Beszélgessünk

“a jó pap(p) holtig tanul”

2014. január 6. | Nótár Ilona

Papp Róberttel, az MTV1 Életkerék című műsor riporterével beszélgettünk életútjáról, motivációjáról, s arról mi az üzenete a mostani pályát választó roma fiatalok számára.

Hol nőttél fel?

Budapesti születésű vagyok, Csepelen és Pesterzsébeten laktunk a szüleimmel, ott is nevelkedtem, és most is ott élek. Délpest munkáskerület, nem a legelegánsabb része a városnak, ez köztudott, de nekem mégis sokat adott és szívesen emlékszem vissza a gyerekkoromra.

Milyen családban nevelkedtél?

Hétgyermekes nagycsaládban ötödikként születtem, édesapám sokáig a Kemikál gyárban volt üzemvezető, édesanyám pedig eleinte sok helyen dolgozott, de később velünk a gyerekeivel töltötte minden idejét. Szüleim fontosnak tartották, hogy mindannyiunknak szakmája legyen, van köztünk burkoló, kőműves, kertész, szakács, szociális gondozó és kereskedelmi végzettségű, én magam szobafestő szakmát szereztem, de mindig tudtam, hogy emellett ki kell aknáznom más irányú tehetségemet is. Érettségi után elvégeztem a Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakát, és a Közszolgálati Egyetem Közigazgatási szakát (KAB), mellette rengeteg OKJ-s végzettségre tettem szert, úgymint számítógép-kezelő, televíziós műsorkészítő munkatárs, gyors- és gépíró végzettségem van, valamint az elengedhetetlen angol nyelvvizsgát is letettem. Ezzel a sok tanulással nem a „papírgyűjtés” volt a célom, hanem az ismeretek megszerzése, amiket a későbbiekben hasznosítani tudok. Ahogy mondják, a jó pap holtig tanul.

Mióta tudod, hogy újságíró szeretnél lenni?

Elsősorban a televíziózás érdekelt, ezen belül a dokumentum- és a riportfilmek készítése mozgatta meg a fantáziámat. Ez az érdeklődésem nagyjából az érettségi után kezdett kialakulni és formálódni. Érdekelnek az emberi sorsok, illetve életérzések, amikkel megpróbálok azonosulni, és minél valóságosabban bemutatni.

Mit csinálsz most?

Jelenleg az M1-en futó Életkerék című kulturális magazin riportere vagyok, reklám- illetve videoklipek rendezésével is foglalkozom. Most épp a Zenével a Rákos Gyermekekért alapítvány számára készítünk egy promóciós anyagot, amiben több hazai híresség is szerepelni fog, például Szekeres Adrienn, a Magna Cum Laude és még sokan mások. Fantasztikus történet ez, hiszen az egész stáb önzetlenül ajánlotta fel a közreműködését. Továbbá felkérést kaptam a Felszállott a Páva 2014 című tehetségkutató műsorban való közreműködésre, melynek egyébként az előző részében is munkatársa voltam.

Mik a jövőbeli terveid?

Szeretnék a Filmművészeti Egyetemen rendezői szakon tanulni, és továbbvinni az előbb felvázolt vonalat. A jövőbeli családomat – ami számomra a legfontosabb – ugyanolyan szeretetben fogom nevelni, mint amilyenben nekem volt részem.

Akkor a család a legfontosabb számodra?

Természetesen igen. Már most is a családomért dolgozom, akik majd lesznek nekem: feleség, gyermekek.

Mit gondolsz a mai médiáról és a romáknak a médiában való szerepvállalásáról? Milyen képet sugároz most a média a romákról?

Annyian elmondták már előttem, és mindig süket fülekre talál, hogy a cigányságról a média nagyrészt negatív képet sugároz, tisztelet annak a kevés kivételnek. Pedig ha csupán elfogulatlan közvetítő szerepet vállalna a sajtó – ami egyébként klasszikusan a feladata is lenne –, ez a negatív kommunikáció azonnal meg is szűnne. Így gondolom.

Elegen dolgoznak a tévében romák?

Nem. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy az egész hazai sajtóban hány jelentős beosztású cigány ember dolgozik. Sokkal több tehetséges cigány újságíró van az országban, mint amennyiről tudni lehet, csak sajnos valami miatt nem kapnak lehetőséget.

Min és hogyan lenne érdemes változtatni, illetve mit kellene tenni, hogy változzon a romák megítélése a médiában?

Ezt is már hányan elmondták előttem… Objektív képet kellene közölni, elfogulatlanul, ez önmagában nagy segítség lenne.

Neked mennyire fontos a származásod?

Hiszek abban, hogy aminek Isten teremtett, az számomra a legjobb. Ha cigánynak teremtett, akkor cigányként élem az életem, és hálás vagyok.

Mi lenne az üzeneted a mostani pályát választó roma fiatalok számára?

Tegyék azt, ami számukra a legjobb. Higgyenek az álmaikban és bízzanak magukban, hiszen képesek elérni a céljaikat. Sok sikert kívánok nekik hozzá!

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink