Beszélgessünk

Milyen a cigány érdekképviselet? – a sosinet.hu politikai körképe

2014. január 16. | Nótár Ilona

Cikksorozatot indít a sosinet.hu, amelyben azt tudakolja a politikai pártok és a most szerveződő csoportok képviselőitől, hogy mik a céljaik, mit akarnak elérni a tevékenységükkel. A következő interjú Setét Jenővel, az Ide tartozunk – Roma Közösségi Hálózat szervező-aktivistájával készült.

Miért döntöttél úgy, hogy nem alakítasz pártot, és nem csatlakozol egy olyan szervezethez sem, amely a cigányok érdekeit hivatott képviselni?

Azért nem alapítottam, alapítottunk pártot, mert az Ide tartozunk létrejöttekor és utána is azt ígértem, azon leszünk, hogy olyan együttműködési hálózatot alakítunk ki, amely felülemelkedik a közéleti, szervezeti szekértáborokon, és megpróbáljuk megtalálni azokat a közös ügyeket, amelyek együttműködési lehetőséget teremtenek. A mandátumért folytatott verseny nem nevezhető ilyen ügynek.
A célunk egy folyamatosan fejlődő, erősödő állampolgári, civil aktivitásra épülő mozgalom kialakítása, esetleg a meglévő cigány szerveződések megújításának segítése. Általában az a normális, ha van egy széleskörű együttműködés, egy erős mozgalom, és esetleg abból később kifejlődik ki egy párt. Kevésbé látszik racionálisnak az „előbb alapítsunk pártot, majd találjunk hozzá mozgalmat” konstrukció.

Mikor lenne sikeres egy roma párt?

Akár roma, akár nem roma, egy párt akkor lesz sikeres – ezen azt értem, hogy hallható a véleménye, és ezzel képes a társadalmi, politikai döntéseket befolyásolni –, ha évekig tartó, kitartó, következetes munkát fektetnek bele, ha világos filozófiai alapjai, és világos üzenetei vannak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet sikeres egy párt, ha nincs társadalmi beágyazottsága és erős mozgalmi háttere, és csak a választás évében vagy az azt megelőző évben hozzák létre. Sajnos a roma pártok jórészt ebben az időszakban aktivizálják magukat. Egyébként húsz éve vitatkozunk azon, hogy lehet-e pusztán etnikai alapon hatékony pártot szervezni. Persze, a jelenlegi szándékok is érthetők, hiszen azt látjuk, hogy sem a bal-, sem a jobboldalnak nem fontosak a romák, ez a körülbelül 480 ezres szavazótábor. Sem a bal-, sem a jobboldal nem képes a romáknak szóló üzeneteiben, vállalásaiban megújulni, esetleg meghaladni az eddigi, hatástalan paneleket. Ennek az érdektelenségnek egyenes következménye a roma pártok megszerveződése és indulási szándéka.
Ha viszont a sikeren azt értjük, hogy egy roma párt bejut az Országgyűlésbe, akkor azt kell mondanom, hogy nincs rá esély, mert kevesen vagyunk hozzá. A közel félmillió választónak nagyjából a fele megy majd el szavazni, és ez éppen annyi voks lenne, mint amekkora a bejutási küszöb. Ehhez pedig arra lenne szükség, hogy mindencigány ember ugyanarra szavazzon. Márpedig 100%-os egy irányba voksolás csak diktatúrákban fordulhat elő. A roma pártok szerveződési és indulási szándékait nagyban motiválják a határon túli, kisebbségben élő magyar pártok politikai sikerei. De ennek elemzésekor óvatosságra intek mindenkit, hiszen mások a demográfiai és földrajzi jellemzők. Romániában egész megyék magyar területek, Szlovákiának pedig a déli része szinte egybefüggően az, míg nálunk egyetlen választási körzet sincs, amelyben a cigány/roma szavazók többségben lennének. Ezen túl számolni kell azzal is, hogy a cigány választópolgároknak nemcsak cigány identitásuk van, hanem vannak köztük baloldali és jobboldali gondolkodású állampolgárok is. Ők, mint bárki más az országban, a közhangulatnak és a saját politikai ízlésüknek megfelelően fognak szavazni. De ha egy roma párt 2-4%-os eredményt produkálna, az jelentős politikai teljesítmény lenne attól függetlenül, hogy mit gondolunk az önálló etnikai párt koncepciójáról, vagy arról, hogy mi mozgatja a roma pártok szervezőit.

Milyen érdekképviselet lenne a leghasznosabb a roma emberek számára?

Az igazán normális az volna, ha az ő érdekeiket is képviselnék a jobb- és baloldali pártok. Ma ezt mindkét fél egy-egy roma képviselő hadrendbe állításával akarja letudni. Számomra az a döntő kérdés, hogyan alakul e pártok tagságában, valamint a helyi, megyei és országos döntéshozó testületeiben a romák reprezentációja. Ha az 5%-os társadalmi arányunkat vesszük alapul, akkor még a kisebb, körülbelül 200 fős új parlamentben is 5-5 roma embernek kellene mandátumot kapnia. Ahhoz, hogy a romák az érdekeiket hatékonyan tudják érvényesíteni a társadalmi, politikai döntések meghozatala során, a pártokon keresztül és egyidejűleg a pártokkal szemben – na, ahhoz egy jelentős számú, együttműködő roma tömegre lenne szükség. Be kell látni, hogy ehhez az eddigi szekértáborokba való beállás helyett új mozgalomra, új értékekre, új módszerekre van szükség. A roma önszerveződésnek új lendületet kell vennie, és alapkövetelménnyé kell válnia, hogy a legfontosabb négy-öt pontban konszenzusra kell jutni egymással. Közös fellépésre és közös cselekvésre van szükség, a vezetők versengése helyett a partnerség építésére van szükség, és ezt a munkát a többségi társadalom nem tudja helyettünk elvégezni. Tetszik, nem tetszik, ez a feladat ránk hárul.

A roma politikai szervezetek élén most az alkalmas emberek állnak?

Mivel a kérdés nem konkrét, így a válasz sem lesz az. Vannak alkalmas szereplők és kevésbé alkalmas szereplők, ugyanúgy, mint általában a magyar politikai életben. A roma közéletnek több száz szereplője van. Nem vállalkoznék ennek az egésznek az elemzésére, de az biztos, hogy még sok száz becsületes, felkészült, elszánt, nagy teherbírású roma közszereplőre van szükség. A pártokat feltételek nélkül kiszolgáló magatartás biztosan nem az alkalmasság jele, de a demagógia és bizony a szélhámosság sem. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy sok roma aktivista, közszereplő sok munkát végez, állhatatosan dolgozik, és minden megbecsülésem az övék. Erről és a fenti pontokról is a „Szövetségek és választások” című írásomban részletesebben is írok. Jó szívvel ajánlom olvasásra az érdeklődőknek, roma és nem roma embereknek egyaránt.

Miben látod az Ide tartozunk szerepét, ezen belül a saját szerepedet a következő évek roma politikájában?

Az Ide tartozunk az elmúlt két évben, mint informális közösség próbált minél szélesebb együttműködést generálni bizonyos ügyekben, és ezzel növelni az aktív cselekvés és részvétel arányát, illetve mérsékelni a „szekértábor-politizálást”. Többen ebben látjuk a fő szerepünket. Ugyanakkor azt hiszem, hogy új fejlődési szakaszba kell lépnünk, és a résztvevők igényének is megfelelően, lassanként formális szervezetté kell válnunk. Az biztos, hogy roma és nem roma ügyekben egyaránt hallatni akarjuk a hangunkat, és ennek megfelelően roma és nem roma szervezetekkel valódi partnerségi kapcsolatot alakítunk ki. A pártokkal egyelőre nem akarunk közelebbi kapcsolatot, ugyanakkor az álláspontunkat, az üzeneteinket hozzájuk is el akarjuk juttatni.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink