Komolyan

Fehér Füzet

2013. december 30. | GGy

Ismét kiadta a Fehér Füzetet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), amelyben a 2011 és 2013 közötti ügyeiket ismerteti. Az összegyűjtött esetek összessége akár egyfajta ország értékelő is lehetne, amely a romák szemszögéből mutatja be, hogy milyen ma cigányként élni Magyarországon. A kiadvány egyik célja, hogy mindenkivel tudassa: aki a környezetében hasonló jogsértéseket tapasztal, az forduljon bizalommal az irodához.

Az előszóban Majtényi László, aki korábban adatvédelmi biztos volt, a NEKI egyik alapítóját, Bíró Andrást idézi, aki 1995-ben, az első Fehér Füzetben a következőket írta: „A sértett romák mindinkább és nyíltan vállalják emberi jogaik gyakorlását. Csökkenőben vannak az évszázados félelmek a hatóságtól. Mintha mind többen kezdenének hinni abban, hogy jogállamban élnek, és sérelmeik meghallgatásra, orvoslásra találnak.” Majtényi ezt azzal egészíti ki, hogy „Ma már ezek a mondatok nem érvényesek, ami akkor kéznyújtásnyira volt, mára elérhetetlen. [Bíró] Ma nem írna ilyet, mert ha leírná, nem volna igaz.”

Gyűlölet-bűncselekmények

Bárhonnan szemezgetünk a kötetből, mindegyik az utóbbi állítást igazolja. A gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó második fejezet egyik része egy fegyőr túlkapásáról, és az ügyben született ítéletről szól.

Ezzel a rohadt kis cigánnyal nem bírtok?” A fegyőr törzsőrmester a közösségi oldalon dicsekedett el nagy hőstettével, azzal, hogy először csak sértegette a férfit, azután sokszoros túlerőben, másokkal együtt megverte senkinek sem ártó embert. Az eljárásban senki nem vonta kétségbe, hogy az elkövető fegyőr – az államhatalom felfegyverzett szolgája, aki az intézményben hivatalból is basáskodhat az elítéltekkel – így számolt be az esetről: „A cigány fejét rúgtam a földön!” Ilyen tényállás mellett a nyomozóhatóság szerint a fegyőr részéről „nem lehetett a romaellenes indítékot bizonyítani”.

Egy másik, hasonló ítélettel végződő ügyben a Betyársereg vezetőjének nagy nyilvánosság előtt elhangzott beszéde miatt tett feljelentést a NEKI. Álláspontjuk szerint a szélsőséges szervezet vezetője közösség elleni izgatást követett el, hiszen beszédének kétségtelenül az volt a célja, hogy gyűlöletre, sőt, erőszakra uszítson. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője a Magyar Szigeten, a Szent Korona Rádió sátrában azt mondta, „el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszínt lát”. Szerinte a fajok háborúja zajlik, és el kell jutni oda, „hogy újra agresszívvá, erőszakosakká, szikárakká, mohókká, szinte fenevadakká váljunk”, majd feltette a kérdést, hogy „bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt tetves zsidót?” A náci közönség előtt elhangzott szavak a hatóság szerint „nem hordozták magukban kézzelfogható sérelem megvalósulásának reális lehetőségét.” A panaszt elbíráló Pest Megyei Főügyészség a beadványunkban foglaltaknak nem adott helyt, a rendőrség nyomozást megszüntető határozatát hatályban tartotta – olvasható a kiadványban.

A NEKI munkatársai úgy látják, hogy a közelmúltban Magyarországon felerősödtek a romákkal és más kisebbségekkel szembeni gyűlölet-cselekmények, tehát az olyan bűncselekmények, ahol a tettre az áldozatok származása adott okot. „Ilyen eset például, ha valakit azért támadtak meg, mert roma. Az ilyen bűneseteket a jogszabályok – más országok gyakorlatához hasonlóan – Magyarországon is szigorúbban büntetik. Tapasztalataink szerint azonban, ha az áldozat roma, a hatóságok nem élnek ezzel az eszközzel: „sima” eljárásként kezelik az ilyen eseteket, figyelmen kívül hagyják a tettesek rasszista, romaellenes indítékát. Ezért sok esetben, amikor romákat ér támadás, vagy nem is indul eljárás, vagy ha mégis, nem kisebbségi csoport elleni bűncselekményként, hanem testi sértésként, garázdaságként azonosítja a rendőrség az ügyet. Ezzel szemben egyre gyakoribb, hogy roma-magyar konfliktusok során a roma emberek ellen ilyen váddal (közösség tagja elleni erőszak) indul eljárás” – írják a kötetben.

Diszkriminációs ügyek

A NEKI volt az egyik első szervezet, amelyik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 2004-es hatálybalépését követően bírósági és hatósági eljárásokat kezdeményezett. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy minden olyan diszkriminációs esetben precedensértékű pert kell indítani, amelynek jogfejlesztő hatása van, és ezzel képes formálni a joggyakorlatot.

2011 májusában panasz érkezett a NEKI-hez arról, hogy az apronet.hu portálon egy édességbolt álláshirdetése a romákat egyértelműen kizárta a jelentkezők köréből. A hirdetés utolsó mondata így szólt: „Cigányok ne hívjanak”. A jogvédő iroda álláspontja szerint ez a diszkrimináció különösen súlyos formája, ezért az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak. A hivatal az eljárást arra való hivatkozással szüntette meg, hogy a NEKI nem jelölte meg a bepanaszolt fél idézhető címét. Erről az esetről is olvashatunk bővebben a kiadványban.

Szociális ellátások és a közmunka

A NEKI tevékenysége során monitorozza a közfoglalkoztatók (elsősorban az önkormányzatok), és más jogalkalmazók, valamint a jogalkotó és egyéb döntéshozók munkáját. Azokra a hiányosságokra és problémákra hívják fel a figyelmet, amelyek jelentős hatással vannak a mélyszegénységben élőkre, valamint a roma kisebbségre, és amelyek nem egyeztethetők össze az alkotmányos, illetve emberi jogi alapelvekkel. A NEKI tapasztalatai szerint a közfoglalkoztatás anomáliái a bérezéssel és a szabadságolással kapcsolatos szabályozásban jelentkeznek legerőteljesebben.

A hajdúhadházi B. Sándor például 2012. június 15-től július 15-ig volt ún. önkéntes jogviszonyban – ez közérdekű, ingyenes munka, amely ellátásra jogosít. Felülvizsgálati eljárása május 30-án indult, melynek eredményeképpen a jegyző 2012. július 18-án, három nappal a munkavégzés befejezése után megszüntette a segélyre való jogosultságát. A közmunkások szociális ellátását azt követően vonta meg a jegyző, hogy az egy hónapos munkát elvégezték – az önkormányzat javára. A jogorvoslati határidő eltelte miatt képviseletükben az ügyészséghez és az ombudsmanhoz fordultunk, mindezidáig eredménytelenül – olvasható a kiadványban.

A NEKI-hez beérkező leggyakoribb panasz, hogy a dolgozók a fizetésüket több hetes, akár hónapos késéssel kapják meg, annak ellenére, hogy a munkaszerződésük szerint a közfoglalkoztatási bért hetente kellene kiadni. Minden ilyen esetben írásban szólították fel a munkaadókat, sőt, a jogsegélykérelmek megszaporodásával a Munkaügyi Hivatalt és a Belügyminisztériumot is értesítették. A foglalkoztatók ez ügyben tehetetlenek voltak, de a minisztériumi forráshiány megszűnésével az ilyen jellegű panaszok elmaradtak.

Az előszóban leírtak adják vissza leginkább azt az érzést, amit a kötet végigolvasása után érzünk. Majtényi László szerint a roma jogvédelmet magunkra vállalni a legnyomasztóbb vállalkozások egyike. „Kicsiny sikerek, nagy csalódások. Annak tudata, hogy minden eredmény visszavonható, bármikor eltörölhető. A hatóságok pedig nem üldözik, hanem, ha nem is nyíltan pártolják, de legalábbis elfödik a bűnt.”

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink