Komolyan

Újév ünnepe a különböző nemzetekben

2013. december 29. | Nótár Ilona

Nemsokára pezsgőt bontunk az Újév alkalmából. Azonban nem minden országban ünnepeljük ugyanabban az időben az új esztendőt, és nem is ugyanazt jelenti mindenki számára. Egy kis történelmi-kulturális kitekintés következik, mégpedig azért hogy bemutassuk a különböző nemzetek szokásait és az új esztendő várásának tradícióit, közöttük a roma hagyományokat is.

Az évet sokféleképpen értelmezhetjük. Beszélhetünk tanévekről, ünnepi, politikai és persze vallási alapon meghatározott időszakokról is. Ezek függhetnek a Nap vagy a Hold járásától, a mezőgazdasági tevékenységektől (aratás, vetés), és a természet változásától is, például a Nílus áradásától.
Grüll Tibort, az MTA kiváló történészét idézve „A történelem is valami olyan »időtartály«, amelyet szinte képtelenség egymás után következő időpontok szerint feldarabolni, majd egy számegyenes mentén újból összerakni. A múltban (vagy akár a jövőben) bekövetkezett történeti események a jelenbe is »áthallatszanak«, és azzal szétbonthatatlan egységet alkotnak.”
Az első kérdés, ami felmerül az évforduló kapcsán, hogy a kezdőpontot mennyire tudjuk meghatározni. Ebben a próféták kijelentései segítenek, amelyek értelmezéséhez segítségül kell hívnunk a rabbik hitgyakorlatát és tóra-ismeretét. A számításoknál Dániel próféta szavait (Dániel 9:25-26), illetve a Krónikák könyvének jövendöléseit vették alapul. Hold-időszámítás szerint jöttek a próféciák (ahol 360 nap = egy év), illetve a hetes szám időrendszerében való látásmód segít az értelmezésben. A babilóniai fogságtól (70 éves időtartam) számítva összesen 476 évnyi várakozást jövendöltek a Messiás eljöveteléig, azaz 62 év és 7 hét. Ezek prófétai holdévhetek, amiket még „át kell váltani” napévre, hogy megfelelő számot kapjunk.

Az első év, azaz Jézus születésének napja
Dániel szerint a Messiásnak a „negyedik birodalomban”, vagyis a rómaiak korában kellett megszületnie. Jézus születése idejének meghatározásához néhány történelmi tény lehet a segítségünkre. Ekkor uralkodott Heródes király (rendeletet adott ki, hogy minden két éven aluli gyermeket öljenek meg), illetve erre az időre esik Augustus császár uralkodása (aki összeírást rendelt el, vagy mai kifejezéssel népszámlálást). Ezek az adatok, illetve más utalások (a 12 éves Jézus fellépése a templomban, ahol ünnep volt éppen, ami Kr. u. 9 tavaszán lehetett, illetve amikor elment Keresztelő Jánoshoz megkeresztelkedni, és akkor már tanított, tehát a törvények szerint harminc évesnél idősebbnek kellett lennie). Ráadásul Lukács evangéliumának leírása szerint még kihajtották az állatokat a legelőre, amikor Jézus született, és velük tartottak a pásztorok is, amit a tél leghidegebb időszakában biztosan nem tudtak volna megtenni. Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy időszámításunk előtt 8 és 5 között születhetett meg Jézus és semmiképpen nem a tél közepén, hanem szeptember környékén. Akkoriban felmerült, hogy az új időszámítás első napja Augustus császár születése napja legyen. Ekkor lett a Sextilisnek nevezett hónapból Augusztus.

Az új esztendő kezdete különböző népeknél
A napjainkban is használatos Gergely-naptár 1582-ben lépett életbe, amikor a tridenti zsinatra összegyűlt püspökök felhatalmazták VII. Gergely pápát, hogy korrigálja az addig használt Julianus-naptárat. A Gergely-naptárt – annak katolikus jellege miatt (Gergely jezsuita pap volt) – a protestáns többségű Észak-Európában és az ortodox kelet-európai országokban csak később fogadták el.
Az iszlám (muzulmán) időszámítás eltér az általunk ismerttől. Nevét a Hidzsrától (al-Hijra) kapta, mely Mohamed próféta kivándorlására, Mekkából Medinába áttelepülésére utal (622-ben). Ez az esztendő is 12 hónapos ciklusból épült fel, de a napok száma csak 354, így az évkezdet folyamatosan visszafelé halad. Ez a naptár a Korán előírásán alapul, rítusokkal és kötelező szabályokkal. Vannak országok (például Szaúd-Arábia), ahol ez a naptár is hivatalos, de más iszlám országokban csupán a Gergely-naptár a mérvadó.
A kínai naptár szerint az új esztendő (Chinujie, azaz a Tavasz ünnepe) január 21. és február 21. között érkezik el. Mára egy egész hetes rítus öleli körbe a kínai új évet, amelyben szerepet kap a szimbolikus és ténylegesen értendő nagytakarítás, majd a tisztítószerek „eltüntetése”. A család, a közösség összejön, beszélgetnek, a gyermekek bátrabban követhetnek el csínyeket, ugyanis ebben az időszakban nem szabad, vagy nem illik testi fenyítést alkalmazni. A kicsik piros színű tasakokat kapnak ajándékba, benne kis pénzérmékkel, amelyek a jó szerencsét és az áldást hivatottak elhozni a következő évre. Az ajándékot nem illik az ajándékozó előtt kibontani, mert akkor megsemmisül az áldás. Később közös ünneplés kezdődik, és az ajtókra kitett sárkányok és az utcán hosszú szalagként kígyózó sárga és piros színű egyfejűek elűzik a gonosz szellemet az új évről. 2013 a kígyó jegyében telt el, és most a ló éve következik. Ezeknek a szimbólumoknak fontos szerepük van, mert meghatározzák az ember szerencséjét, a korlátait, a lehetőségeit, és azt is jelzik, mire érdemes odafigyelni, vagy mitől kell óvakodni.
A zsidó naptár tartalma a mózesi törvényekre vezethető vissza: „A hetedik hónapban, a hónap elsején pihenőnapotok legyen, szent összegyülekezés emlékeztető kürtöléssel.” (Mózes III. 23:24) A ros hásáná arról szól, hogy Isten kegyelmet ad az embernek, még egy évig az ítélethozataltól, ezért ezt a kétnapos ünnepet erős befelé fordulás és istenkeresés jellemzi. Az ünnep kezdetét a kos szarvából készült kürt megfújása jelzi az év hetedik hónapjában (Tisré hónap első és második napja), ami egyúttal a betakarítás ünnepét is jelzi. Ez a naptárrendszer figyelembe veszi a Hold és Nap járását, az újhold megjelenésétől számolja a holdhónapot. A negyedik századtól vezették be a csillagászati számításokon alapuló naptárat, előtte a rabbinikus bíróság határozta meg az újhold napját. Ez a zsidó időszámítás összetartja a diaszpórában élő közösségeket.
Újév várása a romáknál
Az első cigányközösségek az 1400-as években érték el Magyarországot. A századforduló körül érkeztek a beások, avagy vlaxo-romok. Az 1800-as évek második felében a vlashikok, vagyis az oláh cigányok is nagyobb csoportokban érkeztek Magyarországra. Akik végül letelepedtek, azok beilleszkedésre törekedtek, átvették a nyelvet, megtanulták a magyar hagyományokat, az ünnepek rendszerét, és a többségi iskolarendszerben igyekeztek tanulni, illetve taníttatni a gyermekeiket (ez sok esetben kudarcba fulladt, mert cigány iskolákat, osztályokat hoztak létre). A közösségi normák elfogadása mellett igyekeztek megtartani saját hagyományaikat, illetve az átvett szokásokat a saját felfogásuk szerint átformálni. Ez a jelenség szinte minden ünnep esetében felfedezhető.
A cigányok erősen vallásos beállítottságúak, ugyanakkor sokan nem járnak rendszeresen templomba, vagy nem tartoznak hivatalos egyházhoz. A szentképek a falon, a kis oltár a házban, a keresztek a nyakban, és a pénztárcában hagyott szentkép –mind a hit kifejezése. A szilveszter számukra örömteli ünnepnap, amikor elbúcsúznak az előző év minden fáradságától, bajától, szomorúságától, átkától és minden erejükkel arra koncentrálnak, hogy az új esztendőt a lehető legjobban, áldással kísérve kezdjék meg.
Az ilyenkor készített ételek a többségi társadalom hiedelmeire utalnak: a lencse a sok pénz ígérete miatt kerül asztalra, de hal semmiképpen sem lehet, hogy el ne ússzon a szerencse. Az asztalokon bőséges a kínálat: húsok, tojás, és temérdek ital, hiszen ha valaki betér a házba, meg kell kínálni, hogy az új évre áldást mondhassanak egymásnak. Varrni, szemetet kivinni és mosni szintén nem szabad ezeken a napokon, hogy a szerencsét ne varrják el, ne vigyék ki a házból. Összegyűlik a család, a barátok, és együtt mulatják át az éjszakát. A mesélés fontos szerepet kap, de ez az idősek kiváltsága: ezekkel a történetekkel átadják a fiataloknak az őseiktől kapott hagyományokat. A zene elmaradhatatlan: előkerülnek a hangszerek, és sokan dalra fakadnak. A cigányok tánccal mulatnak, éjfélkor a Himnusz helyett gyakorta siratókat énekelnek a halottakra emlékezve: ezzel azt is hangsúlyozzák, hogy soha nem felejtik el őket. A mulatozás során gyakran váltja egymást a sírás és a nevetés, egészen reggelig.

Ezzel a búfelejtő roma hagyománnyal szeretnénk Önöknek magyar, romani és beás nyelven is nagyon boldog és sikerekben gazdag új évet kívánni a Sosinet.hu szerkesztősége nevében, megköszönve kitartó figyelmüket. Bízunk benne, hogy a jövőben is az olvasóink között tudhatjuk Önöket!
Legyen nektek szerencsés az újév, erőben, egészségben, az egész családotokkal együtt! Jobb év legyen ez újév, mint az elmúlt volt, és az Isten segítsen titeket mindenben, és áldjon meg titeket a Szent Isten!
Te avel tumenge baxhtalo o nyevo bersh zorasa, sastyimasa tumara intregona familijasa kethane! Majlasho bersh te avel kado nyevo bersh, sar o kaver sas thaj o Del te zhutil tumen ande sakofelo thaj te aldil tumen o Sunto Del!

Drágul Domn szö dájé nurok si szönötátyé bunö in naö án cilyé si lu családuc! Dimizo szö fijé ku voj si ku tatö lumé!

(A Drága Isten adjon jó egészséget és szerencsét az új évben neked és a családodnak együtt! Az Isten legyen veled és az egész világgal is!)

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink