemzi a cigány közösségeket is. A holtak és az élők közti szoros kapcsolat felbonthatatlan kötelék a romák megítélése szerint. A halott emlékét nagy szeretettel ápolják, a vallásosságot általában babona fűszerezi.

A jelenben is eleven szokás, hogy a romák a sírba vagy a koporsóba, a halott mellé helyezik az életében használt, kedves tárgyait, hogy kedvére használhassa őket a túlvilágon is. Lehet ez ostor, kés vagy pipa a férfiaknál, kendő, pénztárca vagy valamilyen ruhanemű a nőknél. Előfordul, hogy pénzt is tesznek a halott zsebébe, hogy legyen mivel fizetni a vámot a túlvilágon. A gazdagabb romák sokszor akár több százezer forinttal „segítik ki” a halottat.

Az oláh cigányok a szeretett rokon halála után is úgy beszélnek róla, mintha élne. Ha bajba jutnak, vagy éppen rosszul megy nekik, imádkoznak az elhunythoz, hogy adjon nekik szerencsét. A halottak – hitük szerint – a túlvilágon is a földi életben űzött mesterségüket folytatják tovább. Nem mellesleg ugyanúgy esznek, isznak, dohányoznak, mint az életükben tették.

Halottak napján a hozzátartozó sírjánál köszöntik a halottat, és megcsókolják a fejfát. Elhelyezik a virágokat, meggyújtják a gyertyákat. Előfordul, hogy a sír mellé kiteszik az elhunyt kedvenc ételeit. Cigarettára gyújtanak, amit a sírra tesznek, majd a kitöltött italt a sírra öntik. Közben iszogatnak, beszélgetnek, mintha a halott élne, közöttük lenne. Van, hogy eljátsszák a halott legkedvesebb nótáit. Mielőtt hazamennek, újból megcsókolják a fejfát vagy a sírkövet.

A zenész cigányok is visznek virágot a sírra, de ők – ellentétben az oláh cigányokkal – otthon emlékeznek meg a halottról. Kiteszik az ételt, amit csak másnap szednek le az asztalról, így emlékeznek a halottra. Gyertyagyújtás is van. A muzsikus cigányok temetésén zenészek kísérik a koporsót a sírig – de szigorú szabály, hogy családtag nem muzsikálhat. A sír felé haladva a halott közeli hozzátartozói isznak, de az első kortyot a földre öntik. A muzsikus cigányok a temetés után gyászmisét mondatnak a halottért, az oláh cigányok hat héttel a temetést követően.

A beás cigányok szokásai alig térnek el az oláh és a zenész (magyar) cigányok szokásaitól. A beások is gyújtanak gyertyát a sírnál. Az elhunytnak szánt ételt otthon szintén másnapig az asztalra teszik. A virrasztáson a férfiak és a nők külön ülnek. Énekelniük nem szabad sem a virrasztáson, sem a temetésen. A beások is az elhunyt mellé teszik annak kedves tárgyait, kihagyva ebből azonban a jegygyűrűt és a pénzt.

Ezek a szokások manapság főleg vidéken, kis közösségek életében fordulnak elő, ahol az élet még hagy időt a halott körüli teendők hagyományának ápolására. Megtartják ezeket a nagyvárosokban élő cigányok is, de néha csak egyes részletekhez ragaszkodnak.

A kívülállók általában értetlenül figyelik a cigányok halottkultuszát, megjelenési formáit. Nem világos, nem áttekinthető számukra a cigányok viselkedése, különös szertartásrendje. Pedig ezeket a roma kultúra szerves részeként, a megőrzött hagyományok tiszteleteként kellene mindenkinek elfogadnia.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
A cigánykártya története
A vándoréletet élő cigányok különféle mesterségekkel foglalkoztak. Volt köztük, aki a kovácsmesterséghez, más a patkoláshoz, a fazekassághoz értett. Az asszonyok ruhákat varrtak és nem egy közülük kártyát vetett, tenyérből jósolt. A cigánykártya eredetét és történetét vettük tüzetesebben szemügyre.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink